Nem nehéz kideríteni, hogy tesz-e valamit a bankunk a klímaválság ellen

A szerző a Green Policy Center zöld szakmai műhely társalapítója és szenior klímapolitikai tanácsadója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

A globális párizsi klímamegállapodás elfogadását, valamint a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülés során egyre több pénzintézet jelent be környezeti célokat, és mutat be zöld vagy legalábbis annak titulált termékeket, szolgáltatásokat. Azonban nem minden arany – ebben az esetben zöld –, ami fénylik. Ezért annak jártunk utána, hogy mik a piaci trendek ez ügyben, és mire figyeljünk, hogy elkerüljük a zöldre festést.

A pénzügyi szektor rendszeresen közzétesz jelentéseket a különféle fenntarthatósági céljainak állásáról. Ez nemcsak törvényileg előírt kötelezettség az Európai Unióban, de a közvélemény egyre nagyobb része is elvárja ezt a transzparenciát. Ahogy előző cikksorozatunkban bemutattuk, hazánkban is egyre több pénzintézet tűz ki környezeti célokat, és jelenti be fenntarthatósági stratégiáját.

Ezek hazánkban az épületszektor zöldítésétől a közlekedés fenntarthatóbbá tételéig terjednek, de gyakran új, zöld termékek és szolgáltatások bevezetését is magukba foglalják. A hazai zöld pénzügyi szolgáltatások körének bővítését a Magyar Nemzeti Bank is támogatja a Zöld programjának 2019-es bevezetése óta. Ilyen lépés például a Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program elindítása, amelynek keretében a jegybank kedvezményeket biztosít olyan hitelek esetében, amelyek valamilyen energiatakarékossági épületenergetikai beruházást tesznek lehetővé.

Azonban a fogyasztóknak gyakran hiányoznak a megbízható információk arról, hogy egy termék mennyire fenntartható, és olyan megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal is találkozni, mint a zöldre festés. Ez sajnos a pénzügyeinket sem kerüli el. A leggyakoribb példák a banki zöldre festésre a portfólió fenntarthatóságára, a befektetések valós környezeti hatására vagy a jövőbeni befektetések zöld részarányára vonatkozó vállalások.

Legutóbb például a legnagyobb német bank, a Deutsche Bank került kellemetlen helyzetbe, miután júniusban házkutatást tartottak a pénzintézetnél a 2004-ben vásárolt lányvállalata, a DWS zöldre festési ügyében. Az Európai Központi Bank nyomozását követően kiderült, hogy a DWS állításai ellenére a fenntarthatósági kritériumokat nem vették figyelembe a pénzintézet befektetései során, ezzel félrevezették az ügyfeleiket, befektetőiket.

Ez nem elszigetelt probléma. Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta mintegy 500 európai hitelintézet nyilatkozatait és összevetette a befektetéseikkel. Az eredmény szerint a bankok, amelyek a leginkább hangoztatják környezetvédelmi elkötelezettségüket, elsősorban olyan vállalatoknak nyújtanak hitelt, amelyek nincsenek összhangban a párizsi klímamegállapodás céljaival. Ezzel egybecseng az Európai Bankfelügyelet júniusi jelentése, miszerint 2012 óta az Európai Unióban is folyamatosan nőnek a zöldre festéssel kapcsolatos eljárások, ahogy az alábbi ábra is mutatja.

ESG-vel kapcsolatos félrevezető kommunikáció kapcsán indult eljárások száma régiónként

Balról jobbra: Észak-Amerika, EU, EU-n kívüli Európa, Ázsia, egyéb. Forrás: EBA Progress report on greenwashing monitoring and supervision

A zöldre festés minimalizálása érdekében szükség van világos módszerekre a pénzintézetek számára, hogy annak alapján igazolhassák termékeik vagy befektetéseik környezeti hatásait, illetve előnyeit. A fogyasztók számára megbízható, összehasonlítható és ellenőrizhető környezeti információk biztosítása érdekében az Európai Unió már dolgozik különféle megoldásokon. Fontos nekünk, fogyasztóknak is résen lennünk. Amennyiben tájékozódni szeretnénk a banki zöldre festés elkerülése érdekében, néhány támpont:

Tekintsük át bankunk fenntarthatósági jelentéseit

Keressük meg a bank honlapján a fenntarthatósági jelentését (ha van), és kritikus szemmel tekintsünk a termékekre, szolgáltatásokra, célokra. Az üzleti tevékenység központjában állnak-e a társadalmi és zöld kezdeményezések, vagy csak a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) részeként kezelik őket? Sok vállalat ma a fenntarthatóságot csupán valami szép dolognak tartja, amit felmutathat, de valójában nem tesz eleget érte.

Finanszíroz-e a fosszilis energiahordozókat?

Egy jelentés szerint a világ legnagyobb bankjai közel 1,35 trillió dollár értékű fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve. Ezek az eszközök egyre nagyobb kockázatot jelentenek nemcsak magukra a bankokra, hanem az egész pénzügyi rendszerre és a bolygónkra is. A fosszilis energiahordozókba történt befektetések értéke ugyanis nagyon gyorsan csökkenhet, amennyiben sikerül a világ kormányainak megegyezni kivezetésükről, illetve amíg ez nem történik meg, tovább fűtik a globális klímaváltozást. Ha a fosszilis energiahordozókból történő forráskivonás nem jelenik meg egyértelműen a bankok saját jelentéseiben, érdemes független szervezetek jelentéseit figyelnünk.

Ellenőrizzük a külső tanúsítványokat vagy azok hiányát

Azok a bankok, amelyek valóban törekednek a fenntarthatóságra, általában ezt tanúsíttatják is. Erre szolgál például a különféle ENSZ kezdeményezésekben való részvétel, mint például a UN Principles for Responsible Banking. Az ebben a kezdeményezésben résztvevő bankok listája itt érhető el.

Elkötelezte-e magát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett?

Egyetlen bank sem hivatkozhat arra, hogy hozzájárul a klímaválság kezeléséhez, ha nincs egyértelmű elkötelezettsége és terve a kibocsátásai csökkentésére. Ha ez nem egyértelmű a bank saját információiban, akkor lehetőségünk van olyan szervezetek honlapjaihoz vagy jelentéseihez fordulni, mint a Partnership for Carbon Accounting Financials és a Science-Based Targets kezdeményezés, amelyek segítenek a pénzintézeteknek a kibocsátásaik mérésében és nyilvánosságra hozatalában, célokat kitűzni és hiteles tervet készíteni azok teljesítésére.

Ne dőljünk be a jóérzésünkre játszó kampányoknak

A bankok gyakran vezetnek be olyan új szolgáltatásokat, amelyeknek a valós környezeti hasznát nehéz nyomon követni. Ilyenek, amikor a vásárlásaink után faültetést ígérnek, vagy például azt ígérik, hogy újrahasznosított anyagokból bocsátanak ki bankkártyákat. Bár ezek a lépések is fontosak lehetnek a klímaváltozás elleni fellépést illetően, ne elégedjünk meg csak ezekkel.

Egy kis utánajárással viszonylag alapos információkat kaphatunk az adott bankról, ha fontos számunkra, hogy hol tartjuk a pénzünket. Fogyasztóként komoly „lobbierőnk” van arra vonatkozóan, hogy a pénzünk segítse a klímaváltozás elleni fellépést.