Az európai átlagnál hónapokkal később, de a rezsiemelés környékén végül Magyarországon is megindult az alkalmazkodás az új energiapiaci helyzethez. Az ipari gázfelhasználás visszaesése már nyáron megkezdődött, de igazán látványossá a fűtési szezonban vált a hazai fogyasztáscsökkenés. Az elmúlt három hónapban több mint 600 millió köbméter gázt takarítottunk meg.

Lassabban ért ide

Európai szinten gyorsuló ütemben csökken a gázfogyasztás az év eleje óta. A Bruegel adatgyűjtése szerint a 27 uniós tagállamban 2022-ben eddig minden hónapban kevesebb gáz fogyott, mint amit a korábbi években megszokhattunk. Január és április között az eltérés még nem volt túl jelentős: az 5 százalék körüli csökkenés, ha nem is kerekítési hiba, de ennél sokkal többet is tud magyarázni például a hőmérséklet alakulása. Májustól azonban egyre nagyobb lett a megtakarítás mértéke, ősz végére pedig már bő 20 százalékkal jártunk a megszokott fogyasztás alatt.

Magyarországon ez a folyamat kicsit később indult meg. A G7 által összegyűjtött napi forgalmi adatok alapján január-februárban is csak minimális mértékben csökkent a hazai gázfogyasztás, márciusban és áprilisban pedig még nőtt is. Ennek az egyik magyarázata egész biztosan az, hogy itthon a lakosság az év első felében még nem szembesült az energiaárak emelkedésével. Miközben az európai háztartások tavasszal az áramért átlagosan már 45 százalékkal fizettek többet, mint egy évvel korábban, a földgázszolgáltatás pedig közel duplájára drágult, addig itthon nem változtak a díjak.

Sőt, a rezsicsökkentés fenntartása az áprilisi választások egyik kulcskérdése lett, így a kormányzati ígéretek alapján sokan arra számíthattak, hogy a díjak nem is fognak változni. Nyáron azonban a kabinet is belátta, hogy a rezsicsökkentés a korábbi formájában fenntarthatatlan, az árak emelésével pedig itthon is egyből megindult a fogyasztás visszaesése.

Májusi meleg, nyári hidegzuhany

A lenti ábra heti bontásban mutatja a magyarországi gázfelhasználást az elmúlt öt évben, illetve az idén. Jól látszik, hogy az év első harmadában még inkább az átlagos felett volt a fogyasztás, sőt akadt olyan hét, amikor több gázt égettünk el, mint 2017 és 2021 között bármikor. Fordulatot a május hozott, ám ekkor ezt még elég egyértelműen az enyhe időjárás magyarázta, nem csak itthon, hanem egész Európában.

Magyarországon a májusi középhőmérséklet közel 18 fok volt, szemben az előző öt évben tapasztalt átlagos 15,5 fokkal. Ráadásul a heti átlagok sem csökkentek 16 fok alá, ami azért fontos, mert itthon ezt tekintik a fűtési küszöbhőmérsékletnek^*Némileg leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a gázpiaci elemzésekben azzal számolnak, hogy 16 fokos napi átlaghőmérsékletnél kapcsolják be az emberek a fűtést.. Az elmúlt fél évtizedben ilyen meleg május csak 2018-ban volt. Jól látható az ábrán, hogy abban az évben is a mostanihoz hasonló mértékben esett vissza a késő tavaszi gázfogyasztás.

A májusi időjáráshatást bizonyítja az is, hogy a nyár első felében még a korábbi években megszokott szinten alakult a felhasználás.

Augusztus elején azonban elszakadtunk a korábbi trendektől.

Ekkor már túl voltunk a rezsiemelésen, így a fordulat akár ennek is lehet hatása, ám mivel ez még egyértelműen nem fűtési időszak, sokkal valószínűbb, hogy az ipari fogyasztók alkalmazkodását láthattuk. A gázár nyár végén érte el a csúcsot, ekkor több nagyfelhasználó is visszafogta, vagy leállította a termelését, ami jelentős fogyasztáscsökkenéshez vezetett^*Az ipari felhasználók fogyasztásának alakulásáról, illetve ennek a termelésre gyakorolt hatásáról külön cikkben írunk majd részletesebben..

Ettől kezdve pedig az idei felhasználás már nem ment vissza a korábban megszokott szintre, sőt, ahogy beléptünk a fűtési szezonba, egyre jobban elmaradt tőle. Ez azt mutatja, hogy az ipar mellett ősszel már a lakosság is kevesebb gázt égetett el, mint amennyit a korábbi években.

Nem az időjárás az oka

Bár a visszaesés elég látványos, ahogy a május példája is mutatta, elvileg ilyen mértékű csökkenést is simán magyarázhatna még az időjárás kedvező alakulása. Ahogy azonban a lenti ábrán is látszik, biztosan nem ez történt.

A gázfogyasztás és a hőmérséklet között elég jól leírható összefüggés van. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Földgázszállító Zrt. évente megjelenő elemzésében egy egyenletben mindig számszerűsíti is ezt az összefüggést. A fenti grafikon azt mutatja, hogy az elmúlt öt évben hogyan alakult a tényleges gázfogyasztás, illetve mennyinek kellett volna lennie, az egyenlet, és az adott napi hőmérséklet alapján^*Természetesen az egyenlet nem tökéletes, hiszen a gázfogyasztás nem csak az időjárástól függ. A két görbe nyáron azért távolodik el egymástól, mert abban az időszakban senki nem fűt, viszont az ipar egész évben nagyjából fix felhasználása megmarad. Mivel az egyenlet egyenes arányú összefüggést feltételez a két változó, tehát a hőmérséklet és a fogyasztás között, ezért a legmelegebb nyári napokon a képlet alapján negatív fogyasztás adódik, ami logikusan lehetetlen. Ez a nyári eltérés télen ellensúlyozódik, így ebben az időszakban a tényleges fogyasztás jellemzően kissé a becsült felett van..

Jól látszik, hogy az őszi-téli időszakban a tényleges fogyasztás eddig minden évben kissé meghaladta a becsült értéket, az idén azonban ez megfordult. Azaz

az elmúlt hónapokban egyértelműen kevesebb gázt használunk, mint amennyit a hőmérséklet indokolna.

Még szembetűnőbb ez, ha kiemeljük az idei fűtési szezon adatait^*Azért szeptember 18-ától vizsgáljuk az adatokat, mert ez volt az első olyan nap, amikor a 2022-es és a 2017-2021 közötti átlaghőmérséklet sem érte el a fűtési küszöbértéket, a 16 fokot.. A lenti grafikonon a kék vonal mutatja, hogy 2017 és 2022 között átlagosan mennyi gáz fogyott Magyarországon az adott napon. A rózsaszín vonalon ezt a fogyasztást korrigáltuk az idei hőmérsékleti adatokkal, így ez a görbe mutatja, hogy az előző öt év fogyasztása alapján az idén mennyi gázt kellett volna az egyes napokon felhasználnunk (figyelembe véve a hőmérsékletet is).

Jól látszik, hogy a tényleges fogyasztást mutató vonal ezzel párhuzamosan, de jóval alatta halad. Naponta átlagosan 7 millió köbméterrel fogyott kevesebb gáz, mint ami várható lett volna. Mindez azt jelenti, hogy szeptember és december közepe között több mint 600 millió köbméter földgázt spóroltunk meg. Arányaiban ez közel 25 százalékos fogyasztáscsökkenés. 

Ez nem azt jelenti, hogy a lakosság ennyivel kevesebbet fűt, hiszen a teljes felhasználásban az ipar és az áramtermelés is benne van, ezek közül előbbi pedig biztosan hatalmasat esett. A jelentős csökkenés azonban jól mutatja, hogy a gazdaság minden szegmensében megindult az alkalmazkodás a magasabb árakhoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBrutálisan drágán jön az orosz gáz MagyarországraFebruárban még az aktuális piaci árnál is sokkal többet fizettünk az orosz gázért. Ha az egészet a lakosság vásárolja meg, akkor csak ebben az egy hónapban 140 milliárdot bukhatott az állam.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan lehet olcsóbbá tenni a gázt úgy, hogy közben legyen is?A földgáz árát úgy kellene lejjebb szorítani, hogy ez ne okozzon még nagyobb hiányt - nem véletlen, hogy nehezen alakul az uniós ársapka.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz európai gázár negyedéért vásárol, de hideg télre készül az importfüggő JapánA hosszú távú szerződéseknek köszönhetően nem rokkantak bele az áremelkedésbe, a piac kiszámíthatatlansága miatt azonban így is viszontagságos jövő évre készülnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz energia fűtés gázár gázfogyasztás rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában