Pénz

Az eurózóna gazdasága felett mostanában sötét felhők gyülekeznek, ezért az Európai Központi Bank (EKB) a várakozásoknak megfelelően az alapkamat 10 bázispontos csökkentése mellett döntött tegnap. Az eurózóna alapkamatához 2016 márciusa óta nem nyúlt az európai jegybank, a most bejelentett vágással viszont újra negatív rekordot dönt az alapkamat, ami jövő hét szerdától mínusz 0,5 százalék lesz.

Tovább olvasom

A cikk eredeti formájában a Privátbankár.hu oldalon jelent meg.

Orbán Viktor múlt csütörtökön a III. Budapesti Demográfiai Csúcson „államcélnak” nevezte a további demográfiai növekedést, valamint azt tűzte ki távlati célként, hogy a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon éljenek, mint azok, akik gyermek nélkül élnek. Szerinte ekkor érhető el a családtámogatási rendszer eredményességében a fordulópont. „Ezt a pontot keressük, ezt akarjuk elérni, itt fog átbillenni majd a magyar családtámogatási rendszer, de egyelőre még nem tartunk itt, ehhez még jó néhány év kitartó munkájára lesz szükségünk” - fogalmazott a miniszterelnök. De hol tartunk most?

Tovább olvasom

Pár hónap töretlen magyarországi diadalmenet után érkeznek negatív tapasztalatok is a szinte verhetetlen árú és színvonalú számlavezetési és egyéb szolgáltatásokat nyújtó fintech szupersztár cégről, a brit Revolutról: szó nélkül zároltak ügyfélszámlákat és további adatokat kértek az ügyfélazonosításhoz, pedig a számlanyitáshoz is szükség volt személyire. Az ügyfélszolgálatuk pedig elérhetetlen vagy lassan reagál, ráadásul nem is érhető el magyar nyelven. Pedig a tavaly év végi adatok szerint már akkor volt 50 ezer itthoni felhasználójuk, ami azóta a duplájára nőhetett.

Tovább olvasom

Aki a világ legnépszerűbb deviza- vagy tőkepiaci termékeivel kereskedik napi szinten, annak nagy eséllyel feltűnt már, hogy az utóbbi időben egy bizonyos politikus az egyik népszerű internetes szegletben néhány összefüggéstelen mondattal teljesen a feje tetejére tudja állítani a piacokat.

Tovább olvasom

Michael Burry az utóbbi években nem nyilatkozott sokat a médiában. Az alapkezelő főleg arról híresült el, hogy Christian Bale játszotta el a szerepét A nagy dobás (Big Short) című filmben, ami visszaidézi, ahogy Burry rengeteg pénzt csinált azzal a 2007-es amerikai ingatlanpiaci válságot megelőző években, hogy a mindenki által tuti befektetésnek tartott, több ezer másodrendű jelzálogot és egyéb hitelt összecsomagoló komplex értékpapírok, a CDO-k[g7_note]collateralized debt obligation[/g7_note] ellen fogadott.

Tovább olvasom

(A szerző Suszter néven az Alapblog szerzője.)

Az utóbbi néhány évben átlagon felüli volt a gazdasági növekedés Magyarországon, és ez a politika képzelőerejét is megragadta már: voltak, akik már a fejlett országokhoz való felzárkózást vizionálták. Az elmúlt évek gazdasági teljesítménye történelmi tény, de annak fenntarthatósága már kétséges. Közgazdasági szempontból fontos ponthoz jutott a magyar gazdaság.

Tovább olvasom

(A szerző az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség elnöke.)

Nemrégiben sikerült időt szakítanom az év egyik legnagyobb könyvsikerére, Barabási Albert-László hálózatkutató legújabb művére. A Képlet olvasása közben a kortárs képzőművészek, teniszezők és mások sikerének titkát megismerve elgondolkoztam azon – miközben a háttérben a tévéképernyő zöldjén éppen a 38 éves Roger Federer harcolt a hatodik US Open győzelméért – hogy vajon a pénzügyi világban találkozunk-e olyan versenyhelyzettel, amelyre Barabási képlete alkalmazható? A klasszikus piaci szereplők közti versengés nem tűnt olyan izgalmasnak, de fokozatosan kirajzolódott egy izgalmas, új küzdőtér, és rajta a digitális pénzügyi szolgáltatások szereplői - a bankok, a fintech cégek és a BigTech vállalatok - közötti harc a sikerért.

Az alábbiakban a digitális küzdőtér szereplőit, a küzdelem játékszabályait és annak lehetséges kimenetelét próbálom bemutatni a Barabási Albert-László által felvázolt sikerképleten keresztül.

Tovább olvasom

(A szerző a Hold Alapkezelő vezető portfóliókezelője, partnere, az Alapblog szerzője.)

Az elmúlt hónapok befektetési hangulatát alapvetően a következő gondolati séma vezérelte: ugyan van egy kis lassulás a világgazdaságban, de a nagyobb gondot megakadályozza a jegybankok agresszív monetáris lazítása. Így a kötvényhozamok jelentősen lejöttek, miközben a részvénypiacok emelkedtek. Ez a „goldilocks” állapot elméletileg nagyon kedvező az ingatlanbefektetéseknek.

Tovább olvasom