Kedden nyújtotta be Frankfurtban a légi utasok jogait védő német Flightright fogyasztóvédelmi portál a Ryanair elleni bírósági keresetét. Múlt héten több száz németországi járatot törölt az ír fapados légitársaság, mert a pilóták és a légiutas-kísérők egy része sztrájkolt.
Egy járat törlése vagy több mint három órán túli késése esetén kártérítés jár az utasoknak egy uniós rendelet értelmében.*Az Európai Unión belül 1500 kilométer vagy annál rövidebb útvonal esetén 250 euró, 1500 kilométernél nagyobb távolság esetén 400 euró. Uniós repülőteret nem uniós repülőtérrel összekötő járatokra vonatkozik még egy szabály: 3500 kilométernél hosszabb repülőút törlése esetén 600 euró kártérítés jár az utasoknak. A légitársaságok azonban a sztrájkot sok esetben vis maior esetnek tartják, vagyis azt állítják, hogy tőlük függetlenül következett be.*A légitársaság mentesül a kártalanítás alól akkor is, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Ilyenek különösen a különböző időjárási körülmények és bizonyos esetekben a sztrájkok is. A légi jármű műszaki meghibásodása nem sorolható a rendkívüli körülmények közé, ez tehát önmagában nem alapozza meg, hogy a cég kibújhasson fizetési kötelezettsége alól. A „rendkívüli körülményeket” mindig esetről esetre kell megvizsgálni, hogy valóban rendkívüliek voltak-e.
Oskar de Felice, a Flightright jogásza a Handelsblatt német gazdasági napilapnak azt mondta, hogy a Ryanair az évek óta alkalmazott bérpolitikájával és a szakszervezetekkel szembeni ellenállásával saját maga provokálta ki a sztrájkot:
„A munkabeszüntetés a Ryanair megkérdőjelezhető személyzeti politikájának a logikus következménye.”
A Ryanair azonban jelezte, hogy nem kíván kártérítést fizetni a járattörlések miatt. Ahogy megírtuk, csak múlt héten több mint 400 járatot törölt az ír fapados légitársaság a személyzet munkabeszüntetése miatt.
A német fogyasztóvédelmi portál pereskedése egyelőre csak bátor kísérletnek tekinthető, mivel az előre bejelentett sztrájk után elvileg nem jár kártérítés az utasoknak. Bolyó Anikó, a magyar Flight Refund Kft. ügyvezetője a G7-nek azt mondta, hogy benne van az európai uniós jogszabályban a sztrájk okozta járattörlésekkel kapcsolatos jogállás. Eszerint a légitársaságnak nem kell fizetnie, hiszen az vis maior esetnek számít. Ennek ellenére Bolyó szerint érdemes megvárni a per végét, mert voltak már érdekes bírósági döntések.
A Handelsblatt két esetet elevenített fel. A német legfelsőbb bíróság 2012-ben a Lufthansa javára döntött, úgy ítélte meg, hogy a pilóták munkabeszüntetése miatt nem jár kártérítés az utasoknak. Idén áprilisban az Európai Bíróság viszont a pórul járt utasoknak adott igazat a Tuifly nevű légitársasággal szemben. Ebben az esetben azért járt a kártérítés, mert a pilóták nem jelentették be előre, hogy sztrájkolni fognak.
A Verdi szakszervezet ma kezdett tárgyalásokat a Ryanairrel, és azt szeretné elérni, hogy a közel ezer németországi légiutas-kísérő bére jelentősen emelkedjen. „A béreknek tervezhetőknek és méltányosaknak kell lenniük” – mondta a Verdi egyik vezetője, Christine Behle. Szerinte teljesen elfogadhatatlan, hogy a repülési időtől függően néhány Ryanair-alkalmazott fizetése éppen hogy csak eléri a bruttó ezer eurót.
Az ír fapados légitársaság éveken át akadályozta a szakszervezetek működését, most azonban beleegyezett abba, hogy elinduljanak az egyeztetések.
