Közel 120 ezer büntetést szabott ki a Budapestre telepített rögzített traffipaxok felvételei alapján a rendőrség az első három hónapban. A sebességmérők rögzítését a nagy sajtóvisszhangot keltő Árpád hídi baleset után vette napirendre a Fővárosi Önkormányzat. Akkor egy legalább 137 kilométer/órás sebességgel haladó autós sodort el egy szabályosan közlekedő fiatal biciklist, aki belehalt a sérüléseibe.

Karácsony Gergely főpolgármesternek már az eset előtt is a legfőbb ígéretei közé tartozott, hogy nullára csökkenti a halálos közúti balesetek számát Budapesten 2050-ig, és a felére 2030-ig. Utóbbihoz – mint a Fővárosi Önkormányzattól megtudtuk – a 2019-es 49 halálos balesetet veszik alapul.

Az Árpád hídi tragédia után nem sokkal a főpolgármester bejelentette, hogy 48 sebességmérőt szerelnek fel a legforgalmasabb útszakaszokra, szűk határidővel. Végül csak több mint egy évvel később szereltek fel 26 kamerát, amelyek összesen 47 forgalmi sáv adatait rögzítik. A BKK szerint Karácsony terve 2050-re kivitelezhető, de ehhez 200 fix traffipaxból álló sebességmérő-hálózatra lenne szükség.

Nem a rendőrök zsebébe megy

A traffipaxok tavalyi üzembe helyezése után több cikk jelent meg a kiugró száguldozókról, de az igazán nagy bevételt nem ők termelik, hanem a sebességhatárt kevéssé átlépők. Az átlagos bírságösszeg ugyanis 50 724 forint volt, amiből az látszik, hogy a legtöbb gyorshajtó az 50 ezer forintos (minimális) alapbírságot kapta, és csak viszonylag kevés kirívó eset húzza felfelé az átlagot.

Az első három hónap során beszedett bírságok összege néhány ezer forint híján 6 milliárd forint.

Volt olyan sofőr is, aki 50-es tábla mellett 158-cal hajtott az Üllői úton a Vágóhíd utcánál, neki 468 ezer forintot kellett befizetnie.

Sokan gondolhatják, hogy ez a 6 milliárd forint a rendőrséget gazdagítja, sőt korábban egy kerületi önkormányzat is azt közölte, hogy a bírságokból származó bevétel a rendőrséget illeti. Az Országos Rendőr-főkapitányságnál azonban a G7-nek cáfolták ezt, sőt azt is elmondták, hogy a bírságolás nekik anyagi értelemben veszteséges.

A sebességtúllépés miatt kiszabott és beszedett bírság a költségvetési szervnél nem használható fel, az a központi költségvetés központosított bevételét képezi, azokból a kiszabó szerv nem részesül, ugyanakkor a bírságkiszabás során felmerült költségek, például a postaköltség a kiszabó hatóságnál jelentkeznek

– írták kérdésünkre.

Az említett Üllői úti esetet leleplező egyik kamera az, amelynek felvételei alapján a legtöbb bírságot kapták eddig a gyorshajtók. Emellett a Petőfi híd budai hídfőjénél, a Szentendrei úton a Raktár utcánál, a budafoki Duna utcánál, és a Rákóczi híd budai hídfőjénél büntették meg a legtöbb autóst az első hónapokban.

Januárban már „csak” 27 ezer gyorshajtást rögzítettek, tehát a gyakoriság csökkent a novemberi kihágások számához képest, de ehhez az is hozzátesz, hogy jellemzően januárban a legkisebb forgalom. A rendőrség adatai szerint hétköznap napi ezer gyorshajtás alatt van a jellemző szám, szinte csak hétvégén emelkedik e lélektani határ fölé.

A kerületek traffiboxokat akarnak

Budapesten ugyan csökken a halálos balesetek száma, de a nullától még messze van. A 2002-ben történt 101 tragikus baleset óta történt előrelépés: a Fővárosi Önkormányzat azt mondta nekünk, hogy a halálos és a súlyos kimenetelű balesetek számát is több mint 25 százalékkal sikerült csökkenteni tavaly. A 36 haláleset azt jelenti, hogy 2012 óta nem volt ilyen alacsony a közlekedési balesetben elhunytak száma Budapesten (a csökkentett forgalmú 2020-at leszámítva). Tavalyelőtt 43 volt, 2011-ben viszont csak 28, tehát az önkormányzat 2030-as célja ugyan elérhető, de van még hova fejlődni.

A személyi sérüléssel járó balesetek összesített száma látványosan alacsonyabb a tíz-húsz évvel korábbiaknál a fővárosban. 2020 óta következetesen 3000 körül alakul ez a szám, tavaly a harmadik negyedév végéig 2266 balesetben sérültek meg (a Központi Statisztikai Hivatal adatai jelenleg csak eddig, a harmadik negyedévig elérhetők, és további pontos információt erre vonatkozóan a Fővárosi Önkormányzattól sem kaptunk).

A súlyos sérüléssel járó balesetek megelőzéséhez hozzájárulhattak az új sebességmérők. Bár a 2006-os 1056-ról sikerült csökkenteni ezek számát, a 2011-es 571-hez képest nagy mértékben emelkedett 2023-ig, amikor 875 ilyen baleset volt. Tavaly a harmadik negyedévig 560 ilyen balesetet regisztrált Budapesten a KSH, és ha az önkormányzat által említett több mint 25 százalékos csökkenéssel számolunk, akkor a negyedik negyedévben érezhetően kevesebb ilyen eset volt.

Az új traffipaxok hatásának tapasztalatait az első teljes év adatai alapján fogják értékelni a rendőrséggel együtt – tudtuk meg a Fővárosi Önkormányzat sajtóosztályától. Mindenképpen szeretnék megvizsgálni a közlekedésre gyakorolt tartós hatásukat, amit az első három hónap alapján még nem lehet. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont szeretnének újabb traffipaxokat kihelyezni a későbbiekben.

Ezek lehetséges számát és helyszíneit a közlekedésbiztonsági szempontok, az infrastruktúra rendelkezésre állása, és a VÉDA-rendszer informatikai kapacitása határolja le

– mondja az önkormányzat.

Az ORFK viszont azt írta, ők még nem egyeztetnek a főváros területén további fix telepítésű traffipaxok üzembe helyezéséről, de több kerületi önkormányzattól is érkezett igény telepítésekre. Dobozokban véletlenszerűen, ideiglenesen rejtenek majd el sebességmérőket. Óbudán például ebben a módszerben hisznek, pedig az adatok alapján ez kevésbé hatékony, mint a rögzített traffipax: februárban mindössze 134 autósnál mértek gyorshajtást, átlagosan tehát naponta öt autósnál kevesebb akadt fenn a rostán.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet autós élet Budapest büntetés gyorshajtás halálos baleset karácsony gergely közlekedés óbuda rendőrség traffipax véda Olvasson tovább a kategóriában