A politikatudományban és a választási elemzésekben szinte közhelynek számít az az összefüggés, hogy jó gazdasági helyzetben a választók nagyobb eséllyel választják újra a kormányt, mint amikor rosszul megy a gazdaság. Az idei hazai országgyűlési választások előtt mindez éppen azért volt érdekes, mert a gazdasági helyzet nem volt egyértelműen jó vagy rossz.
Habár a foglalkoztatottság visszatért a járvány előtti szintre, és a bérek is nőttek, az infláció 2021 őszétől kezdve elkezdett felfele kúszni, és februárban már elérte a 8,3 százalékos szintet. Ahogy arról az év elején részletesebben is írtunk, az ilyen szintű drágulás a megfigyelések alapján már egy kormány újraválasztási esélyeit is csökkentheti.
A kormány ezért aztán a növekvő drágulást komolyan is vette, és az árstopokkal, valamint a választások előtti nagyobb egyszeri transzferekkel (például szja-visszautalások, fegyverpénz, 13. havi nyugdíj) igyekezett elérni, hogy a potenciális választói minél kevesebbet érezzenek meg az inflációból, ami elemzői becslések szerint az árstopok kifutásával május-június környékén akár 10 százalék fölé is emelkedhet.
A választási eredmény és egyes korábbi elemzések alapján is arra következtethetünk, hogy politikai értelemben
az intézkedések sikeresen ellensúlyozták az infláció elszállását.
Ahogy arra a 21 Kutatóközpont gazdasági szavazásról szóló márciusi elemzése felhívta a figyelmet, a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulását, a megtakarítási kilátásokat bemutató GKI fogyasztói bizalmi index januárban és februárban javult, miközben a Fidesz támogatottsága nőtt.
A gazdasági helyzetértékelésben persze nem csak a rövidtávú hangulat számíthat. Ahogy azt az Elmúlt 20 év sorozatunkban bemutattuk, több mutató alapján hosszabb távon is kedvező trendek előzték meg a választásokat.
Figyelemre méltó volt például a foglalkoztatottság, a jövedelmek növekedése vagy a szegénység csökkenése is a 2022-t megelőző években
(bár persze a járvány miatt 2021-ben és 2020-ban nem volt olyan egyértelműen jó a helyzet, mint a 2015 és 2019 közötti időszakban). Ebben a cikkben ezek közül a jövedelmek, illetve ezek változásának kapcsolatát vizsgáltuk a 2022-es országgyűlési választások fideszes listás eredményeivel településenként.
Elsőként azt az elmúlt választások esetében is jellemző összefüggést néztük meg, hogy a szegényebb településeken a Fidesz rendre jobb eredményt ér el, máshogy megfogalmazva
minél nagyobb a jólét egy adott településen, annál alacsonyabb a Fidesz támogatottsága.
Az alábbi ábrán látszik, hogy ez az összefüggés a 2022-es választások esetében is jelentős volt.
Érdekes ugyanakkor, hogy a gazdasági helyzet változásával,
a jövedelmek növekedésével már egyáltalán nincs ilyen erős összefüggésben az, hogy a Fidesz mennyi szavazatot kap egy adott településen.
Az alábbi ábrán az látszik, hogy az egy lakosra jutó szja-alap 2014 és 2020 közötti változása és a Fidesz 2022-es listás eredményei között nincs érdemi korreláció.
Ehhez ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy habár a települési szinten ez az összefüggés az adatok alapján nem látszik, egyes választók szintjén még lehetséges, hogy létezik, ennek vizsgálatához azonban nem állnak rendelkezésre nyilvános adatok.
Az összefüggés létezésére utal az is, hogy a választások előtt Zsiday Viktor, a HOLD Alapkezelő Citadella befektetési alapjának kezelője a blogján éppen a reálbérnövekedés alapján jósolta azt, hogy 10 százalékkal nőhet a Fidesz szavazatszáma, ami végül nagyjából be is jött.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
