Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.

Előzmények: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az elmúlt hetekben többször tárgyalt a távközlési cégekkel és a bankokkal arról, hogy a kormány „indokolatlanul magasnak” tartja a lakossági áraikat, és „önkéntes árkorlátozást” kért, ellenkező esetben állami beavatkozást helyezett kilátásba.

• Április 4-én a miniszter azt mondta, a telekom cégeknek „egy hetük van rá, hogy visszajöjjenek, ez hétfő, kedd, hogy milyen vállalásokat tudnak tenni”.
• A határidő oka az lehet, hogy szerdán (cikkünk írásakor) szokás szerint ülésezik a kormány, és ezen már dönthetnének hatósági intézkedésekről is, ha az érintett cégek nem vállalják az önkorlátozást, vagy azt a kormány nem tartja elegendőnek.
• Az utolsó pillanatban lényegében minden fontos szereplő tett valamilyen önkorlátozó bejelentést.

Számokban: a Telekom és a Yettel 3,7, a One pedig 3,5 százalékos emelést tervezett, vagyis teljesen vagy majdnem annyit, mint a 3,7 százalékos tavalyi infláció (amennyivel legfeljebb emelhetnek). Erről mondtak most le a cégek.

• A bankoknál szintén 3,7 százalékos lehetne az emelés, náluk az önkorlátozás nem egységes: vagy nem élnek a lehetőséggel, vagy „leakciózzák” az emelt díjat, esetleg más díjcsökkentésekkel mondanak le épp ekkora bevételről. Az OTP, a K&H, a Raiffeisen és a CIB is publikálta a lépést, de vélhetően minden nagyobb bank megteszi.
• Az inflációkövető díjemelések több szolgáltatónál április 1-től ugyan már életbe léptek, de az első emelt díjakat tipikusan csak májusban szedték volna be a szolgáltatók, így az önkorlátozással nem késtek el.

Igen, de: a bankoknál nem egyértelmű, hogy az inflációkövetés elengedésével a kormány megelégszik-e. A kérés ugyanis az volt, hogy a 2024. december 31-i állapotra álljanak vissza a díjak, csakhogy a kormány által drasztikusan megemelt tranzakciós illetéket a vezető bankok jellemzően 2025. január 1. és február 14. között hárították át a lakossági ügyfelekre.

• Az áremelések azért voltak ebben az időszakban, mert a kormány korábban, azaz 2024-ben ezt nem engedte meg a bankoknak. Most tehát a 2024-es dátum belengetésével elvileg azt is kérheti a kabinet, hogy a bankok a tranzakciós illetékemelést is nyeljék le a lakossági ügyfeleknél.

Alulnézet: a Money.hu számolása szerint abban az esetben, ha a díjakat (hatóságilag) visszaállítják a 2024. december 31-i értékekre, akkor egymillió forint átutalásánál 20-60 százalék, készpénzfelvételnél pedig 13-37 százalék között lenne (banktól függően) a díjcsökkenés.

Tágabb kontextus: a távközlésben és a bankoknál sem vonatkozik az önkorlátozás a céges ügyfelekre, így a szolgáltatók logikus lépése lenne, ha ide próbálnák átterhelni a kieső díjbevételeknek legalább egy részét. Ekkor az áremelés nem közvetlenül, hanem közvetve érheti el a lakosságot, hiszen emiatt a cégek árat emelhetnek.

• Nagy Márton szerint az élelmiszerek, a távközlési és banki szolgáltatások árai „indokolhatatlan” és „elfogadhatatlan” mértékben emelkedtek, de szabadpiaci viszonyok között ezek a kifejezések nehezen értelmezhetőek. Az árakat a versenynek kellene szabályoznia, különben kartellezés gyanúja merül fel, de erre sem a miniszter, sem a versenyhivatal nem utalt.

Mi várható? A bankok és telekomcégek vállalásai 2026 közepéig szólnak, vagyis az idei és a jövő évi inflációs díjemelést egyaránt a következő parlamenti választások után érvényesíthetik majd. Az időzítés legjobban a Yettel példáján látható, amelynek vállalása egyedüliként csak 2026. április végéig szól.

• Ez egyben azt jelenti, hogy bárki is nyeri a választásokat, a következő kormány jelentősebb inflációs nyomást örököl meg, ha 2026 közepén szabad utat enged majd az áremelési törekvéseknek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem az árrés nagysága dönti el, kit kényszerít árcsökkentésre a kormányHa ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElindult az árrésstop veszteségének szétterítése a boltok alatti szintenA magyar élelmiszeriparnak kellene állnia a veszteség egy részét, miközben hatékonysága gyenge, hazai értékesítése pedig a 2021-es szint alatt van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKozmetikázni akarja az inflációt a kormány, vagy a választók árérzékelésére játszik?A boltok után a bankok következnek, a cél egyszerre lehet a statisztika kozmetikázása és hogy a választói bázis kisebb inflációt érzékeljen.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat bankok díjemelés inflációkövető díjemelés önkorlátozás távközlés Olvasson tovább a kategóriában