Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

A kaparós sorsjegyekre költött pénz átlagosan kevesebb mint kétharmada kerül vissza a vásárlókhoz, a többi a Szerencsejáték Zrt.-nél marad. Ráadásul nagyrészt haszon formájában, hiszen sok költsége ezzel a játékformával nincs az állami monopóliumnak, a sorsjegyek előállítása például kifejezetten olcsó.

Az egyes sorsjegyek nyerési esélye, illetve a visszanyerhető pénz mennyisége között hatalmas különbségek nincsenek, valamennyi eltérés azonban kimutatható. Ezek alapján pedig már érdemes elgondolkodni, hogy melyik terméket válasszuk, az ugyanis nem mindegy, hogy a pénz 62 vagy 70 százalékát nyerhetjük vissza átlagosan. Márpedig ez a két szélső eset.

A Szerencsejáték Zrt. minden sorsjegynél megadja a nyerési esélyt, ez azonban csak azt mutatja meg, hogy az összes szelvény mekkora része fizet. A legkeresettebb sorsjegy, a Buksza esetében például egy 2,5 milliós sorozatban 753 704 nyerő van, ami azt jelenti, hogy a nyerési esély 1 a 3,22-höz*minden 3,22-dik sorsjegy nyer.. Itt is vannak eltérések az egyes termékek között: a legnagyobb esélyünk a Nagykarácsony és a Black Jack esetében van arra, hogy nyertes szelvényt kapjunk, a legkisebb pedig a Szuper Bankónál.

 

Ez egyébként azt jelenti, hogy két szelvény vásárlása esetén a sorsjegyek többségénél már nagyobb esélyünk van arra, hogy legalább eggyel nyerünk, mint arra, hogy egyikkel sem. Ez a mutató azonban nem számol a nyereségek nagyságával, egészen pontosan azzal, hogy a feltett pénz mekkora részét nyerhetjük vissza.

Ez pedig korántsem ugyanazoknál a sorsjegyeknél a legtöbb, amelyeknél a legnagyobb eséllyel kapunk nyerő szelvényt. A nyerési esély mellett ugyanis a nyeremény átlagos összegét természetesen a nyeremények megoszlása is befolyásolja.

 

Itt elsősorban a termékek ára határozza meg az esélyeket. A 300 forintos sorsjegyeknél az átlagos nyeremény 186 forint, azaz a feltett összeg 62 százaléka, az 500 forintosoknál azonban már 65, az egy ezresbe kerülőknél pedig 67 százalék ez az arány. A legjobb mutató a 3000 forintért árult Nagykarácsonynál adódik, ott az összes bevétel 70 százalékát osztja szét a játékosok között a Szerencsejáték Zrt.

Mindez azt jelenti, hogy hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát.

Az ár alapján történő súlyozás egyébként logikus, hiszen a drágább sorsjegyekkel nagyobbat kockáztat az ember: ha nincs szerencséje, többet veszít. Nagyobb összegben és rendszeresen játszók esetén azonban valószínűleg érdemesebb elmozdulni a drágább és lehetőleg nagyobb nyerési esélyt biztosító termékek irányába, így ugyanis hosszabb távon jó eséllyel kevesebbet buknak.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnakMég a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Élet Pénz kaparós sorsjegy nyeremény sorsjegy szerencsejáték Szerencsejáték Zrt. Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. április 8. 06:51 Élet

Több százezer veszélyeztetett embert járatunk a járványban feleslegesen az orvosi rendelőkbe

A cukorbetegek nem kaphatják meg elektronikusan minden receptjüket, pedig a technológia ki van építve hozzá. Pár papírdarab miatt túráztatunk rengeteg veszélyeztetett, idős embert.

Avatar
2020. április 7. 15:27 Élet

Kulcsfontosságú a kommunikáció a koronavírus-válság kezelésében

Minden válsághelyzet menedzselése elsősorban kommunikációs alapon zajlik, ezért óriási a felelőssége a pozícióban lévő országos és szervezeti vezetőknek.

Fabók Bálint
2020. április 6. 10:15 Élet

Az új világban a szabadságot jelentheti, ha valaki felgyógyult a koronavírusból

A gazdasága újraindítását tervező Olaszországban a tervek szerint azok mehetnek először munkába, és egyáltalán a szabadba, akik immunisak lehetnek a betegségre.

Fontos

Váczi István
2020. április 9. 06:53 Adat

Búcsút mondhatunk az épp induló baby boomnak, ha elszúrjuk a válságkezelést

A rendszerváltás és a 2008-as válság után is durván visszaesett a gyermekvállalási kedv, ami figyelmeztető jel a mostani helyzetben.

Fabók Bálint
2020. április 8. 14:14 Közélet

Alighogy bevezették, máris megroppan a kormány új egyetemi modellje

A Corvinus finanszírozását a Molra alapozták, amely azonban idén valószínűleg nem fizet osztalékot. Tavaly 13,5 milliárd ment az egyetemnek, idén ez 1,2 milliárd lehet.

Bucsky Péter
2020. április 7. 12:54 Közélet

Már azelőtt padlóra kerültek az önkormányzatok, hogy a kormány tovább ütötte volna őket

Az iparűzésiadó-bevételeket a gazdasági visszaesés, a gépjárműadót és a parkolási bevételeket a kormány radírozza le.