Nehéz lavírozás vár Ursula von der Leyenre, hogy elnök maradhasson
Elkezdte gyűjteni a támogatásokat Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikus ahhoz, hogy újrázzon az Európai Bizottság elnöki székében.
Miért fontos ez? Az európai parlamenti választásokon nőtt a populista és szélsőjobbos politikai pártok ereje, a francia parlamenti választások meglepetésszerű előrehozása is borította az asztalt, ám mindez végső soron mégsem okozhat földcsuszamlást az európai politikában, ha von der Leyen marad a kormányrúd mellett.
Számokban: von der Leyen az Európai Néppárthoz (EPP) tartozik, amely a cikkünk írásakor legfrissebb előzetes végeredmény szerint 191 mandátumot szerzett a 720-ból. (A Fidesz 2021-től már nem tagja ennek a pártcsaládnak, a Tisza új képviselőit azonban ide várják.)
- Az elnöknek először meg kell nyernie a tagállamok minősített többségi támogatását, majd az új parlamentben 361 támogató szavazatot kell szereznie.
- 2019-ben 9 szavazattal ugrotta át a lécet, a mainál számára jóval kedvezőbb körülmények között.
Mi várható? Az elnöknek a Tanácsban várhatóan nem lesz nehéz dolga, mert az EPP-hez kötődő politikusok számos tagállam kormányában kulcspozícióban vannak. A Parlamentben azonban a 361 szavazat csak úgy jöhet össze, ha a többi tömörülés engedményeket kap, vagyis számukra kedvező irányt (is) vesz a Bizottság politikája.
Háttér: 2019-ben von der Leyen az EPP mellett a Renew nevű tömörülés és a szociáldemokraták (S&D) támogatásával, illetve a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság Párt néhány képviselőjének szavazatával nyert. (Orbán Viktor akkor még úgy vélte, hogy von der Leyen a Fidesznek kedvező elnök lesz, de ez nem jött be, és a lengyel támogatás is elpárolgott mára.)
- Most az EPP, a Renew és az S&D összesen több mint 400 mandátummal rendelkezik, de az európai politikában a képviselők jelentős része, legalább 10 százaléka általában nem vehető rá, hogy központi döntés szerint voksoljon.
- A Politico elemzése szerint ez most még inkább így lesz a baloldalon, ahol tartanak attól, hogy von der Leyen több ügyben közeledni fog a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök által fémjelzett ECR nevű tömörüléshez. Minél szorosabb lesz ez a kötelék, annál kevésbé lehet baloldali és/vagy zöld parlamenti képviselőket megnyerni az ügynek.
- A tagállamok vezetői várhatóan június 27-én döntenek a támogatásról. Az érdekesebb része a folyamatnak csak utána kezdődik, jelenleg úgy tűnik, hogy ha von der Leyen nem tesz gesztusokat az ECR-nek és még a zöldeket (Greens/EFA) is megnyeri, akkor lehet csak sima útja az újabb öt éves mandátumig.
Közélet
A hevesi vegyi üzem mutatja, hogy beszállítóik is követik a kínai akkugyártókat
Az akkumulátorgyártás mögötti termelési lánc veszélyes vegyszerek előállítására szakosodott szereplője is megjelenik Magyarországon.
Már megközelítette azt a szintet a minimálbér, amit Nagy Márton 2027-re vállalt
Az átlagkereset 50 százalékára emelné 2027-ig a minimálbért Nagy Márton, ám ehhez az arányhoz már tavaly is közel járt a legkisebb adható fizetés.
Éles fordulatot venne a kormány a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálat megszüntetése után
Rengeteg magyar életét mentené meg, ha működne a kormány bonus-malus szűrési ötlete.
Fontos
Nem segítenek az óriásberuházások a magyar gazdaságon
Nagyobb mértékben estek vissza a beruházások, mint a járvány miatti lezárások idején, nem látszik nyoma az épülő autó- és akkugyáraknak sem.
Harminc évig várták az inflációt, most megjött, és beleremegett a globális pénzpiac
A japán jegybank három évtizedig próbált inflációt csiholni, amitől fenntartható növekedést várt, a valóságban viszont tőzsdei pánikot okozott.
A részvénypiacnak van igaza, vagy a híres recessziós jelzésnek?
Augusztus elején pirosan villogni kezdett a recesszió felirat az amerikai képernyőkön a Sahm-szabály alapján, de lehet, hogy ezúttal tévesen.
