A legutóbbi országgyűlési választásokon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, szinte teljesen romák által lakott Gadnán az összes szavazatot a Fidesz kapta, ahogy a mostani európai parlamenti választáson is. Az eset nem egyedi, továbbra is nagyon erős kapcsolat van a települések cigány lakosságaránya és a Fidesz szavazataránya között.

Sőt, egyre erősebb: 2018-ban még csak 0,29-es korrelációt^*Ez egy mínusz 1 és plusz 1 közötti szám, amely két adatsor értékeinek kapcsolatát mutatja: minél közelebb esik a két véglethez, a mínusz vagy plusz 1-es számhoz, annál erősebb pozitív vagy negatív irányú kapcsolatot jelez. A 0 körüli (illetve plusz/mínusz 0,2 tartományon belüli) érték elhanyagolható kapcsolatot mutat: ez egy vízszintes vonalnak felel meg az ábrán, a plusz/mínusz 1-es érték a függőleges vonal lenne. Míg 1-nél teljesen együtt mozog a két adat, a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken. lehetett mérni, 2022-ben ez 0,47-re nőtt, az idei választáson 0,48 lett az értéke. Az alábbi ábrán a Fideszre leadott EP-szavazatok arányát és a cigány lakosság arányát mutatjuk meg települési szinten.

Az is feltűnő lehet, hogy leginkább a kisebb lakosságú, cigányok által lakott településeken erős ez az összefüggés. Ha a roma lakosság aránya mellett a településméretet is magyarázó változóként használjuk, akkor az ezeket figyelembe vevő regressziós összefüggés magyarázó ereje 0,54-re növekszik. Magyarán ha csak a cigányok arányát és a méretét tudjuk egy településről, akkor már elég jó eséllyel meg lehet mondani, mekkora arányú szavazatra számíthat a Fidesz.

A cigány lakosság arányát a 2022-es népszámlálási adatok alapján vettük figyelembe, a nemzetiségi kérdésre választ adó lakosság arányában. E szerint 2,5 százalék az országban a romák aránya, 209 ezren vallották magukat a kisebbséghez tartozónak. A valós számuk sokkal magasabb, egy 2018-as kutatás szerint 876 ezer fő lehetett.

Az említett kutatás szerint a lakosság 8,8 százaléka volt cigánynak tekinthető, de mások is hasonló eredményre jutottak. Ha ők ugyanolyan arányban szavaznának a Fideszre, mint az országos átlag, akkor 175 ezer szavazatot kaphatott a 2 millióból tőlük a kormánypárt. Ha viszont egy 2020-as részletes közvélemény-kutatás adataival számolunk, miszerint körükben 10 százalékponttal magasabb a Fidesz-szavazók aránya, akkor 215 ezer roma kormánypárti szavazó adódik.

Mivel a nemzeti kisebbségi választások is most zajlottak, érdemes megnézni, hogy ott mennyien szavaztak a romák: a 197 ezer névjegyzékben szereplőből csupán 97 ezren. Érdekes kérdés tehát, hogy valójában a romák mekkora számban vehettek részt a választáson. Az látszik, hogy a települések népszámlás szerinti cigány népességaránya és a részvétel között elhanyagolható a kapcsolat, a korreláció mindössze 0,05. (Jelentősebb viszont az összefüggés az érvénytelen szavazatokkal, 0,26 ennek a korrelációs mutatója.)

Három másik párt érte el az EP-be jutási öt százalékos küszöböt. Nem meglelő, hogy közülük a szélsőjobboldali Mi Hazánkra az adatok alapján kevésbé szavaznak a romák által nagyobb arányban lakott településeken, a korreláció értéke -0,26 volt. Kifejezetten érdekes viszont, hogy a Tisza párt estében ennél jóval nagyobb volt a negatív összefüggés, -0,43. A baloldali pártok listája esetében volt a legkisebb, de így is negatív az összefüggés, -0,16.

A többi hazai történelmi nemzetiség esetében nincs érdemi összefüggés számarányuk és az egyes pártok eredménye között. Ez valamennyire a hagyományosan jobboldali kötődésűnek tartott németek esetében meglepő, és ennek szerepe lehetett abban, hogy a Fidesz visszaesett olyan, svábok által is lakott területeken, mint például Bács-Kiskun megye.

A nem őshonos kisebbségeknél alapvetően más a helyzet. A népszámlálási adatok szerint ők sokan, 377 ezren vannak, java részük feltehetően nem is magyar állampolgár, mivel 288 ezer nem magyar állampolgár élt 2022-ben hazánkban. Közülük a 91 ezer uniós állampolgár szavazhatott az EP-választáson, de ezt külön kellett kérniük, és nem túl valószínű, hogy sokan megtették.

A nem történelmi kisebbséghez tartozók települési aránya és a Fidesz EP-listája között -0,39 volt a korreláció értéke, magyarán minél több nem történelmi kisebbséghez tartozó élt a településen, annál kevesebben szavaztak a Fideszre. Ennek okáról csak találgatni lehet, akárcsak a Tisza párt fenti grafikonon látható, ellentétes előjelű, azaz pozitív eredményével kapcsolatban.

Felmerülhet, hogy nagyobb városokban, ahol rosszul teljesít a Fidesz, jellemzően több külföldi lakik. Azonban ha csak a 10 ezer lakos alatti településeket vizsgáljuk, akkor is hasonló az összefüggést mutató korrelációs együttható, -0,34 az értéke. Elképzelhető, hogy ebben a közegben visszaüt a Fidesz migrációellenes propagandája.

Fontos hangsúlyozni, hogy a korrelációk megléte önmagában nem jelent ok-okozati kapcsolatot. Mivel ezek települési szintű, nem pedig egyéni választói adatok, az is elképzelhető, hogy a nem romák is magas arányban szavaztak a Fideszre az egyébként cigány többségű vagy elcigányosodó településeken. Emellett a Fidesz támogatottsága országosan az iskolai végzettséggel mutat nagyon erős összefüggést: ha egyes nemzetiségek között eltérő például az iskolázottság, akkor elképzelhető, hogy a végzettség hatását érjük csak tetten a nemzetiségi arányok vizsgálatával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs fideszes többség, ahol a lakosság legalább 60 százaléka érettségizettA kormánypárt EP-választáson elért eredménye jellemzően azokon a településeken lett erősebb, ahol alacsonyabb az iskolázottság.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint kétszer annyi roma él Magyarországon, mint harminc éveFontos, hiánypótló felmérést készítettek a Debreceni Egyetem munkatársai, amelyben a roma népesség területi elhelyezkedését vizsgálták meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk15 cigányfaluban is 95 százalék felett kapott a FideszA Fidesz uralja a gettókat, de a kormánypárt dominanciája a cigány szavazók között országosan is tovább erősödött.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet 2024-es választások cigányság EP-választás európai parlamenti választások külföldiek nemzeti kisebbségek Olvasson tovább a kategóriában