Hírlevél feliratkozás

Folytatódik a forint értékének gyorsuló romlása, a KSH 2020 januárjában már 4,7 százalékos fogyasztói áremelkedést mért az egy évvel korábbi szinthez képest (a tavaly decemberi adat 4 százalék volt). Ehhez hasonló mértékű inflációt utoljára 2012 decemberében regisztrált a statisztikai hivatal, amikor a magyar gazdaság még a válság második hullámától szenvedett.

Tovább olvasom

Fenntartható fejlődési alap? Alternatív energiaalap? Zöld kötvény? A klímaszorongó világhangulat miatt nagy lehet a kísértés a hatalmas vagyonok felett rendelkező alapkezelőknél és bankoknál, hogy zöld pecsétet nyomjanak egyes befektetési termékeikre, hasonlóan a bio élelmiszerekhez vagy a natúr kozmetikumokhoz. A borok, csokoládék és az arckrémek esetén valamennyire már kialakult egy elfogadott protokoll a minősítésre, amely alapján a gyártók használhatják az extraprofitot ígérő jelzőket, a pénzügyi szférában azonban még nem igazán rakták le az egységes játékszabályok alapjait.

Tovább olvasom

Avatar
2020. február 4. 18:11 Pénz

Hány vállalat kapja el a koronavírust?

Ami a betegnek a vírus, az a vállalatoknak a magas eladósodottság. Nem jó, ha a kettő találkozik.

Tovább olvasom

(Az Alapblog cikke és videója.)

Általában negatív felhanggal beszélnek az emberek a forint gyengüléséről. Ez részben érthető is. Az importtermékek drágulnak, a fizetések leértékelődnek a külföldhöz képest. Van azonban ennek pozitív hatása is, amiről ritkábban esik szó.

Tovább olvasom

A forint a legkisebb reálkamatot fizető deviza a világban, ezért gyengült sokat év eleje óta. A rövid kamatszint nálunk lényegében nulla, ezzel szemben például a cseh rövid kamat két százalék. Még nagyobb a különbség, ha a mexikói pesóval hasonlítjuk össze a magyar pénzt, ahol a kamat - hasonló infláció mellett - hét százalék. Ez az összehasonlítás a legtöbb embernek szokatlan lehet, hisz mi közünk nekünk és a forintnak a távoli Mexikóhoz, de a devizapiacokon jól tájékozottak pontosan ezekből a nagy távolságokból és az apró különbségekből csinálnak hatalmas pénzeket. Most a devizában spekulálóknak megéri forintból koronát vagy pesót venni, ami tömeges forinteladásokat, -gyengülést okoz.

Tovább olvasom

A cikk eredeti formájában az Mfor.hu-n jelent meg.

A hatéves bérmegállapodás keretén belül 2020. január elsejétől 8-8 százalékkal emelkedett Magyarországon a minimálbér és a garantált bérminimum. Bár a gazdaság tavalyi teljesítménye ennél nagyobb emelést is lehetővé tett volna, a felek nem tudtak dűlőre jutni a kérdésben. Pedig, ha a környező országok döntéseit nézzük, akkor szükség lett volna arra, hogy kétszámjegyű mértékben emelkedjen a kötelezően adandó legkisebb bér összege.

Tovább olvasom

Hajdu Miklós
2020. január 23. 16:47 Pénz

Annyira zuhan a forint, hogy kikényszerítheti a laza kamatpolitika végét

Lejtmenetben a forint, az infláció pedig a jegybank által megszabott határokat feszegeti.

Tovább olvasom

Stubnya Bence
2020. január 22. 16:15 Pénz

Barry Eichengreen: Nem kell elsietni a magyar euróbevezetést

A német gazdaság bajban van, és ebből nekünk is le kell vonnunk a következtetéseket. Barry Eichengreenel, a Kaliforniai Egyetem professzorával interjúztunk.

Tovább olvasom

Alapjaiban rázzák fel a kártyatársaságok bombabiztosnak látszó uralmát a bankszámla alapú, azaz például a Visa és a Mastercard infrastruktúráját megkerülő elszámolási rendszerek. Ebből a fogyasztó nem sokat vesz majd észre, mert a fizetési lánc két végén ugyanúgy ő és a bankja marad, de kettőjük közé a kártyatársaságok mellett – vagy helyett – a pillanatok alatt teljesülő utalást, az azonnali fizetést használó fintech szereplők érkezhetnek.

Tovább olvasom

A magánegészségügyi szektor kelet-európai növekedése a techcégek és a biztosítók őrült versenyét eredményezte, ami a Reuters riportja szerint az aranylázhoz hasonlítható. Annyi különbséggel, hogy itt nem az aranyért, hanem a magánkórházak pácienseinek adataiért folyik gyilkos verseny. Az elmúlt években több kelet-európai EU-tagállamban, például Magyarországon, Lengyelországban és Romániában is a magánegészségügyi szolgáltatások iránti kereslet növekedését okozta a nyugat-európai szintet rendre meghaladó gazdasági- és bérnövekedés. Közben az egészségügyi rendszerek alulfinanszírozottak, ami miatt általános az orvoshiány vagy a több hónapos várólisták.

Tovább olvasom