A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.
Az elmúlt közel egy évtizedben hatalmasra hízott a szakadék a legnagyobb és a legalacsonyabb átlagos nettó fizetést regisztráló megyék között. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megyei lebontású adatai alapján 2018-ban a legmagasabb fizetést regisztráló Budapesten 275 273 forint volt az átlagosan hazavitt összeg, szemben a legalacsonyabb összeget rögzítő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével, ahol mindössze 153 451 forintot vihettek haza a dolgozók átlagosan.
A differencia 79,3 százalék, nominálisan több mint 120 ezer forint – vagyis
majdnem egyhavi bérrel több pénzből gazdálkodhatnak azok, akik a fővárosban dolgoznak, mint azok, akik az ország keleti felében.
A helyzetet még inkább súlyosbítja az a tény, hogy annyit, amit átlagosan tavaly év végén hazavihettek a szabolcsiak, a budapestiek már 2009-ben megkerestek átlagosan. Akkor a fővárosban 152 ezer forint volt az átlagos nettó fizetés, Szabolcsban pedig 100 ezer forint. A két értékből is már sejthető, akkora szakadék közel sem volt nettók terén, mint ami mára kialakult.
A fővárosi bér elszakadása a mezőnytől az országos átlagot is felhúzza, a mögötte következő legmagasabb nettó ugyanis Győr-Moson-Sopron megyében regisztrálták, és közel 50 ezer forinttal kevesebb összeg, 226 ezer forint. Így,
ha Budapestet kivennénk a számításból, akkor az országosan jellemző átlagos 219 ezer forint helyett 188 ezer forintos nettó fizetésről tájékoztatna a KSH.
Noha tavaly Szabolcs megyében jobban emelkedtek a fizetések, mint a fővárosban, nagy előnyt nem tudhat magáénak. Az ország keleti csücskében 11,8, a fővárosban pedig 10,4 százalékos volt a növekedés mértéke, ami csak nagyon lassú felzárkózásra enged következtetni.
A háttérben nemcsak a minimálbér-emelések közvetlen és közvetett hatása mutatkozhat meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hanem technikai okokkal is magyarázható a fővárosinál nagyobb mértékű bérnövekedés. A kormány ugyanis elkezdte szűkíteni a közfoglalkoztatási programokat, ahol a minimálbérnél is alacsonyabb fizetés érhető el, ez pedig lehúzza a megyei átlagot. Tavaly azonban nemcsak országosan, de Szabolcs megyében is kevesebb közfoglalkoztatott volt, bár ez továbbra is az ország azon része, ahol a munkaerőpiacon meghatározó szerepet töltenek be ezek a programok az egyéb, piaci munkalehetőségek alacsony száma miatt.
A legnagyobb mértékben egyébként Veszprém megyében nőttek a nettó bérek, 13,2 százalékkal, a legkisebb növekedést pedig Budapesten és Vas megyében regisztrálták, 10,4 százalékosat.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
