A kaparós sorsjegyekre költött pénz átlagosan kevesebb mint kétharmada kerül vissza a vásárlókhoz, a többi a Szerencsejáték Zrt.-nél marad. Ráadásul nagyrészt haszon formájában, hiszen sok költsége ezzel a játékformával nincs az állami monopóliumnak, a sorsjegyek előállítása például kifejezetten olcsó.
Az egyes sorsjegyek nyerési esélye, illetve a visszanyerhető pénz mennyisége között hatalmas különbségek nincsenek, valamennyi eltérés azonban kimutatható. Ezek alapján pedig már érdemes elgondolkodni, hogy melyik terméket válasszuk, az ugyanis nem mindegy, hogy a pénz 62 vagy 70 százalékát nyerhetjük vissza átlagosan. Márpedig ez a két szélső eset.
A Szerencsejáték Zrt. minden sorsjegynél megadja a nyerési esélyt, ez azonban csak azt mutatja meg, hogy az összes szelvény mekkora része fizet. A legkeresettebb sorsjegy, a Buksza esetében például egy 2,5 milliós sorozatban 753 704 nyerő van, ami azt jelenti, hogy a nyerési esély 1 a 3,22-höz*minden 3,22-dik sorsjegy nyer.. Itt is vannak eltérések az egyes termékek között: a legnagyobb esélyünk a Nagykarácsony és a Black Jack esetében van arra, hogy nyertes szelvényt kapjunk, a legkisebb pedig a Szuper Bankónál.
Ez egyébként azt jelenti, hogy két szelvény vásárlása esetén a sorsjegyek többségénél már nagyobb esélyünk van arra, hogy legalább eggyel nyerünk, mint arra, hogy egyikkel sem. Ez a mutató azonban nem számol a nyereségek nagyságával, egészen pontosan azzal, hogy a feltett pénz mekkora részét nyerhetjük vissza.
Ez pedig korántsem ugyanazoknál a sorsjegyeknél a legtöbb, amelyeknél a legnagyobb eséllyel kapunk nyerő szelvényt. A nyerési esély mellett ugyanis a nyeremény átlagos összegét természetesen a nyeremények megoszlása is befolyásolja.
Itt elsősorban a termékek ára határozza meg az esélyeket. A 300 forintos sorsjegyeknél az átlagos nyeremény 186 forint, azaz a feltett összeg 62 százaléka, az 500 forintosoknál azonban már 65, az egy ezresbe kerülőknél pedig 67 százalék ez az arány. A legjobb mutató a 3000 forintért árult Nagykarácsonynál adódik, ott az összes bevétel 70 százalékát osztja szét a játékosok között a Szerencsejáték Zrt.
Mindez azt jelenti, hogy hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát.
Az ár alapján történő súlyozás egyébként logikus, hiszen a drágább sorsjegyekkel nagyobbat kockáztat az ember: ha nincs szerencséje, többet veszít. Nagyobb összegben és rendszeresen játszók esetén azonban valószínűleg érdemesebb elmozdulni a drágább és lehetőleg nagyobb nyerési esélyt biztosító termékek irányába, így ugyanis hosszabb távon jó eséllyel kevesebbet buknak.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
