Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. október 19. 11:22 Élet, Pénz

A bíróság felvetette a felügyelet felelősségét a Buda-Cash ügyben

Ítéletet hozott első fokon a Fővárosi Törvényszék a Buda-Cash ügyben, két és fél évvel a vádirat ismertetése után. Az ítélet szerint az öt vádlott – V. Péter, P. Zoltán, T. Péter, Gy. János és P. Gyula, tehát az egykori Buda-Cash igazgatósága – egyaránt, fejenként 7 és fél év letöltendő börtönt kapott, legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhatnak.*Nagyjából egy évet már előzetesben letöltöttek ebből a vádlottak.

A döntés nem jogerős, az ügyész szigorításért, a vádlottak ügyvédjei enyhítésért, illetve felmentésért fellebbeztek. Az ügyész indítványozta, hogy a vádlottak addig is előzetesbe kerüljenek, a bíróság azonban ezt elutasította, és bűnügyi felügyeletet rendelt el az öt vádlottnál (ennek keretében szabad lábon védekezhetnek, de egy néhány megyére vonatkozó lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el).

A bíróság sikkasztás miatt találta bűnösnek a cégvezetőket, akik a korábbi vádirat szerint közösen 116 milliárd forint kárt okoztak, amikor 2015 februárban bedőlt a Buda-Cash, és kiderült, hogy ügyfeleik, sőt a befolyásuk alá került takarékszövetkezetek*Itt a későbbi DRB-bankcsoportról van szó. Ez a négy egykori takarékszövetkezet azok közé tartozott (Garancsi István Duna Takarékjával együtt), amelyek megúszták az akkoriban még Spéder Zoltán által vezérelt takarékintegrációban való részvételt. vagyonának nyoma veszett. Az ügyészség által megállapított kárból 40 milliárd forint a Buda-Cash brókercég ügyfelei pénzének eltulajdonítása volt, 66 milliárd pedig DRB bankcsoport számláinak “Karácsony Miklós” néven létrehozott technikai álszámlán keresztüli kifosztásából jött össze, közel tízmilliárdot pedig offshore cégek számláira utaltak.

A bűncselekmény-sorozat elkövető-végrehajtója a volt gazdasági igazgató V. Péter, a felbujtója pedig a tárgyalások alatt többször az alkoholizmusára hivatkozó P. Zoltán volt, a másik három férfi, így az ügyészség szerint a csalások értelmi szerzőjének számító Gy. János bűnsegédek voltak. Egyébként P. Zoltán és Gy. János nem jelent meg az ítélethirdetésen.

A bíróság ítélete szerint az állam elkobozza az öt férfi vagyonát – ingatlanok, cégtulajdonok, bankszámlákon lévő pénz -, sőt, a közeli családtagjaikét is. Ezeknek értéke a tárgyaláson nem került ki. Igaz, a Buda-Cash vezetői vagyonuk jelentős részét az egykori Phylaxia, később Opimus, jelenleg Opus Nyrt. nevet viselő tőzsdei cégbe vitték, amely a brókercég bedőlése előtt nem sokkal offshore cégek tulajdonába került, majd végső soron Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc kezében kötött ki.

Ami igazán érdekes volt az ítélet szóbeli ismertetésekor, hogy a bírónő hangsúlyozta,

a felügyeleti szervek (2013-ig a PSZÁF, majd az MNB) előtt ismert volt a Buda-Cash és az általuk felvásárolt takarékszövetkezetek áttekinthetetlen tulajdonosi szerkezete és a sok kereszttulajdonlás.

2010 és 2015 között valamennyi felügyeleti jelentés tartalmazza az áttekinthetetlen tulajdonosi szerkezetet, például hogy legalább öt offshore cég jelent meg a tulajdoni szerkezetben. A felügyelet például megállapította már 2010-2011-ben, hogy a DRB bankcsoportban külső tagok is részt vettek a döntéshozatalban, nem csak a takarékszövetkezeti tagok, és ezeket a külső tagokat ugyanaz a Buda-Cash-es vezetőkhöz kötődő ügyvédi iroda képviselte. A bírónő hangsúlyozta, hogy külföldi, akár offshore cégeket létrehozni önmagában nem bűncselekmény, ám az ehhez kapcsolódó szándék szerepet játszott a bűnösség megállapításában.

Miért nem derült ki, hogy a Buda-Cashnél két évtizeden keresztül (egyre nagyobb, végül több tíz milliárdos) hiány volt? Azért, mert ez a felügyeleti jelentésből nem derült ki, mondta a bírónő, ezek a felügyeleti jelentések ugyanis egy automatizmus alapján állítódtak elő: a Clavis nevű rendszer volt bekötve PSZÁF-hoz, illetve az MNB-hez, ebből azonban tanúvallomások szerint “néha töröltek sorokat”. A Buda-Cash valódi kötéslistája pedig egy excel dokumentum volt. A felügyelet a bírónő szerint itt is látott problémákat 2015 előtt (fel is szólította a Buda-Casht egyes adatszolgáltatási változtatásokra is), de nem tárta fel valóban súlyos visszásságokat.

Egy fiktív ügyfélszámla létrehozása sem 1998-ban, sem 2018-ban nem volt jogszerű megoldás a csőd elkerülésére – szögezte le a bírónő. A vádlottak ugyanis többször hivatkoztak arra, hogy nem volt más választásuk a kilencvenes években elszenvedett 4 milliárdos veszteség után, mint hogy az ügyfelek számlájának terhére próbálják kezelni pénzügyi nehézségeiket (később ez a veszteség volt, ami hólabdaként a tízszeresére dagadt). Az Pintér Zoltán döntése volt, hogy nem mennek csődbe 1998-ban, ám az, hogy folytassák – méghozzá törvénysértő eszközökkel – már a vezető testület közös döntése volt, mondta a bírónő. (A vádlottak egyébként mind hangszer nélküli másodhegedűsnek igyekeztek leírni magukat. A bírónő szerint jobb lett volna úgy fogalmazni, hogy “hangszerrel rendelkező másodhegedűs, aki rossz kottát játszott”.)

Ha egy kétoldalú ügyletben az egyik személy nem létezik, akkor egy fiktív ügyletről beszélünk. Márpedig azt soha senki nem tagadta, hogy “Karácsony Miklós” nem létezett – hívta fel a figyelmet a bírónő a védelem érvelésének egyik gyenge pontjára. Az 1998 óta nem változott, ahogyan a hiány miatt előállt helyzetet egységesen kezelték a Buda-Cash vezetői, legfeljebb annyi történt, hogy 2007-től kezdve bevonták a kisbankokat – elismerten azzal a céllal, hogy a veszteségeiket rendezni tudják. Igaz, a vádlottak arra utaltak, hogy a takarékszövetkezetek-kisbankok ügyfeleit próbálták megszerezni a Buda-Cashnek. Az ügyészség és a bíróság viszont inkább arra célzott, hogy a kisbankok ügyfeleinek vagyonát kívánták a korábbiakhoz hasonlóan eltulajdonítani.

A Buda-Cashből offshore és egyéb céges számlákra utalt, milliárdos nagyságrendű pénzek kedvezményezettje az ügyészség szerint P. Zoltán volt, miközben az ügyeket V. Péter intézte, és ezt az értékelést a bíróság is hasonlóan látta. Ezekben az ügyletekben a Buda-Cash brókerház volt maga a sértett, és itt már nem időleges sikkasztásról, hanem végleges eltulajdonításról van szó. De a bíróság szerint az egész  folyamat egy egység volt, ezért a különböző tényállásokat nem kell szétszálazni.

És bűnszervezet volt a Buda-Cash? Itt a bírónő utalt a törvény meg ideális megfogalmazására. Ugyanakkor felhozott néhány érvet, ami szerint nem bűnszervezet volt a brókercég: eredetileg nem ebből a célból jött létre, és a szereplők munkamegosztása sem a csalást vagy a sikkasztást szolgálta. Ezért végül nem állapították meg, hogy bűnszervezetben követték volna el a folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást. Ugyanakkor a felelősségük nagyjából azonos volt, ezért kapott az öt igazgatósági tag ugyanakkora letöltendő börtönbüntetést.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Pénz bíróság brókerbotrány buda-cash Magyar Nemzeti Bank pszáf Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.