Rengeteg üres irodát lehetne lakássá alakítani, de állami ösztönzés nélkül erre aligha kerülhet sor
Közel 93 millió négyzetméternyi irodaterület áll üresen az Egyesült Államokban, miközben több, mint hárommillió lakóingatlan hiányzik az amerikai ingatlanpiacról – a két probléma összehangolt megoldásán igyekeznek politikusok és üzletemberek, azt remélve, hogy a piac 13 százalékát kitevő kihasználatlan állománynak legalább egy részét alkalmassá lehet tenni lakáscélokra a The Wall Street Journal cikke szerint.
Az irodák lakássá alakítása egyáltalán nem egyszerű, az irodaházak tervezése ugyanis egészen más alapelvek mentén történik, mint a lakóházaké. Például a falak sokkal távolabb esnek egymástól, ugyanakkor oszlopok szabdalhatják szét a nagy tereket, és az ablakok elhelyezkedése, nyithatósága is gondot jelenthet. Az átépítés tehát sok pénzbe kerülne, miközben az irodafejlesztés eleve nagyobb pénzeket megmozgató üzlet a lakásépítésnél – anyagilag tehát gyakran inkább megéri vadonatúj lakóingatlanokat felhúzni a meglévő irodaépületek használata helyett.
New York-ban a Moody’s mérte fel, hogy mennyire lehet kifizetődő az irodák lakássá változtatása, és a vizsgált épületek mindössze három százalékánál találták üzletileg megvalósíthatónak az átalakítást az elemzők. A lakásbérleti árak ugyanis az irodabérleti díjak 36 százalékára tehetők, és a tulajdonosoknak még áldozniuk is kellene a lakások kialakítására. Washingtonban egy lakó- és irodaházakat is kezelő vállalat végzett hasonló elemzést, az eredményeik szerint nagyjából húszból egy irodaépület esetében merülhet fel a gazdaságos átalakítás lehetősége.
Mégis, az irodapiac lassulásával egyre többször vált rentábilissá a lakássá alakítás, így már van némi tapasztalat ezekkel a projektekkel.
Chicago-ban például egy évtized alatt megháromszorozódott az Loop nevű központi üzleti negyed lakossága, és most már meghaladják a helyi lakásbérleti díjak a pandémia előtti szintet, sokan elkezdték ugyanis értékelni, ha csak egy sétányi távolságra élhetnek a munkahelyüktől.
Sőt, már a kilencvenes években is voltak hasonló kezdeményezések, New York és Philadelphia például adókedvezményekkel biztatta az ingatlantulajdonosokat az irodák lakássá változtatására – a program Philadelphia-ban a belvárosi lakosság 55 százalékos növekedésével járt. Hasonló kormányzati ösztönzőkre most is szükség lenne egy washingtoni ingatlanbefektető szerint, különben piac alapon csak lassacskán zajlanának le az átalakítások.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
