Pénz

Egyre többször jön szembe az interneten egy-egy olyan alkotás, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A kortárs művészet talán sosem volt ennyire magától értetődő módon a mindennapjaink része, mint a szürreális eseményekben gazdag 2020-ban.

Tovább olvasom

Az amerikai tőzsdék szinte napról napra rekordokat döntenek, az S&P 500 és a Nasdaq is új történelmi csúcson zárt tegnap. Ilyen esetekben mindig felmerül, hogy megalapozott-e az emelkedés, vagy éppen olyan buborék fújódik, amelynek kipukkanásakor hatalmas vagyonok válnak semmivé.

Tovább olvasom

(Pap Iván a Diófa Alapkezelő Zrt. stratégája, Szabó Bence az üzletfejlesztési munkatársa, menedzsere.)

Az 1990-es évek elejétől a technológiai cégek részvényárfolyamai folyamatosan emelkedtek, egészen 2000 márciusáig, amikor mélyrepülésbe kezdtek. Ezt az időpontot nevezik a gazdasági szakemberek a dotkomlufi kipukkanásának. Az elnevezés az angolnyelvű weblapok .com végződéséből ered, mivel az internet elterjedésével egyre több vállalat igyekezett kihasználni az új technológia adta lehetőségeket, és tevékenységükben felhasználni az internet nyújtotta előnyöket. A lufi pedig arra utal, hogy a befektetők az infokommunikációs és technológiai szektorban működő vállalatokat jelentősen túlárazták, és több esetben olyan cégek papírjait is aktívan vásárolták, melyek mögött nem állt jól átgondolt üzleti és stratégiai terv.

Tovább olvasom

A járvány alatt tovább nőtt a társadalmi szempontokat figyelembe vevő befektetések népszerűsége: ahogy arról nemrég írtunk, a szociális, környezeti és vállalatvezetési szempontokat egyszerre figyelembe vevő alapok átlagosan a piaci átlag felett teljesítettek. A válságállóság azonban a felelős alapok egy másik kategóriájára, a szűkebb fókuszú tematikus alapok körében is jellemző volt.

Tovább olvasom

(A szerző az Alapblog szerzője.)

Szinte naponta lehet olyan híreket olvasni, hogy a részvénypiacok a tavaszi kisbefektetős emelkedés után lassan eresztenek, és a befektetők a nemesfémeket, azon belül is az aranyat választják a vírus második hullámától félve. A reggeli kávé mellett fogyasztott rögtönzött piaci összefoglalók mellett üzleti magazinokban is olyan pesszimista meglátásokat lehet olvasni, amik szerint már csak a nemesfémekben érdemes bízni, hiszen azok egyaránt védenek a piaci összeomlástól és a túlbuzgó jegybankárok hiperinflatórikus pénznyomtatás mániájától is.

Tovább olvasom

(A Concordeblog cikke. A szerző a Concorde online üzletágvezetője.)

Messziről lehet, úgy néz ki, hogy Trump Kína-ellenessége egy magánszám, csupán egyéni preferenciáit próbálja átnyomni, mert valamiért utálja Kínát. Valójában kevés külpolitikai témában van olyan egyértelmű kétpárti egyetértés és össztársadalmi konszenzus az Egyesült Államokban, mint abban, hogy Kínát most már tényleg meg kell regulázni.

Tovább olvasom

(A cikk szerzői a Diófa Alapkezelő Zrt. stratégái.)

Az elmúlt évek egyik legdinamikusabban fejlődő piaci szegmense vitathatatlanul az ESG befektetéseké volt. A környezetvédelmi, társadalmi és etikus vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő befektetések állománya több mint háromszorosára nőtt 2012 óta, és mára megközelíti a 40 ezer milliárd dollárt. Az ESG indexek és ETF-ek az ugrásszerű növekedés mellett a teljesítményükkel is felhívták magukra a figyelmet a befektetők körében, hiszen sok esetben felülmúlták a hagyományos termékek hozamát az elmúlt 10 évre vetítve. Ráadásul a koronavírus-járvány okozta részvénypiaci sokkok is kevésbé érintették a „tudatos” termékek befektetőit. A nagy népszerűség ellenére itthon még kevésbé ismertek az ESG irányelvek és az ezeket követő befektetési termékek, ebben a cikkben ezért egy általános áttekintés szeretnénk adni erről a dinamikusan fejlődő szektorról.

Tovább olvasom