A legutóbbi országgyűlési választásokon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, szinte teljesen romák által lakott Gadnán az összes szavazatot a Fidesz kapta, ahogy a mostani európai parlamenti választáson is. Az eset nem egyedi, továbbra is nagyon erős kapcsolat van a települések cigány lakosságaránya és a Fidesz szavazataránya között.
Sőt, egyre erősebb: 2018-ban még csak 0,29-es korrelációt*Ez egy mínusz 1 és plusz 1 közötti szám, amely két adatsor értékeinek kapcsolatát mutatja: minél közelebb esik a két véglethez, a mínusz vagy plusz 1-es számhoz, annál erősebb pozitív vagy negatív irányú kapcsolatot jelez. A 0 körüli (illetve plusz/mínusz 0,2 tartományon belüli) érték elhanyagolható kapcsolatot mutat: ez egy vízszintes vonalnak felel meg az ábrán, a plusz/mínusz 1-es érték a függőleges vonal lenne. Míg 1-nél teljesen együtt mozog a két adat, a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken. lehetett mérni, 2022-ben ez 0,47-re nőtt, az idei választáson 0,48 lett az értéke. Az alábbi ábrán a Fideszre leadott EP-szavazatok arányát és a cigány lakosság arányát mutatjuk meg települési szinten.
Az is feltűnő lehet, hogy leginkább a kisebb lakosságú, cigányok által lakott településeken erős ez az összefüggés. Ha a roma lakosság aránya mellett a településméretet is magyarázó változóként használjuk, akkor az ezeket figyelembe vevő regressziós összefüggés magyarázó ereje 0,54-re növekszik. Magyarán ha csak a cigányok arányát és a méretét tudjuk egy településről, akkor már elég jó eséllyel meg lehet mondani, mekkora arányú szavazatra számíthat a Fidesz.
A cigány lakosság arányát a 2022-es népszámlálási adatok alapján vettük figyelembe, a nemzetiségi kérdésre választ adó lakosság arányában. E szerint 2,5 százalék az országban a romák aránya, 209 ezren vallották magukat a kisebbséghez tartozónak. A valós számuk sokkal magasabb, egy 2018-as kutatás szerint 876 ezer fő lehetett.
Az említett kutatás szerint a lakosság 8,8 százaléka volt cigánynak tekinthető, de mások is hasonló eredményre jutottak. Ha ők ugyanolyan arányban szavaznának a Fideszre, mint az országos átlag, akkor 175 ezer szavazatot kaphatott a 2 millióból tőlük a kormánypárt. Ha viszont egy 2020-as részletes közvélemény-kutatás adataival számolunk, miszerint körükben 10 százalékponttal magasabb a Fidesz-szavazók aránya, akkor 215 ezer roma kormánypárti szavazó adódik.
Mivel a nemzeti kisebbségi választások is most zajlottak, érdemes megnézni, hogy ott mennyien szavaztak a romák: a 197 ezer névjegyzékben szereplőből csupán 97 ezren. Érdekes kérdés tehát, hogy valójában a romák mekkora számban vehettek részt a választáson. Az látszik, hogy a települések népszámlás szerinti cigány népességaránya és a részvétel között elhanyagolható a kapcsolat, a korreláció mindössze 0,05. (Jelentősebb viszont az összefüggés az érvénytelen szavazatokkal, 0,26 ennek a korrelációs mutatója.)
Három másik párt érte el az EP-be jutási öt százalékos küszöböt. Nem meglelő, hogy közülük a szélsőjobboldali Mi Hazánkra az adatok alapján kevésbé szavaznak a romák által nagyobb arányban lakott településeken, a korreláció értéke -0,26 volt. Kifejezetten érdekes viszont, hogy a Tisza párt estében ennél jóval nagyobb volt a negatív összefüggés, -0,43. A baloldali pártok listája esetében volt a legkisebb, de így is negatív az összefüggés, -0,16.
A többi hazai történelmi nemzetiség esetében nincs érdemi összefüggés számarányuk és az egyes pártok eredménye között. Ez valamennyire a hagyományosan jobboldali kötődésűnek tartott németek esetében meglepő, és ennek szerepe lehetett abban, hogy a Fidesz visszaesett olyan, svábok által is lakott területeken, mint például Bács-Kiskun megye.
A nem őshonos kisebbségeknél alapvetően más a helyzet. A népszámlálási adatok szerint ők sokan, 377 ezren vannak, java részük feltehetően nem is magyar állampolgár, mivel 288 ezer nem magyar állampolgár élt 2022-ben hazánkban. Közülük a 91 ezer uniós állampolgár szavazhatott az EP-választáson, de ezt külön kellett kérniük, és nem túl valószínű, hogy sokan megtették.
A nem történelmi kisebbséghez tartozók települési aránya és a Fidesz EP-listája között -0,39 volt a korreláció értéke, magyarán minél több nem történelmi kisebbséghez tartozó élt a településen, annál kevesebben szavaztak a Fideszre. Ennek okáról csak találgatni lehet, akárcsak a Tisza párt fenti grafikonon látható, ellentétes előjelű, azaz pozitív eredményével kapcsolatban.
Felmerülhet, hogy nagyobb városokban, ahol rosszul teljesít a Fidesz, jellemzően több külföldi lakik. Azonban ha csak a 10 ezer lakos alatti településeket vizsgáljuk, akkor is hasonló az összefüggést mutató korrelációs együttható, -0,34 az értéke. Elképzelhető, hogy ebben a közegben visszaüt a Fidesz migrációellenes propagandája.
Fontos hangsúlyozni, hogy a korrelációk megléte önmagában nem jelent ok-okozati kapcsolatot. Mivel ezek települési szintű, nem pedig egyéni választói adatok, az is elképzelhető, hogy a nem romák is magas arányban szavaztak a Fideszre az egyébként cigány többségű vagy elcigányosodó településeken. Emellett a Fidesz támogatottsága országosan az iskolai végzettséggel mutat nagyon erős összefüggést: ha egyes nemzetiségek között eltérő például az iskolázottság, akkor elképzelhető, hogy a végzettség hatását érjük csak tetten a nemzetiségi arányok vizsgálatával.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
