Az infláció visszahozta a szűkös 70-es évek vásárlási szokásait Európában, a lakosság 71 százaléka vágta vissza a mindennapi költéseit. A vásárlók több mint fele kevesebbet költ alapvető szükségletekre, és 35 százalékuk már hozzányúlt megtakarításaihoz, vagy kölcsönöket vett fel a számlák fizetésére.

A felmérést készítő, 3000 fogyasztót megkérdező IRI nevű adatelemző cég vezetője szerint a költési hajlandóság a jövőben minden valószínűség szerint tovább csökken, semmi jelét nem látni annak, hogy megfordulna a trend.

Az élelmiszer-, üzemanyag- és energiaárak egész Európában felemésztik a háztartások büdzséjét, és az inflációval való mindennapos küzdelem a fogyasztókat olyan stratégiák felélesztésére sarkallja, amelyeket utoljára a 70-es és 80-as években láthattunk, mondta a Bloombergnek az IRI vezetője, Ananda Roy.

Ennek része lehet a lefelé vásárlás – például kedvezőbb árú sajátmárkás termékek választása -, az olcsóbb boltok előnyben részesítése, étkezések kihagyása, vagy akár lejáratközeli, ezért akciós élelmiszerek megvásárlása, még akkor is, ha az elfogyasztásukkor már túl vannak a szavatossági időn. (Illetve egyes országokban lejárt szavatosságú élelmiszerek is forgalmazhatók, ha még biztonságosan elfogyaszthatók.)

Szintén a spórolást szolgálja, hogy kevésbé rendelnek házhoz élelmiszert vagy melegételt az emberek, illetve kevesebbet járnak el étterembe, kocsmába, kávézóba. A helyzet következménye az is, hogy a szezonális termékek szezonon kívüli elérhetősége számottevően szűkül, különösen azokban az üzletekben, ahová nem járnak kifejezetten tehetős vásárlók.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar munkavállalók fele legfeljebb annyit keres, mint egy betanított munkásNagyon nincs rendben a bérszerkezet, ha pedig egy fejlett nyugati országhoz hasonlítjuk az adatainkat, akkor különösen látványossá válik a probléma súlyossága.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar Lidl-vásárlók sokkal nagyobb áremelkedéssel szembesülnek, mint a németekAz élelmiszerárak éves adataiból jól látszik, hogy hiába emelkedtek jobban a magyar bérek, a németeknek mégis sokkal kevésbé fáj a válság, mert ott jóval kisebb az infláció.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Horn-Bokros–korszak inflációs rekordja is megdőlt volna szeptemberben az árstop nélkülAz előző harminc évben mindössze hat olyan hónap volt, amikor a jelenleginél is magasabb élelmiszer-inflációt mértek. Árstop nélkül azonban egy sem lenne.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Pénz bevásárlás infláció spórolás Olvasson tovább a kategóriában