Pénz

Már nem akar újabb öt évet aláírni a Ryanair ír fapados légitársaság vezérigazgatója, Michael O'Leary. A német Bild napilap cikke szerint a vezérigazgató arra hivatkozott, hogy a felesége nem örülne még egy ötéves ciklusnak. O'Leary nem azonnal lép le a cégtől, jelenleg két- vagy hároméves szerződés megkötéséről tárgyal a légitársasággal, és a mostani szerződése is csak jövő szeptemberben jár le.

Tovább olvasom

Közel 6 milliárd forintot költ el különböző fejlesztésekre, illetve azok tervezésére a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK). A szervezet egyszerre nyolc közbeszerzésének eredményét tette közzé, s bár ezek közül három is eredménytelen lett, több nagyobb beruházásról is kiderült, hogy ki csinálhatja meg és mennyiért.

A legdrágább projekt az észak-déli M3 metró meghosszabbításának tervezése, ami nem meglepő, mivel elég komplex beruházásról van szó. A metróvonal négy új állomással bővülne, amelyek közül kettőt a föld alatt, kettőt a felszínen alakítanának ki. Emellett a Megyeri úti végállomásra egy intermodális csomópontot álmodott meg a BKK, így itt kezdeni kell valamit a villamos és buszvégállomással, parkolókat kell építeni, a Megyeri utat pedig át szeretnék vezetni a Budapest-Vác vasútvonal alatt.

Tovább olvasom

Három éve robbant ki a dízelbotrány, de még mindig 43 millió súlyosan környezetszennyező gázolajüzemű jármű közlekedik Európa útjain. A Transport & Environment nevű civil szervezet felmérése szerint a súlyosan környezetszennyező dízelautók száma csak tavaly óta 5 millióval, a csalószoftveres botrány 2015-ös kirobbanása óta pedig 14 millióval nőtt.[g7_note]A legnagyobb európai autógyártó vállalat, a Volkswagen az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) vizsgálatainak hatására 2015-ben ismerte el, hogy bizonyos dízelüzemű járműveibe olyan szoftvert telepített, amellyel kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátási előírások. A botrány mintegy 11 millió gépjárművet érintett, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.[/g7_note] A szervezet szerint azért sokkolóak az adatok, mert ezek a gépjárművek még évtizedekig károsítani fogják az európai városok levegőjét.

Tovább olvasom

Az elmúlt napokban rengeteg cikk jelent meg a tíz éve kirobbant pénzügyi világválság évfordulója alkalmából. Sok közgazdász azt állítja, hogy nem tanultunk az évszázad legnagyobb kríziséből, a bankok most is nyakra-főre hiteleznek.

A legtöbb európai országban a válság eredményeként rekord alacsony a kamat. Magyarországon 0,9 százalék, míg az eurózónában, így például Németországban nulla százalék a jegybanki alapkamat. A bankok tehát ennyi pénzért jutnak forráshoz, amit aztán továbbkölcsönöznek az ügyfeleknek, igaz már drágábban.

Tovább olvasom

Nem igazán állták ki az idő próbáját a kormánytagok fizetéséről nyár elején megfogalmazott hivatalos mondatok. Júniusban Orbán Viktor hazugságnak nevezete az ötmilliós miniszteri fizetésekről terjedő híreket, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely pedig azt mondta: a kormányfő fizetése nem fog emelkedni, ezért előfordulhat, hogy egyik-másik miniszter fizetése meghaladja majd a kormányfőét.

Tovább olvasom

Néhány hónapon belül két tízmilliós nagyságrendű szerződést is kötött az miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-vel a MÁV. A 24.hu korábban már beszámolt róla, hogy a vasúttársaság júniusban 24,5 millió forint értékben szerzett be különböző anyagokat a társaságtól, az állami cég legfrissebb szerződéslistájából azonban kiderül: azóta újabb megállapodást is kötöttek a felek. A július 6-án aláírt keretszerződés értelmében Orbán Győző vállalata az év végéig 49 millió forintért szállíthat dolomitot a MÁV-nak.

Az összeg azért érdekes, mert a jogszabályi előírások szerint a vasúttársaságnak 50 millió forint feletti árubeszerzésre már közbeszerzést kellett volna kiírnia. A körülményes procedúrát azonban így még pont sikerült elkerülni.

Tovább olvasom

Miközben az Egyesült Államokban egyre fontosabb téma a vállalatvezetők és a dolgozók jövedelmei közötti szakadék, Magyarországon erre kevesebb figyelem jut, és nem is áll túl sok adat rendelkezésre. Kivéve az állami és önkormányzati vállalatokat, amelyeknél a törvény szerint nyilvánosságra kell hozni a vezetők javadalmazását, az alkalmazottak fizetését pedig az éves beszámolókban szereplő adatokból lehet kiszámítani.

Tovább olvasom