Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. május 17. 04:34 Adat, Pénz

Miért luxus a magyar boltban az, ami máshol csak átlagos?

Ausztriában járva sokszor bánthatja az ember szemét, hogy bizonyos élelmiszerek olcsóbbak, mint idehaza. Erről a jelenségről sok cikk született már, többek között a G7 is bemutatta korábban, hogy egy-egy kiragadott példa lehet ugyan bosszantó, de ha összességében nézünk meg egy nagy élelmiszer-bevásárlást, akkor az osztrák bolt egyáltalán nem olcsóbb. Az viszont természetesen igaz, hogy osztrák szintű keresetek mellett még a nagyobb összköltség is jóval kisebb anyagi terhet jelent.

Visszatérünk azonban most az egyedi termékekre, mert érdekes, hogy ha alaposabban megnézzük a piaci adatokat, akkor egy újabb megközelítésből lehet magyarázatot találni a jelenségre. Ez a magyarázat ráadásul olyan, ami elsőre nem tűnik logikusnak.

Első példánk a zsemle, aminek legolcsóbb változata Magyarországon jelenleg 59 forintba, Ausztriában pedig 23 eurócentbe kerül. A zsemle azért érdekes, mert van vele egy első látásra nem feltűnő probléma: az osztrák legolcsóbb zsemle ugyanis valójában császárzsemle. A császárzsemle pedig kiflitésztából készül, azaz többek között kell bele tej(por) is, és még másképp is kell formázni, azaz több vele a gyártási költség.

A magyar császárzsemle jelenleg jellemzően 75 forintba kerül, és ha pontosabbak akarunk lenni, akkor ehhez kell mérni az osztrák 23 centet. Cikkünkben ezúttal végig 375 forintos euróárfolyammal számolunk, így végül azt kapjuk, hogy a császárzsemle nálunk bruttó 20 centbe kerül. Mivel Ausztriában a zsemle áfája 10 százalék, Magyarországon pedig 27, a nettó értékek 21 és 17 centnek adódnak. Ez végső soron azt jelenti, hogy a császárzsemle nálunk nettóban 19 százalékkal, bruttó értékben azonban – a jóval magasabb magyar adóelvonás miatt – csak 13 százalékkal olcsóbb.

Ez így nagyjából meg is egyezik a laikus várakozásainkkal, de van egy érdekes jelenség, ami mellett most nem megyünk el: Ausztriában nincs meg a zsemle-termékpaletta belépő szintű képviselője, a vizes zsemle. Míg ott a császárzsemle alapszintű képviselője a tömegtermék, nálunk a vizes zsemlét veszik nagy mennyiségben, ami csak nettó 12 cent. A lényeg azonban, hogy ez az olcsó termék gyakorlatilag nincs meg (vagy egészen ritka) Ausztriában.

Következő terméknek egy müzlit választottunk. Egy olyan boltlánc saját márkás müzlijét, amelynek van boltja Ausztriában és Magyarországon is, és a termék mindkét országban ugyanaz.

Magyarországon ez a müzli 27,5 százalékkal drágábban van a polcokon. A magyar többlet akkor is nagy, ha figyelmen kívül hagyjuk a rekordmagas magyar áfa hatását, ugyanis a termék nettó áron is 18,8 százalékkal drágább. A gyártó és a forgalmazó boltlánc is ugyanaz, így akár az is feltételezhető, hogy egy beszerzésből származik a két termék. Ha mégsem, akkor viszont valószínű, hogy Magyarországon kisebb mennyiséget tudnak eladni belőle, ezért rosszabb beszerzési áron jutnak hozzá.

A müzli példája mindenesetre azt mutatja, hogy még a teljesen egyforma saját márkás termékek között is lehetnek nagy áreltérések.

Megnéztünk két márkás reggeliző gabonapelyhet is, az egyiket a Nestlé, a másikat a Kellogg’s széles termékpalettájáról választottuk ki. A Nestlé terméke nettó értéken 6,7 százalékkal drágább Magyarországon ugyanabban a boltláncban, a vásárlók azonban a polcokon a bruttó 14,5 százalékos többlettel találkoznak. A Kellogg’s ártöbblete nettó 31,9, illetve bruttó 41,5 százalék. Ezek a termékek is alaposan drágábbak, még áfahatás nélkül is.

Van azonban a müzliknél és a gabonapelyheknél is egy lényegesnek tűnő különbség a két ország között. A magyar termékpalettának van egy egészen széles, olcsó, belépő szintű része, az osztrákra viszont ez sokkal kevésbé jellemző. Hasonlóan a zsemlékhez, a magyar forgalom jelentős részét vélhetően egy olyan alsó szegmens adja, amely alig-alig van meg Ausztriában. A polcok között járva az az érzése az embernek, hogy Magyarországon az általunk vizsgált gabonapelyhek a felső középkategóriába tartoznak, Ausztriában viszont inkább a skála alsóbb feléhez vannak közel. Ott ugyanis ezek alatt gyakorlatilag csak a saját márkás bolti termékek vannak, míg nálunk számos olcsóbb márka is képviseli magát.

Az olasz Barilla tészták példáját nemrég a Telex egy részletes cikkben már levezette, itt most csak annyit tennénk hozzá, hogy számításaink szerint a Barilla spagetti jelenleg nettó 26,4, illetve bruttó 46 százalékos többletben van Magyarországon Ausztriához képest. És ahogy a Telex is írta, valószínű, hogy a Barilla nálunk sokkal feljebb van pozícionálva a termékpalettán, mint a nyugat-európai országokban, ebből a szempontból a jelenség hasonló a müzlikhez.

A téma osztrák állatorvosi lova azonban valószínűleg a Manner nápolyi.

Ezt a terméket Bécsben gyártják, és az alapszintű verziók 400 grammos csomagolásban Ausztria-szerte szinte minden boltban 3,99 euróért kaphatóak. Ezzel szemben cikkünk írásakor az egyik magyar boltban átszámolva 5,86 euróba, egy másikban 5,31 euróba került. Ez 33-47 százalékos többlet, de ha lehántjuk róla az áfát, akkor is 16-27 százalékot kapunk. Ha pedig nem az alapszintű Manner terméket nézzük, hanem például a trüffelkrémes verziót, akkor az osztrák árhoz képest brutális, nettó 39 – bruttó 60 százalékos többletet látunk.

Hogy lehet 60 százalékkal drágábban eladni ugyanazt a nápolyit Győrben, mint Bécsben? Miért nem hozza át a határon ennél olcsóbban egy kereskedő sem a haszon reményében? Ekkora arbitrázs mellett nyilván csak azért nem működik a határokon átnyúló egységes európai piaci verseny, mert Magyarországon nem lehet érdemi mennyiségben eladni ezt a terméket. Az osztrák-német határon ugyanis nyoma sincs hasonló jelenségnek, a határ menti német boltokban ugyanúgy 3,99 euró egy csomag nápolyi, mint szerte Ausztriában bárhol. Ott 5,86 euróért lehetetlen lenne eladni.

Ugyancsak a német példa zárja ki azt, hogy a szállítási költségek döntő szerepet játsszanak, hiszen Hamburgban ugyanúgy 3,99 a Manner nápolyi, mint Bécsben, pedig az messzebb van az osztrák fővárosban lévő gyártól, mint például Budapest.

Megkérdeztük a Josef Manner & Comp AG-t, hogy náluk van-e gyártói oldalon bármilyen tényező, amely ezt a magyar eltérést indokolja, de azt mondták, hogy az árakat a kiskereskedők állítják be.

Az alábbi grafikonra feltettük egy osztrák szupermarket összes olyan termékének kilogrammra vetített fajlagos árát, amely a Manner gyártmányaival versenyez. Pirossal látható a különböző Manner nápolyik ára.

Látható, hogy a Manner Ausztriában kis részben a termékskála alsó, nagyrészt a középső részén helyezkedik el. Ugyanennek a boltláncnak a magyar szupermarketjében viszont egészen más a helyzet, ezt mutatja be a következő grafikonunk.

A Manner Magyarországon egyértelműen prémium termék, de nem ez a meglepő, hanem az, hogy nem lenne ennyire az, ha osztrák árakon forgalmaznák.

A következő grafikonon az osztrák és a magyar nápolyi kínálatot hasonlítjuk össze teljes egészében. Mivel az adatok nettó értékek, a magas magyar áfa hatását kiszűrtük.

A szűkösebb magyar kínálat jóval alacsonyabb értéktartományban mozog. Jobban láthatóvá válik mindez, ha a két ország választékát egybeolvasztjuk. Az alábbi grafikonon a teljes osztrák-magyar nápolyi termékpaletta látható, pirossal a magyar bolt áraival.

Megint oda jutunk, hogy a magyar választékban van egy olyan olcsó szint, ami az osztrákban csak elvétve jelenik meg. Ehhez az olcsó alaphoz képest lehet, és a piac törvényszerűségei szerint kell is feltolni a Mannerhez hasonló termékek árszintjét. Az a jó kereskedő, aki ezt meglépi. Amennyiben ugyanis a Manner 3,99 euróval is kiemelkedik a mezőnyből, akkor a magyar kereseti viszonyok között ebben a kiélezett árversenyben nem lehet belőle tömeges mennyiséget eladni. Ha pedig ez így van, akkor a Mannert kereskedői szemszögből nézve érdemes még jóval feljebb tolni, mert aki képes megvenni 3,99-ért, az képes lesz 5,86-ért is.

Az alábbi grafikonon egyértelműen látszik, hogy az osztrák szinthez képest mennyire fel vannak tolva a magyar árak.

A Manner egyébként azt is elmondta nekünk általánosságban, hogy

az egyes országokra jellemző körülmények, az adók és illetékek, illetve az inflációellenes intézkedések, amelyek például az árstoppal nem érintett termékekre irányítják az áremelést, és a logisztikai költségek mind befolyásolják a fogyasztói árat.

Ebben így nem is nagyon burkoltan benne van, hogy amikor az egyébként is magas adók mellett extra adókat és illetékeket vetnek ki, illetve árstoppal kényszerítenek veszteséget a boltokra, akkor ezt a nap végén valakinek meg kell fizetnie. Például azoknak, akiknek még van pénzük Manner nápolyira, Barilla tésztára és hasonlókra.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz ausztria barilla élelmiszer kiskereskedelem Manner nápolyi Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Debreczeni Anna
2024. február 18. 13:13 Adat, Élet

Tarolnak a társkereső alkalmazások, egyre többen hajlandóak fizetni is értük

Csaknem 5 milliárd dollárosra (1800 milliárd forint) nőtt az online társkereső alkalmazások piaca 2022-ben, amit toronymagasan vezet a Tinder.

Fontos

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.

Debreczeni Anna
2024. február 24. 15:09 Világ

Csak tíz évvel később tudjuk meg, ha átléptük a 1,5 fokos küszöböt

Tavaly volt a legforróbb év a Földön a mérések kezdete óta.