Sokan fellélegeztek szerte a pénzügyi világban, amikor az összeomlás szélére került Credit Suisse-t – a svájci állam erős nyomására – felvásárolta az UBS, így elhárult egy nagy pénzügyi válság réme, legalábbis egyelőre. Az előbbi befektetői biztosan sokat buknak az ügyleten, de a részvényárfolyam alakulása alapján az UBS tulajdonosai sem tűnnek feltétlenül boldognak.
Erre valószínűleg jó okuk van, Artur Bris, a svájci IMD pénzügyprofesszora – aki rengeteg hasonló ügyletet vizsgált már korábban – szerint legalábbis az ilyen összeolvadások szinte soha nem működnek. A szakember – akinek szavait a német sajtó idézte – az olyan ügyletekről beszélt, amikor a tranzakció mindkét szereplője az ágazat érett szereplője, amely nem növekszik gyorsan, a nyereségessége pedig elmarad a versenytársakétól.
Átlagosan a profit négy százalékkal kisebb az összeolvadás után, mint előtte. Ennek az a legfőbb oka, hogy az ilyen bankoknál szinte egyáltalán nincsenek szinergiák, azaz olyan lehetőségek, amelyeket az egyesülés után lehet kihasználni, és növelik az egyesített szervezet értékét.
Artur Bris szerint a két svájci nagybank esetében az egyetlen szinergia a költségcsökkentésben rejlik, ennek a mértéke azonban korlátozott, és a bevétel visszaesésével jár együtt, például azért, mert az ügyfelek egy része máshova viszi a pénzét. Erre egyébként már mások is felhívták a figyelmet: sok cég vagy tehetős magánszemély nem akarja, hogy egyetlen pénzintézetnél legyen az összes számlája vagy megtakarítása, így ha eddig a Credit Suisse és az UBS ügyfele volt, akkor az egyesülés után egy másik, független pénzintézetet fog választani a kockázat csökkentése érdekében. Már csak azért is, mert a két bank kényszerházasságával némileg megingott a svájci bankrendszerbe vetett bizalom, hiszen a részvényeseknek nem volt beleszólásuk a történtekbe.
A professzor egyébként az említett probléma elkerülése érdekében egy olyan hibrid megoldást javasol, ahol a Credit Suisse az UBS leánybankjaként megőrzi önállóságát, külön menedzsment irányítja, és az ügyfelek felé megmarad az eddigi márka.
Pénz
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
