Pár hónap töretlen magyarországi diadalmenet után érkeznek negatív tapasztalatok is a szinte verhetetlen árú és színvonalú számlavezetési és egyéb szolgáltatásokat nyújtó fintech szupersztár cégről, a brit Revolutról: szó nélkül zároltak ügyfélszámlákat és további adatokat kértek az ügyfélazonosításhoz, pedig a számlanyitáshoz is szükség volt személyire. Az ügyfélszolgálatuk pedig elérhetetlen vagy lassan reagál, ráadásul nem is érhető el magyar nyelven. Pedig a tavaly év végi adatok szerint már akkor volt 50 ezer itthoni felhasználójuk, ami azóta a duplájára nőhetett.
A gyors, de gyakran hibázó fintech cégekben sokszor sérül az ügyfelek bizalma, ezért kezd beérni a nagybankok körültekintőbb stratégiája. Bár több százezren töltötték le itthon a két legnépszerűbb mobilbank alkalmazást, az OTP-ét (több mint 500 ezren) és a K&H-ét (több mint 100 ezren), a magyar bankok nem tartoznak a globális élmezőnybe. A Deloitte 38 országból, 238 bankot vizsgáló kutatása szerint az öt legnagyobb magyar bank digitalizációs szintjének átlaga a tanácsadó cég által képzett négy kategória közül a – legnépesebb – harmadikban helyezkedik el, amelyet „alkalmazóknak” neveztek el. Az élen olyan országokat találni, amelyekről nem gondolná senki, hogy élen járnak a banki folyamatok digitalizációjában. A legfejlettebbeket, a „bajnokokat” tömörítő csoportban ott van például Lengyelország, Oroszország, Törökország és Svájc, míg a magyarokkal egy csoportban található Észtország és Németország mellett Románia is.
Azért ilyen nagyok a különbségek, mert a kutatás szerint ugyan sokat számít az internet hozzáférés elterjedtsége, de a bankok digitális érettségét jobban befolyásolja a külső nyomás. Ilyenek a szabályzói követelmények, az ügyfelek növekvő elvárásai és a fintech cégek nyomulása.
A*mérlegfőösszegben és ügyfélszámban is második legnagyobb magyarországi banknál, a K&H-nál például egy év alatt 20 százalékkal, 430 ezerre nőtt a digitálisan aktív ügyfelek száma, ami azt jelenti, hogy ennyien vették igénybe például laptopról az e-bankot vagy a telefonról a mobilbankot – tudtuk meg a bank első féléves eredményeit bemutató sajtótájékoztatóján. Ezekről a csatornákról egyébként több mint 600 millió forint személyi kölcsönt folyósítottak már nagyjából egy hónap alatt. A belga tulajdonú banknál arra számítanak, hogy az év végére az elektronikus csatornán történő személyi kölcsön igénylések a folyósítások legalább 15 százalékát teszik majd ki. Ezzel sikerült jól meglovagolniuk az évek óta tartó boomot a személyi kölcsönök piacán. A jegybank legfrissebb adatai szerint a lakásvásárlások által fűtött jelzálogénál is jobban, éves alapon 36 százalékkal nőtt a relatíve kedvező feltételekkel felvehető személyi kölcsönök piaca a második negyedévben. Az átlagos felvett hitelösszeg is 1,5-ről 1,8 millió forintra emelkedett.
Szeretnénk, ha nem csak a személyi kölcsönöket, hanem akár a nemrég indult babaváró hitelt is mobilról tudnák felvenni az ügyfelek – mondta David Moucheron, a K&H Csoport vezérigazgatója kérdésünkre. Egyetlen probléma szerinte ezzel az, hogy olyan dokumentumokat is be kell mutatni, amelyek esetleg csak papíron léteznek. Ugyanakkor nem kizárt a nappali fotelből történő igénylés sem a jövőben, mert nyitottságot és segítséget tapasztalnak a kormányzat és az jegybank részéről is a folyamatok digitalizálásában. Bár azt a jegybank is elismeri kiadványában, hogy a banki IT-kapacitásokat idén részben leköti a szabályozásnak való megfelelés és az államilag támogatott hiteltermékek fejlesztése, ilyen az azonnali fizetési rendszer, amelyre nem is sikerült felkészülniük a bankoknak és július helyett végül csak jövő év márciusában indul.
Pénz
Fontos