Egy évvel ezelőtt a 2,8-as UHT tej ára négy nagy boltlánc (Aldi, Lidl, Penny és Tesco) átlagában 206 forint volt.*Saját adataink szerint, az éppen legolcsóbb termékkel számolva. Ez a termék akkoriban épp köztes állapotban volt: a rá is vonatkozó árstop már augusztustól megszűnt, de még része volt annak a terméklistának, amelyről a boltoknak ki kellett választani a kötelező akciózásba bevont áruk körét, emellett nem lehetett beszerzési ár felett értékesíteni.
Idén júliustól a kötelező akciózás is megszűnt, és cikkünk írásakor (ugyanabban a négy boltban, ugyanazal a módszerrel nézve) már 329 forintot kellett fizetni egy liter UHT 2,8-as tejért.
A drágulás egy év alatt 60 százalék volt.
Az alábbi ábrán három másfajta tejjel együtt mutatjuk be a bruttó fogyasztói árak általunk mért változását.
Látszik, hogy 2020 októberében még a 2,8-as UHT volt a legdrágább tej a négy közül, ezt a szabadpiaci árazást torzította el az árstop, amely 2021 október közepi szinten maximálta a fogyasztói árat (normál esetben a tejek ára a zsírtartalommal van összefüggésben). Ahogy azonban a kontrollok megszűntek, azonnal elkezdett az eredeti viszonyokhoz közelíteni a helyzet.
A grafikonon a szabadpiaci árazású tejfajtáknál a nagy inflációs hullám és annak lecsengése is szépen kirajzolódik, de sajnos az is, hogy az ESL friss tejeknél ismét áremelkedés van, az 1,5-ös UHT pedig egyéves időtávot nézve stagnál.
Csakhogy e stagnálás mögött egy igen drasztikus éves szintű volumenátrendeződés húzódik meg. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács legfrissebb, szeptemberi adatai szerint egy évvel ezelőtt, 2023 szeptemberében 1,5-ös UHT tejből 4,98 millió litert szereztek be a hazai kiskereskedők, idén szeptemberben azonban már 8,35 milliót.
Ezzel párhuzamosan drasztikusan visszaesett a 2,8-as UHT tej beszerzése (és vélhetően az eladása is): egy éve, a kötelező akciózás korában még 9,46 millió liter került a boltok polcaira, idén azonban már csak 6,29 millió.
Amint kivonult az állam az árszabályozásból, a vásárlók azonnal visszaváltottak az olcsóbb tejre.
Az 1,5-ös tejnek egy év alatt 4 százalékkal emelkedett az átlagos kiskereskedelmi beszerzési ára, a 2,8-as tej beszerzési ára viszont egy év alatt 10 százalékkal ugrott meg. Korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk, hogy az összesített adatok alapján a boltok árazási gyakorlata a nyár végéig alapvetően még nem változott meg.
A terméktanács adatai alapján a magyar üzletek 2023 szeptemberében nettó 1,26 milliárd forintért vásároltak 1,5-ös UHT tejeket, és 2,54 milliárdért 2,8-asokat. Idén 2,21 és 1,86 milliárd forintra jön ki ugyanez a két adat.
Ha csak ezt a két népszerű tejtípust nézzük, akkor az látszik, hogy egy év alatt az összesített beszerzett mennyiség alig nőtt (14,4-ről 14,6 millió literre), de az összesített beszerzési költség sem nagyon (3,8-ról 4,07 milliárd forintra).
Ha összevonjuk ezt a két népszerű tejet (kissé önkényesen, hiszen sok más termék is van a piacon), akkor 2023-ra 263 forintos, 2024-re pedig 278 forintos átlagos beszerzési ár adódik, azaz a kereskedők oldalán 5,7 százalékos infláció látszik.
A teljes tejágazat szeptemberben adott újabb, magasabb értékesítési ajánlatokat a kereskedők felé, ennek bolti megjelenését azonban szinte lehetetlen követni-megjósolni.
A tejfeldolgozók, illetve a kis- és nagykereskedők egymástól teljesen függetlenül tárgyalnak a különböző tejtermékek áráról és a mennyiségekről. A feldolgozók, a kiskereskedelmi láncok típusa (diszkont, szupermarket, kisbolt), a tejtermékek sokfélesége és az eltérő önköltségek mind olyan tényezők, amelyek nagyban befolyásolhatják a feldolgozói átadói árakat és közvetve a fogyasztói árakat is
– mondja Harcz Zoltán, a szakmaközi szervezet ügyvezető igazgatója
A fenti nyilvános adatokból így csak azt tudjuk, hogy mennyi volt Magyarországon az összes feldolgozó által a kiskereskedelem felé értékesített tej átlagos átadói ára, de azt nem tudjuk, hogy egy adott feldolgozó milyen dobozonkénti áron értékesített egy bizonyos kiskereskedelmei láncnak.
A boltláncok általában éves szerződéseket kötnek a beszállítóikkal, és a felek az ebben rögzített áraktól csak nagyon indokolt esetben hajlandóak eltérni. Áremelési ajánlatnál egy jó alkupozícióban lévő boltlánc általában megpróbál alkudni, megnézi, hogy külföldről milyen feltételek mellett tudná helyettesíteni a terméket, de a saját márkás tejekre új beszállítói tendert is kiírhat, vagyis nagy mennyiséget rendelve megversenyeztetheti a szereplőket.
A helyzetet azonban kívülről nemcsak azért nehéz átlátni, mert ezek az alkudozások üzleti titoknak minősülnek, hanem azért is, mert a nagyobb tejipari beszállítók messze nem csak sima tejeket kínálnak. Amikor a tárgyalóasztalon van a sajttól kezdve a vajon át a gyümölcsjoghurtig a teljes portfolió, akkor sokféleképpen lehet játszani az excel táblákkal, hogy az üzleti matematika végül mindenkinek megfeleljen.
A tejágazat rendkívül kitett az európai tejpiaci viszonyoknak, ahogy Harcz Zoltán is mondta nekünk, a sajtkínálat fele import, de még nagyobb a behozatal szerepe a joghurtoknál és a vajaknál, vagyis a magyar beszállítók alkuhelyzetére és végső soron a fogyasztói árakra a nemzetközi keresleti-kínálati viszonyok is komoly hatással vannak. Márpedig az európai tejtermékárak emelkednek, egy év alatt közel 20 százalékkal nőtt a sajt német nagykereskedelmi ára, a vajé pedig 70 százalék felett drágult.
A jelenleg várható, de a fentiektől végső soron erősen függő drágulásnak az a fő oka, hogy tavaly augusztushoz képest egy év alatt 10 százalékkal drágult az alapanyag, vagyis a hazai nyerstej, és olyan új költségnemek jelentek meg, amelyek jelentős részben a kormány intézkedéseire vezethetők vissza (EPR díj, kiberbiztonsági költségek, e-önellenőrzési rendszer költségei, megemelt útdíj, a dízel jövedéki adója, az ipari vízdíj és az ipari szennyvíz díj).
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
