Az Intrum követeléskezelő megbízásából a Scale Research Piackutató országos reprezentatív felmérést végzett, amelynek során 800, 20-60 év közötti embert kérdeztek meg arról, hogyan változott a pénzügyi helyzetük, illetve a hitelfelvétellel kapcsolatos terveik 2021-ben. A most közzétett eredmények egyik legérdekesebb eleme, hogy a válaszadók majdnem 60 százaléka érzi, hogy az infláció miatt romlik az anyagi helyzete.
Az áremelkedést legkevésbé a fővárosban érzik súlyosnak, a vidéki nagy- és kisvárosokban élőknél viszont sokkal rosszabb a helyzet, a megyeszékhelyeken élők 68 százaléka válaszolta azt, hogy a pénzügyi helyzete romlott az árnövekedés miatt.
Az adatok alapján látványos az is, hogy a világjárvány éve milyen nagy mértékben járult hozzá a magyar társadalom szétszakítottságához.
A megkérdezett, hitellel rendelkező emberek 47 százaléka vette igénybe a járvány egyik pénzügyi mentőövének bedobott moratóriumot, a legnagyobb arányban a 100 és 200 ezer forint közötti keresetűek éltek a lehetőséggel. Egyelőre azonban csak 27 százalékuk kezdte újra a törlesztést, és a moratóriumosok 36 százalékának még semmilyen elképzelése nincs arról, hogy mikor tudná újrakezdeni hitel visszafizetését. Sőt, a megkérdezettek többsége a tartozásai növekedéséről és megtakarításai csökkenéséről számolt be.
Legnagyobb arányban a magas jövedelmű keresők tudták növelni a vagyonukat.
Csak 9 százalék válaszolt úgy, hogy 2021-ben könnyebben tudta törleszteni az adósságait, 40 százalék szerint pedig még nehezedett is a helyzet.
A 100 ezer forintnál kevesebbet keresők 36 százalékának nőtt a tartozása, a 300 ezer forint felett keresők 48 százaléka viszont csökkenteni tudta az adósságát.
A felmérés készítői hozzáteszik, hogy a magyar bankok adatai szerint ugyan a lakossági folyószámlákon elhelyezett összeg jelentősen nőtt az elmúlt évben, a mostani felmérés alapján ez egy kisebb megtakarítói rétegnek köszönhető elsősorban, míg az emberek nagy részének nem változtak, vagy csökkentek a megtakarításai.
A válaszadók 30 százaléka idén semmilyen esetben nem lenne hajlandó hitelt felvenni. Az állami gazdaságpolitika közvetlenül csak kevéssé befolyásolja a hitelfelvételi szándékot: 20 százalék a magyar gazdaság növekedése nyomán venne fel hitelt, 19 százalékot pedig új, államilag támogatott konstrukciók győznének meg.
Ahogy arról nemrég részletesen is írtunk ebben a cikkünkben, a jegybank kamatemelési ciklusba lépésével egyrészt megnőhet a hitellel már rendelkezők terhe, másrészt sokak számára megnehezülhet a lakáshitelhez jutás, elsősorban a csokot felvenni nem képes, vagy eleve alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok szorulhatnak ki a lakásvásárlás piacáról.
