Adamecz-Völgyi Anna, az MTA kutatója szerzőtársával egy új aspektusát vizsgálta meg annak, hogy miért kevesebb még mindig a nők fizetése a férfiakénál. Arra keresték a választ új tanulmányukban, hogy van-e köze a magabiztosságnak ahhoz, hogy kevesebb nő van jelenleg vezető beosztásban.

Ismert tény, hogy vezető állásokban (amelyek magasabb fizetéssel, stabilabb foglalkoztatással járnak) kevesebb nő van, mint férfi. Ez egyértelműen hozzájárul ahhoz, hogy társadalmi szinten a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

Az viszont kérdéses, hogy mi miatt alakulhat így a vezető pozíciókat betöltők nemi aránya. A szerzők olyan angol adatokon tudták ezt vizsgálni, amelyek gyermekkortól 42 éves korig követtek annyi és olyan összetételű embert, hogy az egy országosan reprezentatív mintát adjon.

Ezen belül volt adatuk arra, hogy milyen képességei voltak a szóban forgó embereknek gyerek- és tinédzser korukban, illetve arról is, hogy önmaguk teljesítményét hogyan értékelték. Ebből meg tudták figyelni, hogy a férfiak és a nők mennyire voltak magabiztosak.

A korábbi pszichológiai kutatásokkal egybevágóan arra az eredményre jutottak, hogy a férfiak hajlamosabbak a túlzott magabiztosságra, tehát körükben többen vannak azok, akik jobbra értékelik a saját teljesítményüket, mint amilyen az valójában.

Ráadásul azt is meg tudták vizsgálni, hogy ez milyen hatással van a később betöltött pozícióikra. Arra jutottak, hogy

önmagában a túlzott magabiztosság 5-11 százalékban határozza meg azt, hogy miért van arányaiban több férfi vezető beosztásban, mint nő.

Különösen igaz ez a jogi és a közgazdasági területekre.

Ez az eredmény sok más egyéni jellemzőn túl mutat szignifikáns hatást, azonban azt is fontos megjegyezni, hogy ennél is erősebben hat a vezető beosztás megszerzésének esélyére a családi állapot és az, hogy van-e gyermeke egy nőnek.

Amikor csak tartós párkapcsolatban élőket, illetve

gyerekeket nevelőket figyeltek meg, akkor nem volt jelentős a túlzott magabiztosság hatása a betöltött pozíció szintjére a nőknél.

Ráadásul az eredményeik azt is megmutatták, hogy a vezető állásokban dolgozó nőknek kisebb eséllyel van gyerekük, emellett több órát dolgoznak, mint a többi nő. Férfiaknál ez a különbség nem figyelhető meg, bár az általánosságban elmondható, hogy ők több órát dolgoznak, mint a nők (vezető beosztás esetén is).

Így összességében egyrészt fontos tisztában lenni azzal, hogy a nőket hátrány érheti, mindössze azért, mert általánosságban nem olyan magabiztosak, mint férfi társaik. Viszont az is fontos, hogy nem elég a magabiztosságot erősíteni bennük a nemi egyenlőség elősegítéséhez, hiszen a családi állapot és a gyereknevelés felülírják ezt a hatást, és így nagyobb befolyással vannak a nők karrierlehetőségeire, ezen keresztül pedig a béregyenlőtlenségekre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok nő még a munkát is abbahagyja, hogy ne keressen többet a férjénélMég mindig nagyon erős társadalmi elvárás, hogy a nő keressen kevesebbet, és ennek komoly következményei vannak az amerikai adatok szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a hagyományos női szerepek, hanem a jobb munkaerőpiaci lehetőségek növelik a születésszámotBár a régebbi elméletek a dolgozó nőktől féltették a születésszámot, az elmúlt húsz évben a fejlett világban már ott született több gyerek, ahol magasabb a nők munkaerő-piaci részvétele.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa fiatal, akkor szülni fog, ha szült, akkor kisgyerekes, utána meg már nem elég fiatalA tehetséges nők elvesznek, mielőtt vállalati vezetőkké válhatnának, először mérték fel Kelet-Európában, hogy miért rögös az útjuk a felső vezetői székek felé.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Pénz felső vezetők gender jövedelmi egyenlőtlenség nemek közötti egyenlőség Olvasson tovább a kategóriában