A kaparós sorsjegyekre költött pénz átlagosan kevesebb mint kétharmada kerül vissza a vásárlókhoz, a többi a Szerencsejáték Zrt.-nél marad. Ráadásul nagyrészt haszon formájában, hiszen sok költsége ezzel a játékformával nincs az állami monopóliumnak, a sorsjegyek előállítása például kifejezetten olcsó.
Az egyes sorsjegyek nyerési esélye, illetve a visszanyerhető pénz mennyisége között hatalmas különbségek nincsenek, valamennyi eltérés azonban kimutatható. Ezek alapján pedig már érdemes elgondolkodni, hogy melyik terméket válasszuk, az ugyanis nem mindegy, hogy a pénz 62 vagy 70 százalékát nyerhetjük vissza átlagosan. Márpedig ez a két szélső eset.
A Szerencsejáték Zrt. minden sorsjegynél megadja a nyerési esélyt, ez azonban csak azt mutatja meg, hogy az összes szelvény mekkora része fizet. A legkeresettebb sorsjegy, a Buksza esetében például egy 2,5 milliós sorozatban 753 704 nyerő van, ami azt jelenti, hogy a nyerési esély 1 a 3,22-höz*minden 3,22-dik sorsjegy nyer.. Itt is vannak eltérések az egyes termékek között: a legnagyobb esélyünk a Nagykarácsony és a Black Jack esetében van arra, hogy nyertes szelvényt kapjunk, a legkisebb pedig a Szuper Bankónál.
Ez egyébként azt jelenti, hogy két szelvény vásárlása esetén a sorsjegyek többségénél már nagyobb esélyünk van arra, hogy legalább eggyel nyerünk, mint arra, hogy egyikkel sem. Ez a mutató azonban nem számol a nyereségek nagyságával, egészen pontosan azzal, hogy a feltett pénz mekkora részét nyerhetjük vissza.
Ez pedig korántsem ugyanazoknál a sorsjegyeknél a legtöbb, amelyeknél a legnagyobb eséllyel kapunk nyerő szelvényt. A nyerési esély mellett ugyanis a nyeremény átlagos összegét természetesen a nyeremények megoszlása is befolyásolja.
Itt elsősorban a termékek ára határozza meg az esélyeket. A 300 forintos sorsjegyeknél az átlagos nyeremény 186 forint, azaz a feltett összeg 62 százaléka, az 500 forintosoknál azonban már 65, az egy ezresbe kerülőknél pedig 67 százalék ez az arány. A legjobb mutató a 3000 forintért árult Nagykarácsonynál adódik, ott az összes bevétel 70 százalékát osztja szét a játékosok között a Szerencsejáték Zrt.
Mindez azt jelenti, hogy hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát.
Az ár alapján történő súlyozás egyébként logikus, hiszen a drágább sorsjegyekkel nagyobbat kockáztat az ember: ha nincs szerencséje, többet veszít. Nagyobb összegben és rendszeresen játszók esetén azonban valószínűleg érdemesebb elmozdulni a drágább és lehetőleg nagyobb nyerési esélyt biztosító termékek irányába, így ugyanis hosszabb távon jó eséllyel kevesebbet buknak.
Élet
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Új korszak előtt a G7
Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
