Múlt hét csütörtökön szétesett a német kormánykoalíció, miután Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár menesztette a liberális pénzügyminiszterét, Christian Lindnert. A szakítás oka az volt, hogy Scholz arra kérte Lindnert, oldja fel az úgynevezett adósságfék-szabályt, ami lehetővé tette volna több hitel felvételét a jövő évi költségvetéshez, amire egy nagyszabású infrastruktúrafejlesztési programhoz és a német vállalatok támogatásához lett volna szükség.

Lindner viszont ebbe nem ment bele, és mindenképpen szigorúbb költségvetési politikát, adócsökkentéseket és a klímavédelmi kiadások visszavágását szerette volna. Scholz emiatt a menesztése mellett döntött.

Az erről szóló sajtótájékoztatón a német kancellár arról beszélt, hogy Lindner kompromisszumképtelennek mutatkozott a jövő évi költségvetés kidolgozásában, aminek a fő prioritásai a Spiegel cikke szerint a megfizethető energia, valamint az Ukrajnának, a német autóiparnak és a német vállalkozásoknak nyújtandó támogatások lennének.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio.hu tudósítása szerint csütörtökön egy konferencián azt mondta, Magyarország számára Lindner elbocsátása jó hír, mert így enyhülhet a konzervatív német költségvetési politika, és több támogatást kaphat az elektromobilitási szektor, mindez pedig a magyar exportra is pozitív hatással lehet.

A magyar gazdaság számára ez egyértelműen azt jelenti, hogy sokkal több pénz megy a német járműiparba, az versenyképesebb lesz, és ez a magyar gazdaság számára is kedvező fejlemény

– mondta.

Ez első hallásra tényleg jól hangzik, a magyar gazdaság ugyanis nagyon megérzi, hogy a német járműipari cégek jó ideje szenvednek. A magyar ipar teljesítménye a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint lényegében 2022 ősze óta romlik, és még mindig nem tudta utolérni a 2021-es átlagkibocsátását. Ez nem független attól, hogy a német járműgyártóknak egyszerre jelent kihívást a kínai konkurencia megerősödése, az elektromos autók várttól elmaradó kereslete, és hogy a főbb piacaikon általánosan is gyenge a kereslet a termékeik iránt.

A baj csak az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy megalapozott Nagy Márton optimizmusa, se rövid, sem pedig hosszú távon. Egyrészt ugyanis nem biztos, hogy ez a nagyon bizonytalan politikai helyzet a költségvetési mozgástér növekedését jelentené. Hosszabb távon pedig – például egy új választást követően – egyáltalán nem biztos, hogy az elektromobilitást támogató új kormány követné a szociáldemokrata-liberális-zöld koalíciós kormányt (amelyet a vörös-sárga-zöld pártszínek alapján gyakran hívtak jelzőlámpa-koalíciónak).

Mit hozhat a kormányválság rövid távon a költségvetés szempontjából? Ez a következő hetek politikai fejleményeitől is függ majd. Scholz az említett sajtótájékoztatón azt mondta, januárban bizalmi szavazást kér maga ellen. Mivel Linder pártja, az FDP kiesett a kormánykoalícióból, ezt Scholz várhatóan elbukná, amit márciusban új választások követhetnének. Elméletileg azonban már januárban is jöhetnének új választások, ez történne ugyanis akkor, ha teljesülne a legerősebb ellenzéki párt, a CDU vezetőjének és kancellárjelöltjének, Friedrich Merznek a kérése, hogy már jövő héten legyen bizalmi szavazás.

Ebben a helyzetben tehát a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a zöldek és a szociáldemokraták egy ideig még kisebbségben kormányoznak, de annak kicsi a valószínűsége, hogy elfogadják a 2025-ös költségvetést, annak pedig még inkább, hogy komolyabb kiköltekezésbe kezdjenek.

Hogy miért? Hogy ezt átlássuk, érdemes egy pillantást vetni a politikai erőviszonyokra. A Bloomberg által idézett közvélemény-kutatási adatok alapján a CDU-CSU, tehát a Kereszténydemokrata Néppárt és a Keresztényszociális Unió 30 százalék fölötti támogatással vezet, a második a jobbpopulista Alternatíva Németországért (AfD) 18 százalékkal, a szociáldemokraták pedig csak harmadikok.

A zöldek támogatottsága 10 százalék körül alakul, az FDP pedig jelenleg be sem jutna a parlamentbe. Emellett még tényező 9 százalék körüli támogatottsággal a radikális baloldali Linkéből kilépett Sahra Wagenknecht BSW (Sahra Wagenknecht Szövetség) nevű pártja, ami a migrációellenességet ötvözi baloldali gazdaságpolitikai ígéretekkel és békepártisággal.

A kancellár egyes javaslatok parlamenti megszavazásához számítana a CDU külső támogatására, de Merz pénteken azt nyilatkozta, hogy erre abban az esetben lennének hajlandóak, ha Scholz minél előbb bizalmi szavazást kér maga ellen. Lindner szintén minél előbbi bizalmi szavazást szeretne. Scholz pénteken Budapesten arról beszélt, hogy nyitott arra, hogy korábban indítványozza a bizalmi szavazást.

De ha létre is jönne valamilyen megegyezés, a CDU/CSU és a szociáldemokraták, illetve a zöldek között nincs konszenzus a járműipart illetően, vélhetően inkább Ukrajna támogatásával kapcsolatban jelenthetne ez előrelépést. A választások minél korábbi kiírását ráadásul nem csak a legnagyobb ellenzéki párt szeretné. A német exportőröket képviselő BGA lobbiszervezet elnöke a Bloombergnek azt nyilatkozta, „minden nap elvesztegetett nap, ameddig marad a mostani kormány”, egy csütörtökön közzétett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett németek kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a januári választásokat preferálja.

Ezek alapján inkább az lehet érdekes, hogy egy új kormánykoalíciótól milyen segítséget várhatna a német járműipar. Mivel eléggé úgy néz ki, hogy az AfD-vel és a BSW-vel a CDU nem lépne koalícióra, partnerként a jelenlegi kormányból a szociáldemokraták és a zöldek jönnek szóba (ezek a pártok Ukrajna támogatásában is egyetértenek).

A kormányválság kialakulását megelőzően a szociáldemokraták az új elektromos autók vásárlására vonatkozó támogatások, a céges e-autók vásárlása esetén igénybe vehető adókedvezmények és lízingcégekre vonatkozó e-autó kvóta bevezetését tervezték.

Ezekkel az intézkedésekkel már kifejezetten a választásokra készültek volna, hiszen a német járműiparról érkező rossz hírek a választókat is nyugtalanítják. A Volkswagennél három németországi gyár bezárása és a teljes állományra vonatkozó 10 százalékos bércsökkentést lengettek be, amihez fogható megszorításra még nem volt példa a cég történetében. A BMW nyereségessége az év harmadik negyedévében négyéves mélypontjára esett, a Mercedes pedig két hete bejelentette, hogy költségcsökkentő intézkedésekre készül, miután a kínai piacon rosszabbul teljesít, és szintén visszaesett a nyereségessége. 

A német gazdaság a harmadik negyedévben éppen hogy el tudta kerülni a recessziót, de az ipari teljesítmény szeptemberben megint visszaesett, és 2017 végéhez képest 17 százalékos mínuszban van. A német gyártóknak a saját piacuk gyengesége is problémát okoz: az európai autógyártóik szövetsége, az ACEA adatai szerint január és szeptember között a legnagyobb európai piacnak számító Németországban az elektromos autók forgalma csaknem 30 százalékkal esett vissza, de a benzines és dízelmodellek piaca is csak stagnált.

Mindezek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy egy CDU-vezette koalíció megvalósítaná a szociáldemokraták támogatási programját. A Merz-féle CDU ezzel kapcsolatban ugyanis más intézkedéseket támogat, amelyek közelebb vannak a Lindnernek kedves elképzelésekhez, mint akár ahhoz, amit a Merkel-féle CDU-támogatott (Merkel kormányzása alatt például volt e-autó vásárlásra állami támogatás.)

A Reuters összefoglalója szerint Merz például gyakran kritizálta azzal a kormányt, hogy a karbonsemlegesség elérését bizonyos szektoroktól és technológiáktól várja, és a Volkswagen válságát is abból vezette le, hogy a cég túlzottan az elektromobilitásra fókuszált. Ezen kívül ő is a szigorú költségvetési politika híve, és ő is a cégek adóterheinek csökkentését tartaná kívánatosnak a kiadások növelése helyett. Végül pedig abban is egy platformon Lindnerékkel, hogy ellenzi, hogy az EU 2035-től tiltsa a robbanómotoros járművek forgalmazását. A hatalomra kerülése esetén így vélhetően inkább a deregulációval próbálna segíteni a német járműiparnak, mint közvetlen támogatásokkal, még ha ez egyébként nem minden európai gyártó szerint igazán előremutató irány.

Ez azt jelenti, hogy a támogatásokat és a 2035-ös határidő kitolását is támogató Nagy Márton végeredményben valaminek mindenképpen örülhetne egy német kormányváltás esetén. Még ha nem is feltétlenül annak, hogy több támogatást fog kapni a német járműipar.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem Németország fogja kihúzni a gödörből a magyar gazdaságotMár nem a magas energiaárak, hanem a gyorsan romló demográfia, alacsony beruházási szint és politikai patthelyzet húzza vissza a német gazdaságot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ cdu fdp ipar járműipar kormányválság nagy márton németország olaf scholz Olvasson tovább a kategóriában