Tetőzik az infláció, de jó eséllyel nem tér vissza a járvány előtti szintre az IMF-vezér szerint
Közelít a csúcsához a globális infláció a Nemzetközi Valutaalap vezetője szerint, ugyanakkor a globális ellátási láncok szétzilálódása hosszabb távon a magasabb inflációs szint normalizálódását vetíti előre.
Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója a Bloomberg TV-nek nyilatkozva beszélt arról, hogy látszanak annak a jelei, hogy a járvány után megugró, majd a háború miatt tovább emelkedő infláció kezd tetőzni, de arra számítanak, hogy nehéz lesz visszaállni a drágulásnak arra a szintjére, amihez a járvány előtt szokhattunk hozzá.
Georgieva szerint ennek az az oka, hogy az árakra már nem csak a kereslet és a kínálat alakulása van hatással, ugyanis a járvány óta a vállalati döntéseknél az ár mellett az ellátásbiztonság is fontos tényező lett, aminek árnövelő hatása van. A fokozott geopolitikai feszültségek és a világjárvány idején fellépő komoly ellátási problémák hatására a vállalkozások jobban törekszenek arra, hogy a beszállítóik közelebb legyenek hozzájuk, még akkor is, ha az ilyen beszerzés magasabb árakat eredményez.
Az IMF múlt hónapban közzétett előrejelzése szerint a globális infláció 2022 harmadik negyedévében 9,5 százalékon tetőzik, majd 2024-re 4,1 százalék körüli szintre esik vissza.
Az idén egyre magasabb szintre emelkedő infláció kiváltó okai mögött számos olyan globális hatás állt, mint a különböző termelési szűk keresztmetszetek, egyes nyersanyagok, alapanyagok, alkatrészek hiánya, például az elektronikai termékeket és a járműveket drágító chiphiány, a szállítmányozás drágulása vagy az energiaárak emelkedése. Az elmúlt hónapokban ezek közül számos tényező esetében javult a helyzet, amihez az is hozzájárult, hogy a globális gazdasági lassulás a kereslet csökkenésével járt együtt.
Egyes tényezők ugyanakkor még úgy is növelhetik az inflációt, hogy a problémák már enyhülnek az adott területen. Ilyennek számít például a szállítmányozás.
Egy friss tanulmány szerint a szállítási költségek megugrása 2021-ben mintegy 2 százalékponttal növelte a globális inflációt, ezen belül viszont az alacsony jövedelmű országokban ez a hatás jelentősebb, a fejlett gazdaságokban alacsonyabb volt. Az ENSZ előrejelzése 2023-ra csak a 2021-es konténerdrágulás alapján a globális infláció 1,5 százalékos növekedését valószínűsítette, és az IMF március végi elemzése is azzal számolt, hogy a szállítási költségek inflációs hatása 2022 végéig még tovább erősödik.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
