Az idei közgazdaságtani Nobel-emlékérmet Robert B. Wilson és Paul R. Milgrom, a Stanford Egyetem kutatói kapták közösen az aukciók elméleti és gyakorlati kutatásáért. A két tudós nemcsak munkatárs, de szomszéd és barát is. Milgrom már a PhD-jét is Wilsonnal együtt dolgozva szerezte meg 1978-ban.
Az aukciók vizsgálata nem először vívott ki elismerést a Nobel-bizottság részéről, már William Vickrey és James Mirrlees is az aukciókhoz kapcsolódó ösztönzők elméletéért kapta a díjat 1996-ban. Wilsonék viszont kifejezetten a gyakorlati alkalmazhatóságért érdemelték ki az elismerést.
Wilson arra épített modellt, majd gyakorlati alkalmazást, hogy milyen módszerrel lehet hatékonyan elárverezni olyan javakat, amiknek van egy mindenki számára azonos értéke, de ez csak az aukció után derül ki a licitálók számára. Ilyen például a jog arra, hogy egy adott térségben ásványkincseket bányászhasson a győztes licitáló. Senki sem tudja előre, hogy mennyi ásványi anyagot fognak tudni kinyerni a területről, mindenki csak a saját elképzelése alapján licitál.
Ezekben az esetekben a legoptimistább licitáló nyer, de az árverezésre bocsátott jog vagy tárgy értéke mégis inkább az átlagos licithez van közel. Így a győztes veszteséges üzletet köt, ezt nevezik a győztes átkának (winner’s curse). Wilson erre építve megmutatta, hogy a győztes átka miatt a licitálók jellemzően a saját értékelésük alá licitálnak, mert félnek, hogy őket is sújthatja az átok.
Ez a jelenség kevésbé jelentkezik, ha a hagyományos angol típusú árverésről van szó, ahol az ár alacsonyról indul, és a résztvevők látják mások egyre növekvő licitjeit, így
van információjuk arról, hogy másoknak mennyit ér az árverés tárgya.
Wilson modellje szerint minél kisebb a bizonytalanság, és minél több információjuk van a résztvevőknek a többiek értékeléséről, annál kevésbé félnek az átoktól, és annál inkább a saját valós érték szerint licitálnak.
Milgram Wilson modelljére építve megalkotta a privát értékek modelljét, ahol bár van egy adott értéke az árverés tárgyának, ami mindenki számára azonos, de ezen túl van egy egyéni értékelés is. Erre jó példa egy medencés ház, aminek az elhelyezkedése és az állapota azonos értékkel bír mindenki számára, de a medence valakinek növeli az értéket, másnak viszont csökkenti, mert csak a nyűg van a takarításával.
Ketten együtt ezekre az elméletekre alapozva megalkották a többkörös, szimultán árverés gyakorlatát, aminek az újdonsága, hogy egyszerre több dologra is lehet licitálni. Olyan esetekben hasznos ez a módszer, amikor a licitáló számára csak akkor van értéke valaminek, ha mást is megszerez mellé. Például egy cégnek csak akkor éri meg kifizetni a licitet egy terület bányászati jogáért, ha megkapja egy másik terület bányászati jogát is. Vagy csak akkor éri meg megvenni egy nyakláncot, ha a hozzá társuló fülbevalót is meg tudjuk venni.
Ezt a módszert először 1994-ben alkalmazták sikeresen rádiófrekvenciák árverezésére az USA-ban. Azóta több ország is átvette és alkalmazza olyan javak árverezésére, amik egymással összefüggnek. A módszer lehetővé teszi, hogy
minimalizálják a győztes átkát, így mindenki a saját értékének megfelelően licitáljon, és az államok a lehető legnagyobb bevételre tegyenek szert.
Milgrom még ezt is továbbfejlesztette, és kidolgozta az ösztönző árverést (incentive auction), ahol először a frekvenciák aktuális használói meghatározzák, hogy mennyiért hajlandóak megválni az adott frekvenciától, majd az új vevők eldöntik, hogy mennyiért hajlandóak megvenni. Ezeket az árakat használva a kormány csomagokat hoz létre aszerint, hogy hogyan tudja a legtöbb bevételt megszerezni.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
