A forint árfolyama az euróval szemben ma ismét történelmi mélypontot ért el, délelőtt 337,4 forintot kellett fizetni az uniós valutáért, és az árfolyam azóta is a 337-es szint körül alakul. Nagy meglepetésre persze nem lehet okunk, magyar fizetőeszköz lassan két éve folyamatosan esik az euróval szemben, az elemzők pedig egy ideje azt jósolják, hogy hamarosan a 340 feletti árfolyamsávba fog kerülni a forint.
A Magyar Nemzeti Bank egyelőre nem kommentálta az árfolyam változását, azonban lassan lépéskényszerbe kerülhet. A jegybanknak ugyanis bár árfolyamcélja nincs, az inflációval kapcsolatban viszont három százalékos szintet tart kívánatosnak plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval*Európában ez viszonylag magasnak számít, az Európai Központi Bank például két százalék körüli inflációs célt fogalmaz meg. – az utolsó adatok szerint pedig a pénzromlás mértéke négy százalék volt, ami már megüti az MNB által szabott küszöböt.
A régóta tartó gyengélkedés hátterében első okként a feltörekvő piaci országok körében rendkívül alacsonynak számító alapkamat áll, amihez 2016 májusában nyúlt utoljára a jegybank (ekkor csökkentette 0,9 százalékra). Azóta nagyjából 7 százalékkal kell többet fizetni az euróért.
Mostanra viszont a lépéskényszer közvetlen közelébe került az MNB.
A pénzromlással kapcsolatos előrejelzések arra utalnak, hogy az inflációs nyomás ugyan a következő hónapokban valamelyest enyhülhet, de nem sokat: a GKI 2020-ra 3,5 százalékos, a Kopint-Tárki pedig 3,4 százalékos éves átlagos inflációt jelez előre 2020-ra, ami meghaladja az elmúlt néhány évre vonatkozó adatokat. Mivel a forint gyengesége minden importált áru árát felhajtja – köztük az üzemanyagokét, ami aztán minden más árba beépül -, ezért csak fokozódhat az infláció.
A forint gyengélkedésével nem jár mindenki rosszul az országban. Bár az árfolyam alakulása kedvezőtlen importőröknek, jól járnak viszont az exportáló vállalkozások és a külföldi cégek hazai leányvállalatai, amelyek a cégcsoporton belül valamilyen külföldi pénznemben vezetik az elszámolásukat, de a magyar dolgozóknak forintban fizetnek. Akik pedig Magyarországon költhetik a valutában kapott fizetésüket, szintén örülhetnek, hogy idén eddig a forint az egyik leggyengébben teljesítő deviza.
A fizetésüket forintban kapó dolgozóknak viszont minden oka megvan a sopánkodásra, még annak ellenére is, hogy az elmúlt években lezajlott keresetemelkedéseket gyakran bérrobbanásként emlegeti a közbeszéd: a 2008 és 2019 között névértéken és forintban mérve 83 százalékos átlagos keresetnövekedés közel felét elviszi, ha a fizetéseket euróra váltjuk az összehasonlított években aktuális árfolyamokon.
Pénz
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
