Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. április 10. 13:04 Pénz

Az állatok visszahozták a pénz nélküli világot

Az állatkertek és a vízi élővilágot bemutató intézmények ma már egyáltalán nem használnak pénzt, amikor állatokat vagy más élőlényeket szereznek a gyűjteményükbe. De ez nem volt mindig így. Miért hagytak fel az egyszerű vásárlással, és hogyan boldogulnak egy világban, amiben nincs egységes fizetőeszköz? Erről beszélgettek a Planet Money podcastjében.

Száz évvel ezelőtt még az állatkerteknek semmi gondja nem volt azzal, hogy fizessenek egy elefántért vagy egy pumáért, ha el akarták helyezni a kifutón. Ez viszont oda vezetett, hogy megjelentek olyan orvvadászok, akik pénzért fogták be az állatokat, és sokszor közben több másik állatot megöltek.

Emellett, ha ára van egy állatnak – még akkor is, ha az állatkertek próbálnak megbízható és humánus embereket megbízni a befogással -, az hozzájárulhat az állatkereskedelem feketepiacának virágzásához. 1973-ban életbe lépett a veszélyeztetett állatokról szóló törvény, amely szerint többet nem lehet ilyen állatokért pénzt fizetni. Az állatkertek és akváriumok pedig elég hamar rájöttek, hogy

a legjobb, ha semelyik állatért sem kérnek pénzt.  

Így kialakult egy gazdaság, ahol nincs egységes fizetőeszköz. Pedig pénz bőven van az állatkerti ágazatban, az amerikai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (Association of Zoos and Aquariums) szerint évente 22,5 milliárd dollárral járulnak hozzá az állatkertek és a vízi élővilágot bemutató társaik az amerikai gazdasághoz. Majdnem 200 ezer embernek adnak munkát, és csak bérekre 7 milliárd dollárt fizetnek ki.

Mégis, a világ összes pénzéért sem tudnak beszerezni egy mezei nyulat sem, ha arra kerül a sor. Viszont ettől még szükségük van új állatokra, és néha meg is akarnak szabadulni saját állataiktól különböző okokból. Két módszer alakult ki, hogy hogyan tehetik ezt meg.

Az akváriumok kicsit szabadabban működnek, mint az állatkertek. Ők

cserekereskedelemmel oldják meg az új állatok beszerzését.  

Ez persze nagyon macerás dolog lehet: ha van például rengeteg medúzájuk, de éppen egy cápára van szükségük, attól még nem biztos, hogy találnak egy másik akváriumot, amelynek van egy cápája, és épp az ő medúzáik kellenek neki.

Így beindul egy hosszú lánc, amiben a medúzákból kiindulva szerezniük kell olyan állatot, amiért már hajlandó lesz elcserélni egy másik intézmény a cápáját. Ez sokszor hónapokat is igénybe vehet, ha egyáltalán sikerrel jár. Ráadásul azért, mert egy adott tranzakcióban tíz medúza egy teknőst ért, ez nem jelenti, hogy ez lesz az átváltási arány: nincsenek fix átváltási számok a piacon.

Az állatkertek ennél is szigorúbbak, ők már a cserekeseskedelmet sem szeretik. Itt  

létezik egy nemzetközi lista, ahova mindenki feltöltheti, hogy milyen állatot szeretne beszerezni, vagy milyen állatot tudna odaadni másik állatkertnek.  

Ha szerencséjük van, akkor pont akad egy olyan állatkert, amelynek olyan állatra van szüksége, amit ők már nem szeretnének tovább tartani, sőt az igazán szerencsés az, ha több ilyen is van. Ilyenkor sorra járják a szakemberek a lehetséges helyeket, és az alapján választanak, hogy melyik lenne a legjobb az állatoknak. A keresés pedig ennek a fordítottja, várnak, amíg valaki olyan állatot tud odaadni, amely nekik kell, és reménykednek, hogy őket választják.

Egy kivétel azért mégis akad, a világ talán legnépszerűbb állatai, a pandák. Amelyik állatkert óriás pandát akar tartani, annak évente fizetnie kell Kínának ezért a lehetőségért. A pandák ettől még nem lesznek az övék, csak kölcsönzik őket a kínai államtól. Ha viszont valamelyik elpusztul, amíg az állatkertben él, akkor vigaszdíjat kell fizetni Kínának. Ugyanígy, ha születik egy panda az állatkertben, az is Kína tulajdona, így onnantól azért is kölcsönzési díjat kell fizetnie az állatkertnek, hiába az ő területükön született.

Összességében tehát az állatkertek jó betekintést nyújtanak abba, hogy milyen volt a világ, mielőtt a pénz megjelent volna. Egyértelműen nehezebb így kereskedni, de az állatok védelméért megéri az extra erőfeszítést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkItt az ideje, hogy komolyabban vegyük az állatokatA jelenlegi közgazdasági modellek legfeljebb fogyasztási cikként vagy erőforrásként tekintenek rájuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKaticabogarak és teknősök a hálószobában, a kutatók home office-ba vitték a kísérleti állataikatA bezárt laborok vezetői sokszor nem tudják biztosítani a kísérleti állatok ellátását, ezért vagy leölik vagy szabadon engedik őket, de előfordul, hogy a kutatók otthonában kötnek ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagy boltláncok nem akarnak olyan tejet árulni, amelyet megkötött tehénből fejtekNémetországban szintet lép az állatjóléti mozgalom, most már az Aldi sem fog olyan tejet beengedni a boltba, amelyet megkötött tehénből fejtek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz állatjólét állatkert állatok kereskedelem pénz Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2024. július 17. 11:14 Pénz

Miért dönt naponta rekordot az arany ára, ha nincs válság?

Kedden és szerdán is történelmi csúcsot döntött az arany ára, ami az utóbbi évek jó szériájának folytatódása, pedig magasak voltak a kamatok, és éppen közeli válság sem fenyeget.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 15:54 Pénz, Világ

Nem erőltetik, ami nem megy, 20 év után adta fel romániai ambícióit az OTP

A nagy terjeszkedés közben távozott a bankcsoport azokról a piacokról, ahol nem sikerült nagyra nőni, és erre esélyt sem látott a vezetőség.

Stubnya Bence
2024. július 15. 05:32 Pénz, Tech

Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét

Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.