Maradnak a magas hitelkamatok az idén, és a kamatstopot is meghosszabbíthatja június 30. után a kormány, nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az RTL Híradónak május negyedikén.
„Lényegében összezuhant ez a piac” – mondta a miniszter Portfolio rendezvényén a lakáshitelezéssel kapcsolatban.
A kormány 15 százalékos éves inflációval számol jelenleg, míg a Magyar Nemzeti Bank szerint akár 19,5 százalék is lehet a pénzromlás üteme idén.
A magas infláció magas, jelenleg 18 százalékos irányadó kamattal párosul.
Miért fontos ez? A változó kamatozású hitelekre vonatkozó kamatstopot – amit eleinte a lakosságnak, majd a kis- és középvállalkozásoknak dobott mentőövként a kormány – piactorzító, a magánjogi szerződésekben foglaltakat megkérdőjelező intézkedésként élik meg a bankok. Mindeközben az új hitelek kibocsátási üteme csökken a magas kamatok miatt.
Számokban: a személyi hitelek kibocsátása 18, a lakáscélú kölcsönöké 54 százalékkal esett vissza 2022 utolsó negyedévében az egy évvel korábbi szinthez képest. A bankok az extraprofitadó és a kamatstop miatt tavaly 448 milliárd forint többletterhet könyveltek el, ami több, mint a bankszektor teljes bérköltsége, idézte fel Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke.
Tágabb kontextus: a magas hitelkamatok miatt a vásárlások, beruházások elhalasztása mellett dönthetnek a gazdasági szereplők, ami a kínálati oldalon árcsökkenéshez vezethet – ennek jelei tapasztalhatók például az ingatlanpiacon.
Mi következik? Kamatcsökkentésről egyelőre nincs szó, de április végén a jegybank jelét adta annak, hogy ez előbb-utóbb napirendre kerülhet. Elemzőivárakozások szerint mindenesetre az idei év végére 10 százalék környékére csökkenhet az irányadó ráta.
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.