Nagyot változhat az áruhitelezés piaca a csúsztatott fizetés szélesebb körű elterjedésével, amire egy a fintech-ágazatban lezajló felvásárlásnak köszönhetően minden esély megvan. 29 milliárd dollárt fizet az ausztrál Afterpay-ért a Twitter-társalapító Jack Dorsey érdekeltségébe tartozó Square – összehasonlításképp, a Microsoft 26,2 milliárd dollárért jutott hozzá a LinkedIn-hez 2016-ban –, így az egyelőre leginkább Ausztráliában és Kínában ismert rövidtávú online kamatmentes kölcsönök világszerte népszerűvé válhatnak.
A csúsztatott vagy késleltetett fizetés – angolul „buy now, pay later” (BNPL) modell – jóvoltából vásárláskor azonnali, kamatmentes kölcsönben részesülhet az internetes vásárló, amiért az eladó fizet jutalékot. A tartozást azonban hamar ki kell fizetni, az Afterpay például alapvetően hat hétre ad pénzt a vásárlóknak, és persze késedelmi díjat számít fel, ha valaki a négy részlet valamelyikével kicsúszik a határidőből. A megoldás lényege, hogy jogi szempontok szerint nem történik hitelezés, így
akár olyan vásárlók is élhetnek a részletfizetés lehetőségével, akik a hagyományos bankoktól nem kapnának hitelt
– például az önálló keresettel még nem rendelkező fiatalok.
Az Afterpay-en keresztül lebonyolított tranzakciók száma jócskán megnőtt a pandémia időszaka alatt, miközben a cégnek több millió új amerikai felhasználója lett. A csúsztatott fizetésben rejlő potenciált sejteti, hogy egy hónapja az Apple is bejelentette egy hasonló szolgáltatás indítását a Goldman Sach-szal együttműködve, és persze számos konkurens van már a piacon, a kínai Tencenttől kezdve a svéd Klarnáig. Az Afterpay sikerének köszönhetően a legfiatalabb ausztrál self-made milliárdossá vált a cég egyik alapítója, Nick Molnar, akinek magyar csengésű vezetékneve nem véletlen, a nagyapja 1949-ben disszidált Budapestről.
Az új részletfizetési mód több szempontból is kihívásokat támaszt a bankszektorral szemben a McKinsey elemzése szerint. Az ágazat elől az Egyesült Államokban már évi 8-10 milliárd dollárnyi bevételt happolnak el a BNPL-cégek, főleg a fiatal, még az első hitelük előtt álló potenciális ügyfelek elszívásával. A hitelbírálat nélküli kölcsönök népszerűsége várhatóan tovább növekszik, hiszen
nemcsak a fogyasztóknak, hanem a kereskedőknek is kedvez, ha egyszerű finanszírozási lehetőségekkel adhatják el a portékájukat.
Az eladáshelyi kölcsönöket ráadásul a klasszikus hitelbírálatokon megbízhatónak minősülő adósok is kedvelik, az újfajta hitelek 65 százalékát ők veszik fel. A vélhetően rosszabb besorolású ügyfelek sem a bedőlt kölcsöneik miatt kapnának kedvezőtlen minősítést a hagyományos bankoknál, hanem a rövid munkaerő- és hitelpiaci előéletük miatt.
A fintech cégek továbbá a vásárlások folyamatának sokkal nagyobb részét vonhatják magukhoz például olyan platformok, applikációk kialakításával, amelyek egy helyen megjelenítik a partnereik kínálatát, míg a hagyományos bankok és hitelkártya-társaságok szolgáltatásaival zömmel csak a fizetéskor találkoznak az ügyfelek. Ez a különbség sokkal erősebb ügyfélelkötelezettséget eredményezhet a BNPL-felhasználók körében.
Hitelbírálat hiányában kockázatosnak tűnhet a fintech cégek számára a néhány hetes kölcsönök kihelyezése, a McKinsey elemzéséből azonban kiderül, hogy a visszafizetési hajlandóság helyett inkább a visszaélések, az eladók és a vevők közötti viták okozhatnak gondot. A kölcsönök rövid futamideje alatt ugyanis csak kis valószínűséggel válnak fizetésképtelenné az ügyfelek, a kereskedőkkel szembeni kifogások ugyanakkor kezelhetetlen panaszáradatot eredményezhetnek – ezek leginkább olyan megegyezésekkel előzhetők meg, amelyek betekintést engednek az eladók készletnyilvántartásába a fintech cégek számára.
A kölcsönök minél szélesebb rétegeknek való biztosítása nyílt célként is megjelenik az ágazatban.
A pénzügyi rendszert igazságosabbá, hozzáférhetőbbé és befogadóbbá tesszük, az Afterpay egy olyan megbízható márka, ami megfelel ezeknek az elveknek
– nyilatkozta Dorsey az ausztrál cég megvásárlásával kapcsolatban.
A hatóságok persze némi aggodalommal figyelik a csúsztatott fizetéssel kapcsolatos szolgáltatások terjedését. A brit pénzügyi felügyelet (FCA*Financial Conduct Authority) riportja szerint sürgősen szabályozásra szorul a most nagyrészt szabadon működő és gyorsan növekvő piac, leginkább a fogyasztók, illetve a pénzügyi fenntarthatóság védelme érdekében. A legális keretek megteremtése mellett a hiteltanácsadást ki kell terjeszteni a kölcsönök új formáira, és a hitelezéssel kapcsolatos információkezelést is szükséges újragondolni. A fizetés „fájdalmát” enyhítő szolgáltatások – különösen a pandémia okozta zűrös gazdasági helyzetben – ugyanis sokakat a lehetőségeiken felüli költekezésre sarkalhatnak.
Magyarországon, illetve Európa döntő részén egyelőre érdemben nem terjedtek el BNPL-megoldások, az Afterpay felhasználói és a rendszert használó kereskedők legalábbis zömmel Ausztráliából és Új-Zélandról, Észak-Amerikából és az Egyesült Királyságból kerülnek ki. A térségben inkább a már említett Klarna aktív, de a kilátásokat árnyalja, hogy a svéd kormány már tavaly elkezdte az ágazat szabályozását, amit az Európai Bizottság is a napirendjére tűzött, miközben több országban – például Ausztriában – is eljárás indult cég ellen.
