(Gergely Péter a pénzügyi szolgáltatások összehasonlításával foglalkozó BiztosDöntés.hu bankszámlaszakértője.)

Bár a készpénz nagy úr hazánkban, és még sokáig velünk marad, a pénzügyi döntéshozók jó ideje azon törik a fejüket, hogyan lehetne javítani a készpénzmentes fizetés arányát. Az elektronikus fizetés szélesebb körű használata – egyéb előnyei mellett, amelyek például a koronavírus-járványban is megmutatkoztak – jelentős társadalmi költségmegtakarítással járna, ami mindenki számára előnyös.

A koronavírus-járvány több évnyi fejlődést kényszerített ki rövid idő alatt. Ezt bizonyítja az MNB tanulmánya, ami a koronavírus-járvány pénzforgalomra gyakorolt hatásaival foglalkozik. Az első (2020. március-június) és második (2020. augusztus-december) hazai veszélyhelyzet időszakában a legtöbb fizetési mód forgalma visszaesett, ami a legerőteljesebben a kis értékű készpénzes fizetéseket érintette, ugyanakkor gyakoribbá vált az elektronikus fizetési módok használata több fizetési helyzetben – áll a jelentésben.

Pedig eljött a készpénzgyilkos kor

A koronavírus-járvány előhozott egy olyan furcsa változást is, amelyre a járvány kitörésekor talán senki sem gondolt, ez pedig a mobiltelefonos fizetés előnyben részesítése a bankkártyával szemben. Ennek az a legvalószínűbb magyarázata, hogy az érintkezéssel terjedő vírussal szemben az ügyfelek hatékonyabbnak találhatták a kétféle elektronikus fizetési módszer közül csak az egyiket használni, hiszen így eggyel kevesebb tárgyat kellett rendszeresen fertőtleníteni. A bankkártya és a mobiltelefon közül az utóbbira esett a választás, mert azzal több mindent el tudtak intézni, ráadásul még fizetni is tudtak vele.

Miközben nyilvánvaló, hogy a hazai banki fizetési applikációk további fejlesztésre szorulnak ahhoz, hogy a kor igényeinek megfelelő fizetési szolgáltatásokat nyújtsanak, ez pont egy olyan időszakban halad mégis ólomlábakon, amikor a kormány elektronikus fizetések elfogadására kötelezte a hazai online pénztárgépes kereskedőket, nagyjából negyedével-harmadával növelve meg ezzel a hazai bankkártya-elfogadóhelyek számát egyetlen év leforgása alatt. Az ezzel kapcsolatos türelmi idő 2021 első félévének végén, azaz idén nyáron járt le.

A hazai hitelintézetek részéről feltűnően nagy volt a tülekedés a bankkártya-elfogadó (POS) terminálok értékesítése terén a kereskedőknek kiszabott határidő véghajrájában, ám eközben szinte semmit sem tettek például a bolti mobilfizetés további elterjesztéséért.

A BiztosDöntés.hu összesítése szerint a tíz legnagyobb hazai bankból mindössze hatnál érhető el a mobilfizetés Android és iOS (iPhone) készülékeken egyaránt. További kettőnél (CIB és Takarékbank) kizárólag iOS-en van lehetőség erre, míg az utolsó két banknál (Sberbank és UniCredit Bank) semmilyen készüléken nem lehet használni a mobilba telepített – úgynevezett bedigitalizált – bankkártyát.

Bolti érintéses mobilfizetésre azonban alkalmas a hazai Simple és a külföldi Revolut mobilalkalmazás is, az ezekbe regisztrált digitális bankkártyákat pedig bármely bank által kibocsátott bankkártyával fel lehet tölteni, így a fenti négy hazai bank ügyfelei sem kell, hogy kimaradjanak az érintéses bolti mobiltelefonos fizetés élményéből, amennyiben ki szeretnék próbálni azt.

Mit lehet még mobilappal kifizetni, és mit nem?

A hazai bankok között elég kevésnél (OTP, CIB, Erste George, Takarék Mobilapp) lehet részvényt vagy befektetési jegyet, illetve nemesfémet (CIB Bank) vásárolni a mindennapi pénzügyekre használt banki mobilappokkal.

A gépjármű-tulajdonosoknak bizonyára szempont, hogy melyik banki alkalmazással tudnak parkolást és autópálya-matricát vásárolni a mobiltelefonjukkal (bár erre nem csak banki app képes). Parkolásra az OTP Simple, a Parkl és az Erste MobilePay szolgáltatása használható, a közösségi közlekedést előnyben részesítők pedig BKK- és Volánbusz-jegyeiket a Simple vagy a K&H mobilalkalmazásán keresztül vásárolhatják meg. Ezek a funkciók tehát nem tűnnek túl vonzónak az applikációkat fejlesztő bankok körében, miközben az ügyfelek valószínűleg nagyobb arányban használnák ezeket, ha elérhetők lennének.

Szintén fontos funkció lehet – bár számtalan értékesítési helyen is megtehetjük az országban – a mobiltelefon-egyenleg feltöltése. Ezt a CIB, az Erste MobilePay és a K&H mobilalkalmazása nyújtja, itt sem nagy tehát a választék.

Végezetül a sárga és fehér csekkek kifizetését is érdemes szemügyre venni. Ilyen lehetőség az OTP, CIB, Erste, K&H és UniCredit bankoknál érhető el. Közülük azonban csak az OTP Bank applikációja képes a csekken lévő QR-kód értelmezésére, a többi banknál a gépi algoritmus a csekkből kinyert adatokat előbb átutalássá konvertálja, ami annyiból lehet kellemetlen, hogy a karakterfelismeréssel bajlódó applikációk gyakran tévesztenek, ráadásul a csekkek összegei ilyenkor értelemszerűen az átutalás díjáért mennek el a bankszámláról a díjmentes bankkártyás vásárlás helyett.

Mely hazai banki app nyújtja a legtöbb és mely a legkevesebb fizetési lehetőséget?

Mint a fenti példákból is látható, a hazai fizetési lehetőségek még a vírushelyzet fokozta nyomás hatására sem túl szerteágazóak a negyedik hullám idején. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy létezik egy hazai fejlesztésű alkalmazás, a Simple, mely – a mobilegyenleg feltöltésén kívül – valamennyi előbb említett fizetési funkciót nyújtja, ráadásul bankfüggetlenül, emellett pedig internetes vásárlásokra (így például taxiközlekedési díjfizetésre, mozijegy, színházjegy, biztosítás vagy könyv ellenértékének kifizetésére) is alkalmas.

Némileg lemaradva szorosan követi őt az Erste MobilePay, mely – a Simple-hez hasonlóan – nem az őt fejlesztő bankcsoport napi pénzügyekre használt mobilappját takarja, hiszen az az Ersténél a George, így aztán hiába is keresnénk benne például számlaegyenleget vagy bankkártya-limitállítást. Legfontosabb funkcióiban azonban az Erste appja ugyanazt nyújtja, mint a Simple, tehát parkolás, autópályamatrica-vásárlás és sárga, valamint fehér csekk befizetésére, továbbá belföldi mobiltelefon-egyenleg feltöltésére használható a bolti mobilfizetés mellett. A Simple-hez képest azonban hátránya, hogy kizárólag az Erste Bank ügyfelei használhatják.

Mint látszik, mind az OTP-nél, mind az Ersténél csak két applikációból lehet összerakni azt a fizetési élményt, melyet a bankok ügyfelei ma elérhetnek. Közülük az OTP Simple bármelyik másik bank mobilappjával párhuzamosan is használható, hiszen bankfüggetlen.

Nem mindenhol gondolkodnak azonban két applikációban. A K&H például már évekkel ezelőtt kinyilatkoztatta, hogy egyetlen fizetési appot fejlesztenek, így abba tették bele a biztosítást, a mobilegyenleg-feltöltést és a közlekedési mobiljegyet is.

A CIB Bank Mobilalkalmazása egyedüliként integrálta a Díjnet számlaaggregátort, így segítségével kiegyenlíthetők a háztartási számlák, továbbá sárga és fehér csekk is beolvasható, illetve mobiltelefon-egyenleg is feltölthető. Csekkbefizetésre alkalmas még az UniCredit Bank mBanking nevű mobilappja, és ezzel nagyjából a sor végére is értünk.

A többi hazai bank applikációja nem nyújt közvetlen segítséget a banki műveleteken túli fizetésekre, hacsak nem számoljuk ide az internetes vásárlások támogatását a kétfaktoros hitelesítés keretében, illetve hat nagybanknál a bolti érintéses mobilfizetés ugyanilyen vonatkozású támogatását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKészpénz vagy kártya? Hamarosan a versenytársak is rákapcsolnakMegkérdeztük a kártyatársaságokat, mit szólnak az azonnali fizetéshez.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz bankkártya bankok e-jegy járvány mobilbank pénzügyi szektor Olvasson tovább a kategóriában