Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2020. június 18. 12:26 Pénz

Unatkozó és naiv férfiak miatt emelkednek a részvénypiacok?

Az utóbbi hetekben elterjedt egy egyszerű magyarázat arra, hogy miért emelkedtek ilyen sokat a részvényárfolyamok világszerte, miközben a gazdaság romokban van. A magyarázat elemei: sportközvetítések és -fogadás hiánya, egyéb pénzköltési lehetőségek lefulladása, unatkozó férfiak szórakozási lehetőséget keresnek, olcsó és könnyen kezelhető kereskedő szoftverek miatt hirtelen tapasztalatlan kisbefektetők tömegei jelentek meg a piacon. Ez lenne a Robinhood-befektetős elmélet (a Robinhood az egyik jutalékmentes kereskedési platform).

A legnagyobb amerikai vállalatok árfolyamát követő S&P 500 például 3257 ponton kezdte az évet, március közepére a csúcshoz képest 33 százalékot zuhant, de ezután gyors és kitartó emelkedés kezdődött. Néhány napja, június 8-án megint majdnem ugyanott volt az index, mint év elején – mintha nem is lett volna járvány. A dolog irracionálisnak tűnik, hiszen a közgazdászok közben arról beszélnek, hogy ez a válság – minden rendkívüli állami segítség dacára – legalább egy évtizedig érezhető sebet ejt a gazdaságon, szó sincs szimpla V alakú fellendülésről, amit a részvénypiac sejtet.

 

A részvénypiaci emelkedést több mindennel is lehet magyarázni, például azzal, hogy a világgazdaságban keringő fölös megtakarítások kényszerből kötnek ki a részvényeknél, és ezt a folyamatot a világ nagy jegybankjai is segítik a soha nem látott léptékű eszközvásárlásokkal. Vagy hogy azok a nagyvállalatok húzzák az indexeket felfelé, amelyek egyébként is jobban fognak kijönni a válságból.

Ezzel együtt a Robinhood-befektetők elmélete pillanatokon belül elterjedt a részvénypiaci emelkedés magyarázataként. Ez nem is csoda, mert sok átlagember úgy fogta fel a járvány utáni gyors részvénypiaci zuhanást, mint élete legnagyobb vásárlási lehetőségét, tehát hogy lényegében leárazva vehet részvényeket, amelyek a járvány lefutásával újra teljes áron fognak forogni. A sportfogadásnak van egy stabil piaca, de a sportligák leállásával ez a pénz is helyet keresett, és sokan a részvénypiacra mentek ugyanabból a pénzből hazardírozni. A megtakarítások szintje is nőtt, hiszen a szórakozásra és impulzusvásárlásra fordított pénzt a járvány alatt nehéz volt elkölteni. Mindez találkozott az új, kifejezetten a kisbefektetőkre szabott, szórakoztató kereskedőplatformokkal. 

A CNBC arról ír, hogy azok az amerikai háztartások, amelyek megkapták az 1200 dolláros állami készpénztámogatást (már akinek nem keveredett el, mert a levelet egy klasszikus átverős szóróanyaghoz hasonlóra dizájnolták), és nem a legszegényebbek között voltak – tehát nem kellett rögtön lakbérre vagy élelmiszerre költeniük -, azok legnagyobbrészt részvénypiaci opciókra fordították a hirtelen jött ingyen pénzt. A négy legnagyobb netes kereskedőplatform napi átlagosan kétmillió aktívan kereskedő ügyféllel dübörgött áprilisban, ami a korábbi szint nagyjából ötszöröse. (A legtöbb amerikai átlagember részvénybefektetései általában különféle megtakarítási formákban vagy befektetési alapokban vannak, ők maguk nem kereskednek a tőzsdén.)

Mint a lenti ábrán is látszik, a kisbefektetői optimizmus gyakorlatilag határtalan.

Ez nem volt feltétlenül rossz dolog áprilistól mostanáig, hiszen átlagosan akár sokat is nyerhettek a nagy tőkeáttétellel emelkedésre fogadó kisbefektetők. Sokak szerint ez a piacra tódulás önbeteljesítő erőként vezetett sikerre. A gond csak az, hogy a részvénypiaccal élesben ismerkedő, nem szofisztikált befektetők könnyen elkövethetik a klasszikus kereskedési hibákat, és gyakran az olyan alapfogalmakkal sincsenek tisztában, mint a stop-loss*tőzsdei veszteséget minimalizáló vagy az addigi nyereséget bebiztosító megoldás vagy a margin call*fedezetpótlási felszólítás. Sokan eleve megkérdőjelezhető hitelességű celebek példáját követve vágtak bele a kereskedésbe. Különösen veszélyes ez most, amikor a sok negatív hír miatt akár meg is törhet az utóbbi hetek emelkedése. A közelmúltban a kriptodeviza-mánia kipukkadásakor is sokan megégették magukat.

A történetnek sötét vonulata is van, néhány napja egy húszéves amerikai férfi öngyilkos lett, miután egy szoftverhiba miatt mínusz 730 ezer dolláros egyenleget mutatott neki az app az értékpapírszámlájáról. „Hogyan juthat egy jövedelem nélküli húszéves egy közel egymillió dolláros tőkeáttételhez?” – tette fel a kérdést búcsúlevelében.

Vannak viszont, akik óvnak a jelenség fontosságának felnagyításától. A Barclays elemzője megnézte, hogy mely részvényeket vették a Robinhood-tömegek, és valójában inkább egy fordított összefüggést vett észre az árak mozgásával. Tehát minél inkább népszerű volt egy részvény az új kisbefektetőknél, annál kevésbé emelkedett az árfolyam. Valamennyire logikus is ez, hiszen bármilyen érdekes kulturális jelenség a sok friss spekuláns, a piacot a nagy számokban továbbra is az ezermilliárd dollárokat forgató intézményi befektetők, illetve az egyre nagyobb súlyú passzív indexkövető alapok mozgatják, az egy-két millió sokat, de kis tételben kereskedő magánbefektető ezen nem változtat érdemben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMerre tovább, részvénypiacok?Igazuk van azoknak is, akik szerint indokolt a részvénypiacok emelkedése, de ugyanannyi racionális okot lehet amellett is felsorakoztatni, hogy buborékot látunk.

Pénz részvénypiac robinhood Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. július 8. 18:14 Pénz

Átmeneti a csapás a munkaerőpiacon?

Borúsabbak lettek a kilátások, de annyira talán nem, hogy hosszú távon ne térne vissza a munkaerőhiány.

Pap Iván
2020. július 7. 17:03 Pénz, Támogatói tartalom

Nagyon népszerűek lettek az ETF-ek, de keveset beszélnek a kockázataikról

Éppen akkor lehetnek veszélyesek a tőzsdén kereskedett alapok, amikor stresszhelyzet alakul ki a piacon.

Avatar
2020. július 3. 15:17 Pénz

Infláció: mítosz vagy valóság?

A gazdaságban számtalan mellékfolyamat és párhuzam rejlik, és ezek képesek a jegybankok által teremtett magasabb pénzmennyiség hatásainak elnyelésére.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 10. 06:25 Közélet

Egyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

Fabók Bálint
2020. július 8. 06:31 Élet

“Mindennapos őrlődés volt, hogy tudod, hogy fogy a pénz, és baromira nem tudod, mikor lesz ennek vége”

A taxis diszpécsernek 500 forintja maradt. A felszolgáló már nem akar robotként élni. A fodrászt megőrjítette a járvány. Mi lett azokkal, akik elvesztették a munkájukat?

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.