Nagyot változhat az áruhitelezés piaca a csúsztatott fizetés szélesebb körű elterjedésével, amire egy a fintech-ágazatban lezajló felvásárlásnak köszönhetően minden esély megvan. 29 milliárd dollárt fizet az ausztrál Afterpay-ért a Twitter-társalapító Jack Dorsey érdekeltségébe tartozó Square – összehasonlításképp, a Microsoft 26,2 milliárd dollárért jutott hozzá a LinkedIn-hez 2016-ban –, így az egyelőre leginkább Ausztráliában és Kínában ismert rövidtávú online kamatmentes kölcsönök világszerte népszerűvé válhatnak.

A csúsztatott vagy késleltetett fizetés – angolul „buy now, pay later” (BNPL) modell – jóvoltából vásárláskor azonnali, kamatmentes kölcsönben részesülhet az internetes vásárló, amiért az eladó fizet jutalékot. A tartozást azonban hamar ki kell fizetni, az Afterpay például alapvetően hat hétre ad pénzt a vásárlóknak, és persze késedelmi díjat számít fel, ha valaki a négy részlet valamelyikével kicsúszik a határidőből. A megoldás lényege, hogy jogi szempontok szerint nem történik hitelezés, így 

akár olyan vásárlók is élhetnek a részletfizetés lehetőségével, akik a hagyományos bankoktól nem kapnának hitelt

– például az önálló keresettel még nem rendelkező fiatalok.

Az Afterpay-en keresztül lebonyolított tranzakciók száma jócskán megnőtt a pandémia időszaka alatt, miközben a cégnek több millió új amerikai felhasználója lett. A csúsztatott fizetésben rejlő potenciált sejteti, hogy egy hónapja az Apple is bejelentette egy hasonló szolgáltatás indítását a Goldman Sach-szal együttműködve, és persze számos konkurens van már a piacon, a kínai Tencenttől kezdve a svéd Klarnáig. Az Afterpay sikerének köszönhetően a legfiatalabb ausztrál self-made milliárdossá vált a cég egyik alapítója, Nick Molnar, akinek magyar csengésű vezetékneve nem véletlen, a nagyapja 1949-ben disszidált Budapestről.

Az új részletfizetési mód több szempontból is kihívásokat támaszt a bankszektorral szemben a McKinsey elemzése szerint. Az ágazat elől az Egyesült Államokban már évi 8-10 milliárd dollárnyi bevételt happolnak el a BNPL-cégek, főleg a fiatal, még az első hitelük előtt álló potenciális ügyfelek elszívásával. A hitelbírálat nélküli kölcsönök népszerűsége várhatóan tovább növekszik, hiszen

nemcsak a fogyasztóknak, hanem a kereskedőknek is kedvez, ha egyszerű finanszírozási lehetőségekkel adhatják el a portékájukat.

Az eladáshelyi kölcsönöket ráadásul a klasszikus hitelbírálatokon megbízhatónak minősülő adósok is kedvelik, az újfajta hitelek 65 százalékát ők veszik fel. A vélhetően rosszabb besorolású ügyfelek sem a bedőlt kölcsöneik miatt kapnának kedvezőtlen minősítést a hagyományos bankoknál, hanem a rövid munkaerő- és hitelpiaci előéletük miatt.

A fintech cégek továbbá a vásárlások folyamatának sokkal nagyobb részét vonhatják magukhoz például olyan platformok, applikációk kialakításával, amelyek egy helyen megjelenítik a partnereik kínálatát, míg a hagyományos bankok és hitelkártya-társaságok szolgáltatásaival zömmel csak a fizetéskor találkoznak az ügyfelek. Ez a különbség sokkal erősebb ügyfélelkötelezettséget eredményezhet a BNPL-felhasználók körében.

Hitelbírálat hiányában kockázatosnak tűnhet a fintech cégek számára a néhány hetes kölcsönök kihelyezése, a McKinsey elemzéséből azonban kiderül, hogy a visszafizetési hajlandóság helyett inkább a visszaélések, az eladók és a vevők közötti viták okozhatnak gondot. A kölcsönök rövid futamideje alatt ugyanis csak kis valószínűséggel válnak fizetésképtelenné az ügyfelek, a kereskedőkkel szembeni kifogások ugyanakkor kezelhetetlen panaszáradatot eredményezhetnek – ezek leginkább olyan megegyezésekkel előzhetők meg, amelyek betekintést engednek az eladók készletnyilvántartásába a fintech cégek számára.

A kölcsönök minél szélesebb rétegeknek való biztosítása nyílt célként is megjelenik az ágazatban.

A pénzügyi rendszert igazságosabbá, hozzáférhetőbbé és befogadóbbá tesszük, az Afterpay egy olyan megbízható márka, ami megfelel ezeknek az elveknek

– nyilatkozta Dorsey az ausztrál cég megvásárlásával kapcsolatban.

A hatóságok persze némi aggodalommal figyelik a csúsztatott fizetéssel kapcsolatos szolgáltatások terjedését. A brit pénzügyi felügyelet (FCA^*Financial Conduct Authority) riportja szerint sürgősen szabályozásra szorul a most nagyrészt szabadon működő és gyorsan növekvő piac, leginkább a fogyasztók, illetve a pénzügyi fenntarthatóság védelme érdekében. A legális keretek megteremtése mellett a hiteltanácsadást ki kell terjeszteni a kölcsönök új formáira, és a hitelezéssel kapcsolatos információkezelést is szükséges újragondolni. A fizetés „fájdalmát” enyhítő szolgáltatások – különösen a pandémia okozta zűrös gazdasági helyzetben – ugyanis sokakat a lehetőségeiken felüli költekezésre sarkalhatnak.

Magyarországon, illetve Európa döntő részén egyelőre érdemben nem terjedtek el BNPL-megoldások, az Afterpay felhasználói és a rendszert használó kereskedők legalábbis zömmel Ausztráliából és Új-Zélandról, Észak-Amerikából és az Egyesült Királyságból kerülnek ki. A térségben inkább a már említett Klarna aktív, de a kilátásokat árnyalja, hogy a svéd kormány már tavaly elkezdte az ágazat szabályozását, amit az Európai Bizottság is a napirendjére tűzött, miközben több országban – például Ausztriában – is eljárás indult cég ellen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPénzügyi forradalmat ígértek, a pártállam adta a másikatAz Alibaba pénzügyi ága a világ legnagyobb tőzsdei kibocsátására készült, de a vállalat által ígért technológiai forradalom sok volt a kínai szabályozóknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKi nyeri a nagybankok és a techóriások csatáját?Sokan találgatnak, de hogy ki bizonyul kis halnak, ki nagynak és hogy ki kit fogyaszt el, az még egy sok kimeneteles játszma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz online vásárlások erős jelszóhoz kötése több kárt okoz, mint hasznotAlig 1,5 milliárd forintnyi csalás csökkentését teszi lehetővé az az uniós előírás, ami miatt sok online vásárlásnál újabb jelszóra vagy applikációra van szükségünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz afterpay fintech gyorskölcsön hitel kölcsön Olvasson tovább a kategóriában