A politikatudományban és a választási elemzésekben szinte közhelynek számít az az összefüggés, hogy jó gazdasági helyzetben a választók nagyobb eséllyel választják újra a kormányt, mint amikor rosszul megy a gazdaság. Az idei hazai országgyűlési választások előtt mindez éppen azért volt érdekes, mert a gazdasági helyzet nem volt egyértelműen jó vagy rossz.
Habár a foglalkoztatottság visszatért a járvány előtti szintre, és a bérek is nőttek, az infláció 2021 őszétől kezdve elkezdett felfele kúszni, és februárban már elérte a 8,3 százalékos szintet. Ahogy arról az év elején részletesebben is írtunk, az ilyen szintű drágulás a megfigyelések alapján már egy kormány újraválasztási esélyeit is csökkentheti.
A kormány ezért aztán a növekvő drágulást komolyan is vette, és az árstopokkal, valamint a választások előtti nagyobb egyszeri transzferekkel (például szja-visszautalások, fegyverpénz, 13. havi nyugdíj) igyekezett elérni, hogy a potenciális választói minél kevesebbet érezzenek meg az inflációból, ami elemzői becslések szerint az árstopok kifutásával május-június környékén akár 10 százalék fölé is emelkedhet.
A választási eredmény és egyes korábbi elemzések alapján is arra következtethetünk, hogy politikai értelemben
az intézkedések sikeresen ellensúlyozták az infláció elszállását.
Ahogy arra a 21 Kutatóközpont gazdasági szavazásról szóló márciusi elemzése felhívta a figyelmet, a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulását, a megtakarítási kilátásokat bemutató GKI fogyasztói bizalmi index januárban és februárban javult, miközben a Fidesz támogatottsága nőtt.
A gazdasági helyzetértékelésben persze nem csak a rövidtávú hangulat számíthat. Ahogy azt az Elmúlt 20 év sorozatunkban bemutattuk, több mutató alapján hosszabb távon is kedvező trendek előzték meg a választásokat.
Figyelemre méltó volt például a foglalkoztatottság, a jövedelmek növekedése vagy a szegénység csökkenése is a 2022-t megelőző években
(bár persze a járvány miatt 2021-ben és 2020-ban nem volt olyan egyértelműen jó a helyzet, mint a 2015 és 2019 közötti időszakban). Ebben a cikkben ezek közül a jövedelmek, illetve ezek változásának kapcsolatát vizsgáltuk a 2022-es országgyűlési választások fideszes listás eredményeivel településenként.
Elsőként azt az elmúlt választások esetében is jellemző összefüggést néztük meg, hogy a szegényebb településeken a Fidesz rendre jobb eredményt ér el, máshogy megfogalmazva
minél nagyobb a jólét egy adott településen, annál alacsonyabb a Fidesz támogatottsága.
Az alábbi ábrán látszik, hogy ez az összefüggés a 2022-es választások esetében is jelentős volt.
Érdekes ugyanakkor, hogy a gazdasági helyzet változásával,
a jövedelmek növekedésével már egyáltalán nincs ilyen erős összefüggésben az, hogy a Fidesz mennyi szavazatot kap egy adott településen.
Az alábbi ábrán az látszik, hogy az egy lakosra jutó szja-alap 2014 és 2020 közötti változása és a Fidesz 2022-es listás eredményei között nincs érdemi korreláció.
Ehhez ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy habár a települési szinten ez az összefüggés az adatok alapján nem látszik, egyes választók szintjén még lehetséges, hogy létezik, ennek vizsgálatához azonban nem állnak rendelkezésre nyilvános adatok.
Az összefüggés létezésére utal az is, hogy a választások előtt Zsiday Viktor, a HOLD Alapkezelő Citadella befektetési alapjának kezelője a blogján éppen a reálbérnövekedés alapján jósolta azt, hogy 10 százalékkal nőhet a Fidesz szavazatszáma, ami végül nagyjából be is jött.
Adat
A jól keresők már megtakarítanak, a rosszul keresők még alig tértek magukhoz az inflációs sokkból
A magyar társadalom legjobban kereső ötödének reáljövedelme több mint 20 százalékkal nőtt 2021 elejéhez képest, miközben a legrosszabbul kereső 40 százaléké csak valamivel több, mint 10 százalékkal.
Kubatov Gábor elbüszkélkedett azzal, hogyan fojtogatja a rengeteg pénz a magyar focit
A Ferencváros ma már annyit fizet játékosainak, hogy a focistáknak anyagi szempontból az öt legfontosabb európai liga közé tartozó francia élvonal sem vonzó.
Orbán növekedési álmai 6 százalékig, az előrejelzések kettővel kevesebbig érnek
A Kötcsén bemondott 3-5 helyett már a 3 és 6 százalék közötti tartományba várja a 2025-ös és 2026-os gazdasági növekedést a miniszterelnök.
Fontos
Mire jó az energiacímke, ha ekkora káosz van mögötte?
Itt egy A kategóriás mosógép, ajánlunk hozzá egy A+++-20%-os szárítót, tévéből viszont a G kategóriás a legújabb. Érthető? Nem csoda, ha nem, és erről nem a fogyasztók tehetnek.
A német és az olasz kormány is halasztaná a belsőégésű motorok tiltását, az egyik legnagyobb gyártó szerint ez szürreális ötlet
Az autógyártók mellé állt két európai kormány is a környezetvédelmi normák lazításának ügyében, Carlos Tavares, a Stellantis-csoport vezetője szerint viszont ismert volt a határidő, és most eljött a verseny ideje.
Az európai akkugyártás legnagyobb reménységét is elérte az autóipar válsága
Állományának ötödét építi le a svéd Northvolt, amelynek a költségcsökkentések mellett a stratégiáját is módosítania kellett.
