Hírlevél feliratkozás
Becsei András
2019. augusztus 30. 09:28 Pénz, Tech

Ki nyeri a nagybankok és a techóriások csatáját?

(A szerző az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség elnöke.)

Nemrégiben sikerült időt szakítanom az év egyik legnagyobb könyvsikerére, Barabási Albert-László hálózatkutató legújabb művére. A Képlet olvasása közben a kortárs képzőművészek, teniszezők és mások sikerének titkát megismerve elgondolkoztam azon – miközben a háttérben a tévéképernyő zöldjén éppen a 38 éves Roger Federer harcolt a hatodik US Open győzelméért – hogy vajon a pénzügyi világban találkozunk-e olyan versenyhelyzettel, amelyre Barabási képlete alkalmazható? A klasszikus piaci szereplők közti versengés nem tűnt olyan izgalmasnak, de fokozatosan kirajzolódott egy izgalmas, új küzdőtér, és rajta a digitális pénzügyi szolgáltatások szereplői – a bankok, a fintech cégek és a BigTech vállalatok – közötti harc a sikerért.

Az alábbiakban a digitális küzdőtér szereplőit, a küzdelem játékszabályait és annak lehetséges kimenetelét próbálom bemutatni a Barabási Albert-László által felvázolt sikerképleten keresztül.

A fintechet a bigtech váltja

Az elmúlt években azt igyekeztünk megjósolni, hogy mi lesz a fintech és a bankok globális versenyének eredménye. Most ott tartunk, hogy egy-két fintech alkalmazás ugyan trendinek számít, azonban kevés felhasználónak van kedve egy képernyőnyi alkalmazással kezelni a különböző banki ügyeit. A lassúnak bélyegzett univerzális bankok a vártnál gyorsabban alkalmazkodtak az új kihívásokhoz és építettek be fintech megoldásokat a szolgáltatásaik közé, a fintech vs. klasszikus bank ellentét tompulni látszik, és vetélytársak helyett sokkal inkább partnerekként tekintenek egymásra.

De a történet itt nem ér véget, mert a digitális küzdőtéren megint új szereplő sorakoznak. Egy filmes analógiával élve, ha a hirtelen feltűnő Fintech cégek voltak a digitális pénzügyek TIE fighterei, akkor a közelmúltban a BigTech cégek képében a tech-világ csillagrombolói is megjelentek a horizonton. BigTech alatt a nagy globális informatikai cégeket értjük (pl. Amazon, Facebook, Tencent), ahol a fő profil nem a pénzügyi területre korlátozódik, de kacsingatnak efelé.

A BigTech cégek ugyanis a meglevő jelentős ügyfélbázisukra, a hatalmas adatvagyonukra és a technológiai fejlettségükre építkezve, a meglévő szolgáltatásaikhoz kapcsolva már pénzügyi szolgáltatásokat is szeretnének kínálni.

Komoly kérdés, hogy az új szereplők megjelenése milyen válaszreakciókat vált majd ki a klasszikus bankokból, illetve, hogy elképzelhető-e olyan jellegű partnerség a bankok és BigTech vállalatok között, mint ami fintech cégek esetén viszonylag gyorsan kialakult. Ha pedig kialakul a partnerség, abban mi lesz a bankok szerepe. Barabási Albert-László Képlet című könyvében a siker összetevőit elemzi. Több „törvényt” határoz meg, de a témánk szempontjából az első hármat tartom a legfontosabbnak:

  1. A teljesítmény vonzza a sikert. De ha a teljesítmény nem mérhető, a sikert a hálózatok határozzák meg.
  2. A teljesítmény korlátos, a siker korlátlan.
  3. Alkalmasság x korábbi siker = jövőbeni siker.

A fenti törvények alapján igen leegyszerűsítve azt tudjuk mondani, hogy a digitális pénzügyek küzdőterén is a hálózati hatás lesz a meghatározó: a győztes mindent vihet. A legjobb pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalat teljesítménye nem korlátlanul lesz jobb a többiekénél, de a sikert ő arathatja le. A III. törvény egyik fele – a korábbi siker – egyértelműen az inkumbens bankok mellett szól, ők ugyanis már otthon vannak a pénzügyi szolgáltatásokban, ha a BigTech cégek által nyújtott szolgáltatás „alkalmassága” nem lesz lényegesen jobb, akkor kevésbé tudnak majd betörni a piacra. Hogyan kerüljünk tehát közelebb az alkalmasság fogalmához?

  • Szabályozói alkalmasság:

Egyrészt a lazább szabályozói környezetben – értelemszerűen – könnyebben piacot tudnak szerezni a BigTech cégek, de a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) több 2019-es tanulmánya is problémaként azonosítja a „szabályozói arbitrázst”. Azaz, ha a BigTech cégeknek kevesebb szabályt kell betartaniuk, akkor első benyomásra ügyfélbarátabbak lehetnek. A megengedőbb adatvédelmi szabályozás miatt például előnyt szerezhetnek adatelemzési képességük, így jobban személyre szabható szolgáltatásaiknak köszönhetően. Emiatt is propagálja a BIS a “Same activity, same regulation” (azaz „Azonos tevékenység, azonos szabályozás”) elvet.

A Fed elnök Jerome Powell a közelmúltban a Facebook új fizetési rendszere, a Libra kapcsán jelezte: egyik oldalon támogatják az innovációt, de a másik oldalon jelentős kockázatokat is látnak: adatvédelmi, fogyasztóvédelmi, pénzmosás elleni és pénzügyi stabilitási szempontból.

Donald Trump július 11-i Twitter üzenetében hasonlóan foglalt állás a Libráról és általánosságban BigTech témáról: ha a Facebook, illetve a többi technológiai cég bank szeretne lenni, akkor azt javasolta, hogy váltsák ki a banki engedélyt, feleljenek meg a banki szabályozásoknak.

A BigTech magyarországi elterjedésében is meghatározó lesz a szabályozási és felügyeleti környezet: ha lazább lesz a szabályozás a BigBech irányba, mint a bankoknál, akkor könnyebben tudnak teret nyerni. Kérdéses, hogy a nemzetközi és a magyar szabályozók lépést tudnak-e tartani a technológiai cégek pénzügyi újításaival. Ne felejtsük el ugyanis, hogy az egyik leggyorsabban változó iparágról van szó.

  • Infrastrukturális alkalmasság:

A legtöbb fintech/BigTech sikertörténet esetében a piacra lépő technológiai cégek a pénzügyi infrastruktúrákat is kiépítették. Az E&Y 2017-es tanulmánya is megjegyzi, hogy azokban az országokban, ahol a középosztály internetelérése megoldott, de a hagyományos bankok nem tartottak ezzel lépést a pénzügyi infrastruktúra kiépítésénél (Kína, India, Brazília, Mexikó, Dél-Afrika), ott a technológiai cégek előnyhöz képesek jutni. A fejlett országokban a már kiépített banki technológiát veszik igénybe a tech cégek. Magyarországon a megfelelő banki infrastruktúra már korábban kiépült – az Azonnali Fizetési Rendszer 2020. március 2-tól tovább javítja azt – ezért ezen a téren a hagyományos bankok alkalmassága nem kérdőjelezhető meg.

  • Költség oldali előny, mint a hazai piac sajátos alkalmassági tényezője:

A magyar helyzet a pénzügyi tranzakciós illeték miatt különbözik a nemzetközi tanulmányok által elemzett piacoktól. Az éves szinten 228 milliárd forintos teher jelentősen torzítja a magyarországi pénzügyi tranzakciókat. Ha a BigTech cégeknél vezetett számlák esetében nem kell tranzakciós illetéket fizetni, egyértelmű lesz a költségelőnyük.

További problémát jelenthet a bankoknak, hogy a BigTech cégek vélhetően a masszívan veszteséges banki szolgáltatásokat nem nyújtják majd. Azaz kimazsolázhatják a prémium szegmens elektronikus számlavezetését, míg ATM hálózat hiányában a veszteséges részt a hagyományos bankokra hagyhatják. Az új techonológia világában a pénzügyi tranzakciós illeték fenntartását nehezen tartom elképzelhetőnek: egy globális pénzügyi világban túlzottan könnyen megkerülhető, azonban ezzel egyidejűleg a hagyományos bankok számára jelentős versenyhátrányt eredményez.

  • Ha még egy lépéssel hátrább lépünk a problémától, az is felmerül persze, hogy mi lesz az iparág definíciója.

Azaz a BigTech cégeknek sikerül-e elérniük, hogy a már meglevő ügyfeleik a pénzügyi szolgáltatásokra kiegészítő szolgáltatásként tekintsenek a széles BigTech kínálatban, vagy a bankoknak sikerül megtartaniuk a mostani pénzügyi szolgáltatások univerzumát, és azt tekintik egységnek az ügyfelek.

A fentiek alapján egyelőre nem lefutott hazánkban a BigTech vs. Big Bank csata

Egyik oldalról a magyar pénzügyi infrastruktúra kiépült, nem várható alternatív infrastruktúra kiépítése. A költségoldalról szintén nehezebb nyomás alá helyezni a bankszektort. Viszont meg kell említenünk a költségoldalnál, hogyha például a tranzakciós illeték teljes hatását (akár a kétszeres ingyenes készpénzfelvétel hatását) nem kell viselniük a technológiai cégeknek, akkor nagyobb valószínűséggel szereznek döntő piaci részt a nemzetközi technológiai cégek Magyarországon. Továbbá nemzetközileg is kérdéses, hogy a „same activity same regulation” elv meg tud-e valósulni. Hosszabb távon erre lehet számítani, de ahogy egy tapasztalt bankár megjegyezte: pénzügyi botrányok által alakul a nemzetközi szabályozás.

Barabási Albert-László könyvében leírt iparágakhoz képest tehát dupla csavar lesz a BigTech és a Big Bank harc eredménye: az új pénzügyi szolgáltatások alkalmasságát nem csak az ügyfelek elégedettsége, hanem a szabályozók hozzáállása is befolyásolja majd, miközben a speciális magyar adókörnyezet (tranzakciós illeték) különösen nem teszi egyértelművé a helyzetet.

Pénz Tech facebook fintech google OTP Bank Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2019. november 15. 13:45 Pénz

Generációs világháborút okozhat a gigantikus vagyon-átcsoportosítás, amit a jegybankárok okoztak

Felfújták az ingatlan- és részvényárakat, ami miatt fiatalok százmilliói szenvednek világszerte. De legalább a nyugdíjasok örülhetnek.

Avatar
2019. november 9. 17:35 Pénz, Tech

Ereszt a technológiai lufi, de nem biztos, hogy ki is durran

Vajon túlfinanszírozáshoz vezet-e, hogy minden befektető hisz a saját unikornisában? A jelek szerint igen, de egyelőre a veszteségek ellenére is van elég tőke.

Váczi István
2019. november 8. 17:45 Pénz

A lakásárrobbanást részben a statisztikusoknak köszönhetjük

A lakásárak változása nem számít bele az inflációba, és ez néhány áttételen keresztül alaposan hozzájárult az elmúlt évek ingatlanpiaci áremelkedéséhez.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.

Váczi István
2019. november 15. 06:52 Adat, Vállalat

Lejtőre került az autóipari foglalkoztatás a legfontosabb megyében

Dübörög a járműipar termelése Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobb cégek létszáma viszont fogyni kezdett. Országosan a rendelésállomány is apad.

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.