Érdekes statisztika figyelhető meg, ha megnézzük a nők és a férfiak jövedelemeloszlását a háztartásokon belül. Marianne Bertrand és szerzőtársai amerikai adatokat elemeztek, és arra jutottak, hogy drasztikusan kisebb azoknak a házaspároknak az aránya, ahol a nők keresnek többet, de ezt a piaci hatások nem tudják magyarázni. Tanulmányukban annak jártak utána, hogy mi lehet ennek a jelenségnek az oka.
1970 és 2011 közötti adatokat vizsgáltak, hogy kiderítsék, hogyan alakul a nők jövedelmének aránya a házaspárok jövedelmén belül. Elemzésükben különböző oldalról megvizsgálva támasztják alá azt a feltételezést, hogy azért ritka, hogy a nő legyen a fő kereső egy férfi és nő közötti házasságban, mert a társadalmi elvárásoknak ellentmond, ha egy nő többet keres, mint a férje.
Ha az összes háztartás eloszlását nézzük aszerint, hogy a nők jövedelme az összjövedelem mekkora részét teszi ki, akkor óriási esést láthatunk a gyakoriságban az ½-es érték után. Ez azt jelenti, hogy
nagyon kevés háztartás van, ahol a nő többet keres, mint a férje.
Szerencsére láthatóan javul a trend, mivel a 70-es évekhez képest a 2010-es években már csak nagyjából feleakkora a szakadás az érték után.
Ugyanígy az is látszik az adatokból, hogy ezt a jelenséget inkább az alacsonyabb végzettségű háztartások mozgatják, mivel az egyetemi végzettséggel rendelkező párok esetében nincs visszaesés a háztartások eloszlásában, vagyis nem kisebb azoknak a háztartásoknak a gyakorisága, ahol a nők keresnek jobban, mint azoknak, ahol a férfiak.
Már ebből is látszik, hogy a nők társadalmi szerepe egyike lehet a mozgatórugóknak a jelenség mögött, hiszen az idővel is és a végzettséggel is együtt nő az emancipáció támogatottsága, amely növeli az olyan párok számát, akiknél a nő keres többet.
A hagyományos közgazdasági házassági modellekkel nem magyarázható, hogy a nők kevesebbet keressenek, mivel ezek vagy arra fókuszálnak, hogy összjövedelmet maximalizálnak a párok, vagy arra, hogy komparatív előnyök alapján specializálódnak. De ezek egyikéből sem következik, hogy a nőknek kéne kilépni a munkaerőpiacról vagy csökkenteni kellene a munkakínálatukat (azaz kevesebbet dolgozzanak).
Pedig a szerzők elemzéséből az látszik, hogy azok a nők, akik többet keresnek, mint a férjük, nagyobb eséllyel maradnak otthon a gyerekkel vagy csökkentik a munkaóráikat, hogy olyan fizetést kapjanak, ami nem magasabb a párjukénál. Viszont nem csak a gyerekes háztartásokban igaz, hogy a nők jellemzően nem keresnek többet, mint a férjük.
Ráadásul a szakadék a házasság előrehaladtával egyre mélyül. Igaz, már a friss házasoknál is jellemzően a nők keresnek kevesebbet, így a szerzők véleménye szerint alapból úgy választanak párt maguknak az emberek, hogy fennálljon a társadalom által elvárt férfi és női modell. Viszont ahogy egyre előrébb haladnak a házasságok, annál kevesebb lesz az olyan pár, ahol a nők keresnek többet.
Felmerülhet a kérdés, hogy egyszerűen nem csak az-e a helyzet, hogy a nők sajnos még mindig kevesebbet keresnek, mint a férfiak, így a hasonló párok, akik egymásra találnak, a piaci folyamatok miatt kényszerülnek olyan helyzetbe, hogy a nők kevesebbet keresnek.
Erre válaszul a szerzők megnézték, hogy mennyi lenne a lehetséges keresete a vizsgált nőknek. Ezt úgy számolták ki, hogy megnézték, hogy az ugyanolyan idős, ugyanolyan végzettségű és ugyanabban az államban lakó nők átlagosan mennyit keresnek. Ebből pedig az látszik, hogy
amelyik nőnek a potenciális keresete magasabb lenne, mint a férjéé, azok nagyobb eséllyel keresnek a lehetőségeikhez képest alacsonyabb valós jövedelmet.
Végezetül: a kérdőíves elemzések is azt támasztják alá, hogy még mindig sokaknak gond, ha a nő többet keres, mint a férje. Az amerikaiak nagyjából 40 százaléka szerint biztosan problémákhoz vezet, ha a nő keres többet. Ezen kívül azon párok esetében, akiknél mégis a nő keres többet, a nők jóval nagyobb részt végeznek el a házimunkából, valószínűleg azért, hogy kompenzálják, hogy ők a fő keresők. Ezek a párok nagyobb eséllyel elégedetlenek a házasságukkal, kevésbé boldogok és nagyobb eséllyel gondolkoznak el a váláson.
Összességében tehát azt látjuk, hogy a társadalomban uralkodó elvárások nagyon erős hatással vannak a nők munkaerőpiaci és párkapcsolati életére. Kevesebbet keresnek, mint amire lehetőségük van, vagy akár teljesen ki is lépnek a munkaerőpiacról, aminek nagyrészt az lehet az oka, hogy nem szeretnének többet keresni, mint a férjük, mivel a társadalom ezt várja el tőlük.
