Hírlevél feliratkozás
Török Zoltán
2023. január 23. 15:02 Pénz

Kik az infláció nyertesei?

(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Decemberben 24,5 százalékos volt Magyarországon a fogyasztóiár-infláció, különösen fájó az élelmiszerek 45 százalékos és a háztartási energia 55 százalékos éves áremelkedése. A két termékcsoport majdnem egyharmadát teszi a fogyasztói kosárnak, de az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők körében ez az arány sokkal nagyobb, nem véletlenül nevezik az inflációt a szegények adójának. Az iparban 37 százaléos, a mezőgazdaságban közel 50 százalékos áremelkedés történt éves összehasonlításban tavaly novemberben, az építőipari árak is 20 százalék feletti mértékben emelkedtek, a szolgáltatásoknál pedig átlagosan 10 százalék körüli áremelkedésről szól a statisztika (igaz, utóbbiak esetében még csak a 2022 3. negyedéves számok állnak rendelkezésre).

Noha az infláció egyáltalán nem egyforma mértékben érinti a gazdaság különböző területeit, de senkit sem kímél.

De korántsem biztos, hogy mindenki a vesztes oldalon áll a magas inflációs környezetben.

Vannak ugyanis akiknek a bevételei nagyobb ütemben nőnek, mint a kiadásai, vagyis képesek a költségeik emelkedésénél gyorsabban növelni a jövedelmüket. Ők az infláció nyertesei. De vajon kik ők, és miért? Erre többféle megközelítésből is lehet válaszokat adni, ez az írás felülnézeti, makrogazdasági szempontból vizsgálja a kérdést. A megközelítés előnye az, hogy gyorsan beazonosíthatóak az infláció nyerteseinek főbb típusai, hátránya, hogy nem tud borotvaéles meghatározást adni a konkrét szereplőkre vonatkozóan, valamint a statisztikai adatközlés késedelméből adódóan nem a jelenről tájékoztat, hanem a közelmúltról. A makrogazdasági elemzés három belföldi jövedelemtulajdonos csoportot különbözet meg:

  • a háztartásokat,
  • a vállalatokat
  • és az államot   

A háztartások között valószínűleg nagyítóval kell keresni azokat, akiknek a jövedelmének a növekedése meghaladta a kiadásaik növekedését. Az alkalmazottakra vonatkozó legfrissebb bérstatisztika tavaly októberi. A nettó áltagkereset 18,1 százalékos növekedését tudjuk szembe állítani az októberi 21,1 százalékos inflációval, vagyis abban a hónapban a reálbérek 3 százalékkal csökkentek. Azóta egészen biztosan romlott a helyzet, hiszen az infláció decemberre 3,4 százalékponttal magasabbra, 24,5 százalékra ugrott és aligha követték ezt a bérek. A nemzetgazdasági ágak között csak a humánegészségügyi, szociális ellátás (+26,9 százalék); valamint egyéb szolgáltatás (+26.9 százalék) területén volt az inflációt meghaladó a béremelkedés üteme 2022 októberében. (Ráadásul közülük a szociális ellátás és az egyéb szolgáltatások területén alkalmazottaknak az átlagbére mélyen a nemzetgazdasági átlag alatti, vagyis őket jellemzően súlyosabban érinti a mindennapi megélhetési költségek drámai megugrása, mert a jövedelmük nagyobb részét viszik el ezek a kiadások). Tehát egy egészen szűk alkalmazotti körön kívül a makrogazdasági statisztika szerint általános a reálbércsökkenés, a nyugdíjasokat pedig aligha sorolhatja bárki is az infláció nyertesei közé. Külön esetet képeznek a vállalkozók, de róluk majd később. 

Most nézzük a háztartások kiadásait: hol nem volt emelkedés? Egyrészt elkerülte a drasztikus áremelkedés az átlag alatti háztartási energiafogyasztók számláját. Jellemzően a jelzáloghitelek törlesztése sem emelkedett. Az MNB statisztikái szerint közel 850 ezer hitelszerződésről van szó, amiből nagyjából 300 ezer szerződésre a kamatstop miatt nem vonatkozik a törlesztőrészlet-emelkedés, a többiek pedig eleve rögzített kamatozású hitelek. Mindeközben a lakásárak 2022 második negyedévében Budapesten 20 százalékkal, a vidéki városokban pedig 30 százalékkal emelkedtek éves összehasonlításban. Vagyis emelkedő bérek és – legalábbis 2022 közepéig – emelkedő ingatlanárak mellett változatlan maradt a jelzáloghitel törlesztő részlete. Mindazonáltal a háztartások nettó megtakarítói pozícióban vannak – a magas infláció pedig rombolja a megtakarítások reálértékét. 

Az egyéni vállalkozók esetében kevesebb fogódzónk van. Egyrészt valamennyire orientálódni tudunk a piaci szolgáltatások árának a változásából. A decemberi fogyasztóiár statisztika például átlag fölötti áremelést mutatott taxi és a szállodai szolgáltatások árában (29 százalék illetve 26-27 százalék), de átlagtól némileg elmaradót a fodrász vagy a gépjárművezetői tanfolyam díjában (20-24 százalék közöttit). Azt, hogy a tényleges jövedelmük miképpen változott már sokkal nehezebben tudjuk tetten érni adóhatósági adatbázis hiányában. Azonban az aligha vitatható, hogy az egyéni vállalkozók képessége, hogy az emelkedő megélhetési és működési költségeiket érvényesítsék az áraikban jellemzően jobb, mint az alkalmazottaké. Ami az egyéni vállalkozóra elmondható, az valószínűleg érvényes a társas vállalkozásokra is. Erre következtethetünk a KSH jövedelemstatisztikájából. Ugyan itt is csak a 2022 harmadik negyedévi adatokból tájékozódhatunk egyelőre, de a nemzeti számlák jövedelemkeletkezési adatsorában az látjuk, hogy 2022 harmadik negyedévében a nominális GDP éves növekedése 26 százalék volt. A munkavállaló jövedelmek növekedése ugyanekkor csak 17 százalék volt, szemben a bruttó működési eredmény és vegyes jövedelem kétszer ilyen gyors, 34 százalék-os bővülésével. Miközben mind a munkavállalói jövedelmek, mind pedig a bérek és keresetek bruttó hazai hozzáadottértékhez viszonyított aránya drasztikusan zuhant 2022-ben, és a tavalyi harmadik negyedévben több, mint húsz éve nem látott mélypontra süllyedt (42 százalék illetve 37 százalék), addig a bruttó működési eredmény és vegyes jövedelem aránya soha nem látott magasra ugrott (58 százalék). A munka-, és a tőkejövedelmek változásának a drasztikus szétválását hozta el tehát a tavalyi év. A meredeken megugró energiaszámlák valószínűleg rontották a vállalati profitrátákat a negyedik negyedévben, de az alapvetően jellemző trend aligha változott meg: az árazásban nagyobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező vállalkozók és vállalkozások a magas inflációs környezetben javítani tudták a jövedelmi helyzetüket – a munkavállalók, nyugdíjasok pedig nem.       

Az állam helyzete mindeközben meglehetősen összetett. A hazai adóbevételi szerkezetben nagy a súlya a forgalmi típusú adóknak miközben a jövedelmi típusú adóké mérsékeltebb. Egy olyan magas inflációs, de recessziós gazdasági környezetben mint a jelenlegi, ez kedvező képlet az adóbevételek szempontjából. Mindeközben az állam a kiadásait (pl. társadalmi transzferek, állami alkalmazottak munkabére) képes az általános infláció mértékétől elmaradó mértékben növelni. 2022 első tizenegy hónapjában 2021 első tizenegy hónapjához képest az ÁFA bevételek 28 százalékkal nőttek, de a családi támogatások csak 0,4 százalékkal. Addicionális előny, az államadósság elinflálásának a jelensége, mivel az államadósságot jellemzően a GDP arányában számítjuk. Igaz, a kamatkiadások is emelkednek, de a múltban felhalmozott adósságtömeg aránya a jelenbeli jövedelemhez képest tempósan mérsékelhető. Azonban az energiaárak drámai emelkedése, a magyar állam jelentős szerepvállalása a hazai energiapicon, valamint az energiaár-szabályozás politikai eszközként való alkalmazásának háromszögéből egy tetemes költségnövekedés adódik, amely elviszi a kasszából az összes nyereséget, amely a fenti képletből adódik – sőt még annál is többet. Összességében tehát a magyar állam a mostani inflációs epizódban nem tartozik a nyertesek közé.    

A háztartások az infláció elsődleges vesztesei – alacsony az érdekérvényesítő képességük, hogy jövedelmük az inflációt meghaladó mértékben kerüljön emelésre, miközben megtakarításaik reálértéke gyorsan erodálódik. Az állam ugyan a saját javára (és a háztartások kárára) tudja fordítani a magas inflációs környezetet, és a korábban felhalmozott adósságát is el tudja inflálni de az energiapiacon betöltött szerepe és az energiaárak elszállása miatt a jelenlegi inflációs epizódban mégsem a nyertes oldalra kerül. A vállalati szektor azonban a jelek szerint képes volt profitját jelentősen növelni, a költségeinek növekedését meghaladó áremelést érvényesíteni. Az MNB által hivatkozott „inflációs nyerészkedés”, illetve a „profit húzta infláció” jelensége tehát valóban tetten érhető.        

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációtSokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHúsz százalék fölött ragad az infláció fél évig, de mi lesz azután?A magyar gazdaságpolitika új iránya kedvező lehet az infláció megfékezésének szempontjából, azt viszont nem tudni, hogy meddig tart ki e mellett.

Pénz gazdaság infláció török zoltán vállalat zéróosztó Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2023. január 26. 17:28 Pénz

A régió többi fizetőeszközéhez képest is nagy menetelésben van a forint mostanában

A gázhelyzet javulása és az uniós pénzek körüli hírek is hozzájárultak ahhoz, hogy a napokban újra a 390-es szint alá ment a forint euróval szembeni árfolyama.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.

Torontáli Zoltán
2023. január 25. 12:59 Pénz, Világ

Brutálisan átrendezi az élelmiszerpiacot az infláció, a saját márkás termékek áraival nehéz versenyezni

Nagyon sokat lehet fogni az élelmiszereken, ha a vásárlók tudatosabbak, márpedig a magas infláció miatt egyre inkább azzá válnak.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.