A kaparós sorsjegyekre költött pénz átlagosan kevesebb mint kétharmada kerül vissza a vásárlókhoz, a többi a Szerencsejáték Zrt.-nél marad. Ráadásul nagyrészt haszon formájában, hiszen sok költsége ezzel a játékformával nincs az állami monopóliumnak, a sorsjegyek előállítása például kifejezetten olcsó.
Az egyes sorsjegyek nyerési esélye, illetve a visszanyerhető pénz mennyisége között hatalmas különbségek nincsenek, valamennyi eltérés azonban kimutatható. Ezek alapján pedig már érdemes elgondolkodni, hogy melyik terméket válasszuk, az ugyanis nem mindegy, hogy a pénz 62 vagy 70 százalékát nyerhetjük vissza átlagosan. Márpedig ez a két szélső eset.
A Szerencsejáték Zrt. minden sorsjegynél megadja a nyerési esélyt, ez azonban csak azt mutatja meg, hogy az összes szelvény mekkora része fizet. A legkeresettebb sorsjegy, a Buksza esetében például egy 2,5 milliós sorozatban 753 704 nyerő van, ami azt jelenti, hogy a nyerési esély 1 a 3,22-höz*minden 3,22-dik sorsjegy nyer.. Itt is vannak eltérések az egyes termékek között: a legnagyobb esélyünk a Nagykarácsony és a Black Jack esetében van arra, hogy nyertes szelvényt kapjunk, a legkisebb pedig a Szuper Bankónál.
Ez egyébként azt jelenti, hogy két szelvény vásárlása esetén a sorsjegyek többségénél már nagyobb esélyünk van arra, hogy legalább eggyel nyerünk, mint arra, hogy egyikkel sem. Ez a mutató azonban nem számol a nyereségek nagyságával, egészen pontosan azzal, hogy a feltett pénz mekkora részét nyerhetjük vissza.
Ez pedig korántsem ugyanazoknál a sorsjegyeknél a legtöbb, amelyeknél a legnagyobb eséllyel kapunk nyerő szelvényt. A nyerési esély mellett ugyanis a nyeremény átlagos összegét természetesen a nyeremények megoszlása is befolyásolja.
Itt elsősorban a termékek ára határozza meg az esélyeket. A 300 forintos sorsjegyeknél az átlagos nyeremény 186 forint, azaz a feltett összeg 62 százaléka, az 500 forintosoknál azonban már 65, az egy ezresbe kerülőknél pedig 67 százalék ez az arány. A legjobb mutató a 3000 forintért árult Nagykarácsonynál adódik, ott az összes bevétel 70 százalékát osztja szét a játékosok között a Szerencsejáték Zrt.
Mindez azt jelenti, hogy hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát.
Az ár alapján történő súlyozás egyébként logikus, hiszen a drágább sorsjegyekkel nagyobbat kockáztat az ember: ha nincs szerencséje, többet veszít. Nagyobb összegben és rendszeresen játszók esetén azonban valószínűleg érdemesebb elmozdulni a drágább és lehetőleg nagyobb nyerési esélyt biztosító termékek irányába, így ugyanis hosszabb távon jó eséllyel kevesebbet buknak.
Élet
Ne támogassuk tovább a gazdagokat!
Közvetlenül és közvetve is sok pénzzel támogatja a földgáz, a benzin és a gázolaj felhasználását az állam, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Ezeken a településeken fojthatja le az ingatlanpiacot az identitásvédelem
Nyolc év alatt tízszeresére dráguló falura is van példa, a top 10-be pedig több mint hatszorozódó árakkal lehetett bekerülni a kistelepülések körében.
Bucsky Péter, a G7 újságírója kapta a Tarnói Gizella-díjat
A G7 külső munkatársa, Bucsky Péter nyerte el a Tarnói Gizella emlékére alapított, a gazdasági újságírás kiemelkedő teljesítményeiért járó jutalmat.
Fontos
Az ellenzéki győzelem esélye esztelen állami költekezéshez vezet
A kormány természetének megfelelően saját politikai hatalmának biztosítására törekszik, a társadalmi jólét tartós emelésére csak a látszat szintjén.
Kitörési lehetőséget is látnak a magyar beszállítók az autóipar válságában
A szűkülő piacon nehéz alkalmazkodni az elektromos átálláshoz, de nem lehetetlen, ilyen most a magyar járműipar alulnézetből.
Életünk végéig dolgoznunk kell, ha a társadalom ennyire elöregedik
Az öregedő országokban egyre több 65 éven felüli dolgozik és a relatív szegénységben élő idősek aránya is nő.
