Év végén sem tört meg a keresetek növekedésének üteme, így 2018 egészében a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 11,3 százalékkal nőtt a KSH ma publikált adatai szerint. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete*a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 329 900 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 341 600 forint volt. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 306 500 forint volt.
A családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 219 400 forint volt. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlagot 228 ezer forintra becsüli a KSH.
Az infláció tavaly 2,8 százalék volt, így a reálkereset 8,3 százalékkal emelkedett.
A trendek fényében nem meglepő a piackutató Nielsen szintén ma publikált felmérésének eredménye, miszerint a magyarok 46 százaléka úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt éve. Ez magasabb, mint a 37 százalékos európai arány, az 58 százalékos világátlagtól ugyanakkor elmarad. Európán belül a románok helyezkednek el a skála pozitív végén 61 százalékkal, a másikon pedig az olaszok 17-tel.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a többség ne ütközne anyagi korlátokba.
A magyarok mindössze 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szabadon költheti a pénzét. Ez csupán ötöde az európai átlagnak, és jócskán elmarad a globális 15 százaléktól is. Ennél sokkal népesebb az a tábor, aki „kényelmesen kijön” a pénzéből: idehaza százból 44-en tartoznak ide, szemben a 42 százalékos európai átlaggal.
A magyar megkérdezettek több mint felének (54 százalékának) azonban még mindig csak az alapvető megélhetésre elég a pénze. Európában ez az arány 48 százalék, a világátlag pedig 32 százalék.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
