Tavaly indult cikksorozatunk a magyar gazdaságtörténet hőskoráról, a modern pénzintézeti rendszer kialakulásának körülményeiről – amelyhez az OTPédia nyújtja a szakmai hátteret. Az eddig megjelent cikkek az írás végén találhatók.

Öngondoskodás már a reformkorban

Az első magyar pénzintézet nem egy bank volt, hanem a „pestmegyei köznép” számára felállított takarékpénztár, amely alapvetően a népet szorgalomra nevelő, az uzsorától megszabadító, jótékony céllal indult. Az 1839-ben alapított Pesti Hazai Első Takarékpénztár célcsoportja elsősorban a városban élő mesteremberek, cselédek, napszámosok, katonák, jobbágyok voltak, akik a korabeli számítások szerint csaknem 350 ezren éltek a mintegy 400 ezres lakosú Pest megyében a reformkori időkben, így a potenciális ügyfeleihez közel indulhatott el az első magyar öngondoskodásra nevelő intézmény.

Összehasonlításképp: Európában 1160 takarékpénztár működött ekkor, csak a német tartományokban 201. Hollandiában 47 ezer emberre jut egy takarékpénztár, Bajorországban 65 ezerre, Württembergben 64 ezerre, Poroszországban 172 ezerre.

A „haza mindenesének” nevezett^*Szemere Pál költő, Fáy unokatestvére jellemezte őt így. Fáy András író és politikus foglalkozott statisztikával és közgazdaságtannal – és pénzintézet-alapítással is. Még Széchenyi István 1830-as, az ősiség törvényét^*A nemesi birtokok elidegeníthetetlensége miatt nem adtak rá a bankok hitelt, mert jelzálogot nem lehetett ráterhelni, így nem lehetett fejleszteni sem a birtokokat. a vágyott gazdasági-társadalmi haladással szembeállító, Hitel című munkája előtt, korát megelőzve foglalkozott a külföldön már jó ideje terjedőben lévő takarékpénztári eszmével. Bár Fáy már 1825-ben javasolta az országgyűlésben a takarékoskodás terjesztését, munkája jó másfél évtizeddel később érett be.

Fáy András. Forrás: otpedia.hu

A hosszú előkészítés után 1839 végére sikerült maga mellé állítania a kor igazi nagyágyúit, Széchenyi Istvánt, Deák Ferencet, Kossuth Lajost és további 419 alapítót. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár öt évvel alapítása után, Kossuth indítványára részvénytársasággá alakult át, így később a klasszikus szövetkezeti eszme mellé a kereskedelmi banki irány is csatlakozott. Bár az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt majdnem csődbe ment, sikerült túlélnie, és az 1867-es kiegyezés után gyors fejlődésnek indult: a békeidők egyik legnagyobb magyar bankjaként főleg a budapesti házépítésekben vállalt finanszírozói szerepet. 1948-ban államosították, üzletágait az OTP vette át.

Kedvező feltételek mellett

A betétek minimum összege 20 krajcár^*A krajcár az 1857-ig használatos konvenciós forint váltópénze: 1 konvenciós forint 60 krajcárt ért. is lehetett, egységes, 5 százalékos kamat mellett^*Az 5%-os kamat alól kevés kivétel van, egyik a bizonytalan idejű letét, amely különben kamat nélkül heverne, ott 3% a kamat.. Ez 2020-as forintban nagyjából 1300 forintnak megfelelő összeg – így a magyar alapítású takarékpénztár Európában a legnagyvonalúbbnak számított – ami szükséges is volt az itthon jórészt ismeretlen öngondoskodó gondolkodás hatékony terjesztéséhez.

Betéti kamatok néhány főbb nyugati takarékpénztárban ekkor:

Akadályozta az esetleges visszaéléseket, spekulációt, hogy a nagyobb összegű, kamatokkal együtt 200 forintot meghaladó betétekre nem járt tovább kamat. Új betétet lehetett ugyan nyitni ilyenkor, de ügyeltek arra is, hogy egy embernek egy betétje legyen, nehogy a tömeges felmondás zavart okozzon. A pénz kikölcsönzésére – azaz hitelnyújtásért – 6 százalék kamatot kért az intézet, így ennek és az 5 százalékos betétkamatnak az 1 százalékpontos különbözete volt a profit. Kikötötték azt is, hogy ha a tartalék eléri az 50 ezer forintot, a 6 százalékos kamatot le lehet szállítani 5 százalékra, ezzel is segítve a kisebb pénzű kölcsönvevőket. A népnevelő szándék mutatkozik meg abban is, hogy az első évben nem ajánlották, hogy pénzt vegyenek fel a betétekből.

Korabeli bérek

A 20 krajcáros minimális betéti összeg nagyjából egy munkás félnapi bérének felelt meg, bár nagy eltérések voltak a fizetésekben.

Forrás: Fortepan / Lőrinczi Ákos

Ekkoriban a vármegyei hatóság szabályozta az építőszakma néhány fontosabb ágának, így a kőműveseknek, ácsoknak, cserepeseknek és mészkeverőknek napszámbérét, csakúgy, mint a szőlőmunkásokét. Különösen Buda lakosságának nagy része foglalkozott szőlő- és bortermeléssel ekkoriban^*A legjobb minőségű borok a Sashegyen (Adlerberg), Sasadon (Burgerberg), Gellérthegyen (Blocksberg) és Farkasvölgyben (Wolfsthal) termettek, az itt szüretelt bor állítólag vetekedett a legjobb francia borokkal., a szőlőmetsző napi bére 1836 körül aligha lehetett több 40 krajcárnál.

Az építőmunkás a legjobban fizetett napszámbéresek közé tartozott. 1836- ban a kaszás 56 krajcáros bérével szemben a kőműves- vagy ácsmester 105 krajcáros napszámot kapott. A mester keze alá dolgozó kőműves- és ácslegények keresete is több volt a szőlőmunkásokénál, amelynek a legjobban fizetett csoportjába tartozó metszők és döntők csak mintegy 50—60 százalékát kapták a kőműveslegény vagy ácslegény bérének. Az építőipari szakmunkások közül pedig a ma már inkább tetőfedőnek nevezett cserepesek kerestek a legjobban.

Van miből félretenni?

Fáy András a Terve a Pest-megyei köznép számára felállítandó takarék-pénztárnak című, a takarékpénztár társadalmi hasznosságát és intézményi felépítését fejtegető kézikönyvben próbálta eloszlatni a bizalmatlanságot az addig itthon ismeretlen öngondoskodási módszer iránt.

Ilyen például a kérdés, lesz-e betétes, aki lemond a jövedelme egy részéről és beteszi kamatozni, azaz van-e egyáltalán felesleg a köznépnél? Fáy igazi optimistaként írta, hogy szerinte sem egy csodaszer a takarékpénztár, de „eszközt, alkalmat kell adni” az embereknek, hogy előtérbe kerülhessen a szorgalom és takarékosság a mindennapi városi csábításokkal szemben.

Piac a pesti alsó rakparton. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára, Klösz György felvételei

Hasonlóképp kérdés, hogy lesz-e, aki kölcsönt vesz fel. Fáy szerint igen, mert általános pénztelenség van az országban, és ha az adós szilárd vagyonnal bír, még „jótevője” is lehet az intézetnek, hiszen többet fizet vissza, mint amennyit kölcsönvesz – maga pedig megmenekül az uzsorásoktól.

Keleti kényelem

A könyvben önkritikus módon, jobbító szándékkal írja, hogy

valljuk meg, hogy nemzetünk jókora adagot hoza magával az ázsiai kényelmességből,

hozzátéve, hogy „a magyar, ki hajdan hadviselő volt, nem iszonyodik most is a nagy munkáktól (…), nagy erőszánásoktól, csak hogy tartósak, folytonosak ne legyenek azok (…)” példaként hozva a rövidtávú, nagy erőfeszítésekre a nyári erőltetett betakarítási munkákat és az őszi-téli, mezőgazdasági munkákban tétlenebb időszakot a pihenésre, „henyélésre”.

Társadalmi hasznosság

Fáy szisztematikusan veszi végig az érveket a takarékosság mellett, és részletezi a társadalmi hasznosságát a nemzet egésze és egyes rétegei számára – már-már a 21. századi üzleti életből jól ismert projekt megvalósíthatósági tanulmányokhoz hasonlítható módon:

1. A köznép esetében a takarékos élet adta megelégedést mint a boldogság alapját említi, a köznépi szorgalom és takarékosság „természeti következményeként” a vagyonosságot említi, ami pedig a lelki szükségletek kielégítését mozdítja elő. Végül a szorgalomnak és a takarékosságnak a köznép erkölcsiségére gyakorolt jótékony hatását is ide veszi.
2. A „nemzet felsőbb osztályaira nézve a Fejedelemig” társadalmi réteg részére kiemeli, hogy a megelégedett, vagyonos köznép kevésbé hajlamos lázongani a feljebbvalói ellen, vagy meglopni azt, sőt, jobb „adófizető”^*“a vagyonosabb jobbágy jobban bírhatja urbéri szolgálatjait”. Ráadásul még a lelkiismeretük is nyugodtabb marad a vagyonos cselédek láttán^*“Mit születés és szerencse nekik adtak, irigyeltetés nélkül éldelhetik”.
3. A „nemzetre nézve” Adam Smith-t idézve a nemzet gazdagsága az embereiben kell, hogy álljon – sok kicsi sokra megy alapon^*”a takarék-pénztárak, mint a tenger az apró folyókat, felfogják a szorgalomnak megtakargatott fillérjeit, ezrekre, milliókra gyűjtik azokat, s mint amaz egyesülten könnyen viszi hátán a terhelt hajókat, úgy hordják ezen meg gyűjtött pénz a nemzet jólétét gazdagságát, segítik a nemzeti ipar nagyobb vállalatait, kereskedést, s a termesztésnek minden ágait”
4. Még a mindenkori kormányra nézve is vannak pozitív hozadékai a takarékosságnak a köznép körében – bizalommal és engedelmességgel van a kormány, alkotmány és törvények iránt az, aki saját sorsát javulni érzi, a közterheket „örömestebb” viseli. Honvédelemre, katonai szolgálatra is inkább engedi a fiát az a paraszt, akinek magának is van vagyona, van mit védenie, és zendülésre is kevésbé lesz hajlamos, mivel lesz veszteni valója. Az éhezés, rossz termés vagy más természeti csapás ellen is jobban védve vannak a takarékos szegényebb néprétegek, így az államnak is kevésbé kell kisegítenie őket.

A cikk megjelenését az OTPédia támogatta.

A sorozat korábbi cikkei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIlyen volt Fiume magyar aranykoraA dualizmus alatt a kikötőváros Európa tizedik legforgalmasabb kikötőjévé fejlődött., hathatós állami segítséggel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmikor Budapestről óceánjárókat irányítottak: az Adria-palota történeteA Szabadság tér egyik legdrágább telkén álló épületet épp a Parlament előtt adták át, a magyar tengerhajózás hanyatlása után egy híres bankrablás helyszíne is volt, a szocialista rendszerben pedig a fiatalok utazási irodája működött benne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bankárzseni, aki bekötötte Magyarországot a globális pénzügyi vérkeringésbeA Rothschild bankház küldte Bécsből Budapestre Kornfeld Zsigmondot, pár évtized múlva az osztrákok komoly versenytársai lettek a feltőkésített magyar iparvállalatok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szerelmi házasságot még tiltották Magyarországon, amikor először lett női bankigazgatóAz I. világháború alatti férfihiány miatt több nő tudott magasabb képzettséget igénylő munkát végezni a bankoknál is, ahol erősen beleszóltak a magánéletbe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy tették trendivé a takarékoskodást annoÉlménymarketinggel a pazarlás ellen: a gramofonnal működő, beszélő takarékpersely minden pénzérme bedobásakor köszönetet mondott a takarékoskodónak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom Fáy András OTPédia Pesti Hazai Első Takarékpénztár Olvasson tovább a kategóriában