Nehéz lavírozás vár Ursula von der Leyenre, hogy elnök maradhasson
Elkezdte gyűjteni a támogatásokat Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikus ahhoz, hogy újrázzon az Európai Bizottság elnöki székében.
Miért fontos ez? Az európai parlamenti választásokon nőtt a populista és szélsőjobbos politikai pártok ereje, a francia parlamenti választások meglepetésszerű előrehozása is borította az asztalt, ám mindez végső soron mégsem okozhat földcsuszamlást az európai politikában, ha von der Leyen marad a kormányrúd mellett.
Számokban: von der Leyen az Európai Néppárthoz (EPP) tartozik, amely a cikkünk írásakor legfrissebb előzetes végeredmény szerint 191 mandátumot szerzett a 720-ból. (A Fidesz 2021-től már nem tagja ennek a pártcsaládnak, a Tisza új képviselőit azonban ide várják.)
Az elnöknek először meg kell nyernie a tagállamok minősített többségi támogatását, majd az új parlamentben 361 támogató szavazatot kell szereznie.
2019-ben 9 szavazattal ugrotta át a lécet, a mainál számára jóval kedvezőbb körülmények között.
Mi várható? Az elnöknek a Tanácsban várhatóan nem lesz nehéz dolga, mert az EPP-hez kötődő politikusok számos tagállam kormányában kulcspozícióban vannak. A Parlamentben azonban a 361 szavazat csak úgy jöhet össze, ha a többi tömörülés engedményeket kap, vagyis számukra kedvező irányt (is) vesz a Bizottság politikája.
Háttér: 2019-ben von der Leyen az EPP mellett a Renew nevű tömörülés és a szociáldemokraták (S&D) támogatásával, illetve a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság Párt néhány képviselőjének szavazatával nyert. (Orbán Viktor akkor még úgy vélte, hogy von der Leyen a Fidesznek kedvező elnök lesz, de ez nem jött be, és a lengyel támogatás is elpárolgott mára.)
Most az EPP, a Renew és az S&D összesen több mint 400 mandátummal rendelkezik, de az európai politikában a képviselők jelentős része, legalább 10 százaléka általában nem vehető rá, hogy központi döntés szerint voksoljon.
A Politicoelemzése szerint ez most még inkább így lesz a baloldalon, ahol tartanak attól, hogy von der Leyen több ügyben közeledni fog a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök által fémjelzett ECR nevű tömörüléshez. Minél szorosabb lesz ez a kötelék, annál kevésbé lehet baloldali és/vagy zöld parlamenti képviselőket megnyerni az ügynek.
A tagállamok vezetői várhatóan június 27-én döntenek a támogatásról. Az érdekesebb része a folyamatnak csak utána kezdődik, jelenleg úgy tűnik, hogy ha von der Leyen nem tesz gesztusokat az ECR-nek és még a zöldeket (Greens/EFA) is megnyeri, akkor lehet csak sima útja az újabb öt éves mandátumig.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.
Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.
Miközben a vámfenyegetések uralják a híreket, egyes logisztikai szakemberek szerint még ennél is súlyosabb felfordulást okozhat a kínai gyártmányú hajókra kivetendő amerikai extraadó terve.