A mai hírlevélben lesz szó Magyarország változó gázellátásáról, dráguló hitelekről, ausztriai magyarokról, egy Svájcba menekülő villanyszerelőről és a Szerbia elleni embargóról.
A hírlevélre ide kattintva lehet feliratkozni. A email-fiókokba érkező eredeti verziót ide kattintva lehet megnézni, az egyszerűsített pedig így néz ki::
G7 Reggel
2022. október 27. | Gazdasági sztorik öt percben
A mai részben lesz szó Magyarország változó gázellátásáról, dráguló hitelekről, ausztriai magyarokról, egy Svájcba menekülő villanyszerelőről és a Szerbia elleni embargóról.
1. Napi G7: nyugati gáz
Elkezdett átrendeződni az elmúlt egy-két hétben a magyarországi gázbeszerzések iránya. Északról és nyugatról egyre több földgáz fut be, míg orosz gázból láthatóan egyre kevesebb. Ráadásul 2019 óta nem maradt annyi gáz nálunk, mint most.
Számokban: Az elmúlt egy hétben minden nap 40 millió köbméternél több földgáz érkezett az országba, ilyen legutóbb 2020 tavaszán volt.
- Októberben minden jel szerint magasabb lesz az itt felhasznált vagy letárolt importgáz mennyisége, mint 2019 júniusa óta bármikor.
Mi történt? Míg Szerbia felől egyre kevesebb orosz gázt kapunk, északról és nyugatról felélénkültek a szállítások párhuzamosan a gáz tőzsdei árának esésével (az azonnali szállításra vonatkozó ár 200 euró/megawattóráról 30 környékére csökkent).
Mi a jelentősége? Az északi és a nyugati szállítás élénkülését az okozza, hogy jelenleg sokkal olcsóbban lehet tőzsdei áron, nyugatról gázt beszerezni, mint Oroszországból, ahol néhány hónapos késéssel követik le a tőzsdei árakat.
- A jelenség alapján téves a kormányzat által gyakran ismételt állítás, amely szerint azért van szükség az orosz gázra, mert vezetékek híján Magyarország máshonnan nem tud vásárolni.
2. Erre odafigyeltünk: fixált hitelek
Tegnaptól csak végig fix kamatozással lehet piaci lakáshitelt felvenni a legnagyobb magyar banknál, az OTP-nél a Bank360 cikke alapján.
Mi változott? Az OTP jelentősen átalakította jelzáloghitelei kínálatát, az 5 és 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek értékesítését felfüggesztették.
- A lépés hátterében az állhat, hogy a fix kamatú lakáshitelek váltak a legolcsóbbá, mivel a változó kamatú kölcsönök induló kamatát megemelték.
- A hitelek drágulása miatt az elmúlt hónapokban egyre inkább a végig fix kamatozású kölcsönöket keresték az igénylők.
Számokban: a második negyedévben az új lakáshiteleken belül közel 60 százalékra emelkedett a futamidő végéig kamatfixált hitelek aránya. Ez egy évvel korábban 20 százalékos volt.
Tágabb kontextus: Az MNB szeptemberi prognózisa alapján a bankok lassulást várnak a lakáshitelezésben az év második felében a kamatemelkedés miatt, „egyes szereplők szerint” a lakáshitelezés 2023 nyarán térhet vissza ismét növekvő pályára.
Mi következik? A Bank360 szerint az olcsóbbá váló fix kamatozású hitelek miatt az OTP lépését más bank is követheti.
3. További tartalmak: szigetüzem és ausztriai magyarok
- Egyáltalán nem lehetetlen feladat a szigetüzem kiépítése a napelemes rendszerek betáplálási lehetőségének felfüggesztése után, de nagyon drága, és egyelőre csak elszánt életmódváltóknak ajánlható (G7)
- A cégeknek egyre több költségelemük van euróban, így egyre több vállalatvezető támogatná az euró bevezetését a gyengülő és kiszámíthatatlan forint helyett (Portfolio)
- Minden eddiginél több, 114 ezer magyar dolgozik Ausztriában. Közülük négyen meséltek el a történetüket (Nyugat.hu)
- Templom, piac, rendezvényterem, egyetemi épület és parkolóház is szerepel a jelöltek között a kortárs magyar építészet legizgalmasabb munkáit bemutató Építészfórum díján (Forbes)
- Szemészeti szempontból sem ajánlott, hogy kétéves kor előtt képernyőt nézzen egy gyerek, mivel a túl közelről és túl mereven bámult képernyő visszaveti a látás fejlődését (The Conversation)
- Az Ibériai-félsziget déli része a bogyós gyümölcsök termesztésének európai központja. A hatalmas vízigényük azonban hozzájárul az egyik legváltozatosabb európai élőhely elsivatagosodásához (Al-Dzsazíra)
4. Napi chart: dráguló hitel
Magyarországon az egyik legnagyobb a bankközi kamatláb egy 76 országot tömörítő lista alapján. Magyarországot csak Ecuador – amelynek 260 százalékos értéke nehezen fért volna fel a chartra -, Argentína és Sierra Leone előzi meg.
- A budapesti bankközi forint hitelkamatláb (BUBOR) irányadó a lakossági és vállalati hiteleknél. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok jelenleg egy hónapra átlagosan 16,8 százalékos kamattal hiteleznek egymásnak.
- A jelenlegi magyar értékből tehát az következik, hogy jelenleg nálunk az egyik legdrágább a hitelfelvétel.
5. Személyes perspektíva: menekülés Svájcba
A 39 éves Róbert a Békés megyei Szarvason él. Fotót ugyan nem szeretett volna magáról (így a kép a találkozásunk helyét mutatja), de azonnal belevágott apokaliptikusnak ható világképének megosztásába.
Róbert szerint Magyarország elesett, kilátástalan a jövő, a gazdasági nehézségek miatt fél év múlva „megélhetési bűnözés lesz”, ezért külföldre fog költözni.
Mivel foglalkozik? Korábban egy sertéstelepen volt karbantartó, most egy vállalatnál villanyszerelő.
- „Esélytelen a fizetésemelés, ők is csődbe mennek” – foglalta össze tömören magyarországi jövőképét.
Mi következik? Az unokatestvérének köszönhetően Svájcban talált munkát, már csak a lakhatását kell elintéznie, és utána indul. Zöldség-gyümölcs csomagolóban fog dolgozni, ahol az 50-60 dolgozó mintegy 80 százaléka magyar.
- „Nem mindegy, hogy itthon keresek 220-at, vagy kint ennek az ötszörösét” – mondta. A nyelvtől fél leginkább, bár angolul beszél.
- Korábban többször felmerült a külföldi munka, de a korábbi házasságából született gyereke miatt végül sosem indult el. Lánya azonban már 14 éves, Róbertet „szinte már zavarja”, így elérkezettnek látja az időt az elválásra.
6. Külső szemlélő: válaszok az energiaválságra
Muraközy Balázs a University of Liverpool oktatója és az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa, és ő lesz a szombati podcastunk vendége.
Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? A Centre for Economic Policy Research közgazdasági kutatóintézet honlapján megjelent cikk az energiaválságról.
Miért? „Európai és amerikai közgazdászokat kérdeztek, hogy mit érdemes tenni az emelkedő energiaárakkal kapcsolatban. Az árszabályozással kapcsolatban többségük szkeptikus, a különadókkal kapcsolatban megosztottak.”
7. Múltidéző: csődbe viheti az embargó a magyar acélipart
Mikor jelent meg? A Világgazdaság üzleti napilap 1992. december 3-i számában.
Mi jelent meg? „A napokban Magyarország is csatlakozott a Szerbia elleni hajózási embargóhoz. A döntés a tranzitszállítmányokat is érinti, tehát rendkívül érzékenyen érinti a magyar acélkivitelt, mivel az export 80 százaléka – 800 ezer tonna, mintegy 250 millió dollár értékű áru – vízi úton hagyja el az országot. Az érintett két magyar cég, a Dunaferr és a Mahart már levélben tiltakozott az ipari, valamint a közlekedési miniszternél a döntés miatt.
A magyar acélipari vállalatok úgy érzik, visszafelé sül el a fegyverszállítás meghiúsítását célzó embargó. Nemcsak a szerb erőket, hanem a magyar vállalatokat és szállítmányozókat is két vállra fekteti. A Diósgyőri Nemesacél Művek Kft.-ben gyászjelentésként értékelik, ha hatályba lép a Duna-stop. Dr. Dutkó Lajos kereskedelmi igazgatóhelyettes szerint az év végéig kiszállítandó mintegy 26 ezer tonna termékből kiindulva csaknem 550 millió forint (6,5 millió dollár) kára származna a vállalatnak, ha a szállítmányok nem érkeznének időben a földközi-tengeri kikötőkbe. A dunai korlátozással a havi 500-550 millió forintos kiesés megadhatja a kegyelemdöfést a vállalatnak.” (Arcanum Adatbázis)
Pénz
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
