A NER legkreatívabb és leginnovatívabb megoldása volt a magántőkelapok megalkotása, amivel 2022 végéig legalább 2700 milliárd forintot halmoztak fel számításaink szerint. A pénzmosásban és vagyonok rejtegetésében tapasztalt számos európai ország „legjobb” gyakorlatát összesítve alkottak meg egy olyan jogi konstrukciót, amivel a NER a számára kedves üzletik köröknek tud állami forrásokat átjátszani, miközben a végső haszonhúzók kiléte homályban marad.

Ami azonban itthon előny, most külföldön hátránnyá válik: a spanyol kormány közölte, mindent megtesz a Talgo nevű vasúti járműgyártó magyar felvásárlásának megakadályozása érdekében. Sajtóhírek szerint azért, mert az ajánlat mögött a magyar kormányt látják, annak közismerten jó orosz kapcsolataival együtt.

A tőkealapok úgy jönnek a képbe, hogy az ajánlattevő Ganz-Mavag Europe Zrt. egy üres társaság, se vagyona, se tapasztalata, se szakemberei nincsenek, és nem tudni, ki a tulajdonosa. Ez a frissen, 2023. december 14-én gründolt, 15 ezer eurós alaptőkéjű vállalat akarja megvásárolni a tavaly 652 millió euró árbevételű Talgót.

Projektcégek máshol a világon is léteznek, csakhogy a Ganz-Mavag Europe háttere is zavaros, a napokban például a magyar állam is beszállt 45 százalékban. A többségi tulajdonosa a Magyar Vagon Befektetési Zrt.-n keresztül a Solva II. magántőkealap, amiről azonban legálisan nem tudható meg gyakorlatilag semmi.

A Solva II.-ről annyit tudni, hogy ki az alapkezelője: tavaly még a Hernádi Zsolt Mol-vezér tulajdonában lévő Gran Private Equity Zrt. kezelte, mára azonban az MNB nyilvántartása szerint a Mol-leány Lead Ventures Alapkezelő kezeli. Igaz, még mindig a granpe.hu honlap van megadva a közzétételek helyének a jegybanki nyilvántartásban, de itt semmilyen információ nincs a szóban forgó alapról.

Kiváló példa ez arra, hogy a NER-ben összefonódnak a magán-, oligarcha- és állami vagyonok.

Az alap tulajdonosának eddig Hernádi Zsoltot lehetett sejteni, megjelentek ezzel kapcsolatos hírek, ezeket az érintett nem cáfolta. Ugyanakkor mivel nem nyilvános az alapok tulajdonosa, könnyen lehet, hogy a Magyar Vagon és azon keresztül a Dunakeszi Járműjavító Hernádi Zsolté, a magyar államé – de akárki másé is lehet.

Pénzmosási és szankciós kockázatok

A Talgóra ajánlatot adó csoportban ugyan valóban nem látszik orosz tulajdonos, de akár az is elképzelhető, hogy a Solva II. magántőkealapnak egy orosz oligarcha a tulajdonosa. Esetleg opciós szerződése van rá, illetve, ahogy a Tiborcz István irányába vagyonokat mozgató Jellinek Dániel esetében láthattuk, egy elsőbbségi részvénnyel is kiválóan lehet osztalékot irányítani.

Európában sokféle annak a gyakorlata, hogy mennyire lehet nyilvánosan megismerni vállalatok tulajdonosait. Nyugat-Európa számos országában jelentős üzlet a vagyonkezelés és adóoptimalizálás, amit nem is kívánnak egyik napról a másikra leépíteni. Azt azonban felismerte az Európai Unió, hogy ezek a konstrukciók a kieső adók mellett biztonsági kockázatokat is rejtenek.

Ezért vezették be, hogy nemcsak a papíron bejegyzett cégtulajdonosokat, hanem a végső haszonhúzókat is regisztrálni kell. Ezt az adatbázist aztán a hatóságok elérhetik, ha gyanús pénzmozgást észlelnek, és egy ideig mások – például újságírók – is hozzáfértek. Néhány botrány után aztán elkezdték visszavonni a nyilvános hozzáférés lehetőségét, mivel az Európai Bíróság elkaszálta azt.

A Magyarországon a NAV által vezetett végső tulajdonosi adatbázisba néhány magántőkealap is bekerült, amire a Direkt36 figyelt fel. Ezek aztán gyorsan el is tűntek onnan. A rejtőzködést segíti a Magyar Nemzeti Bank honlapján elérhető, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium álláspontjára vonatkozó értelmezés: e szerint

a magyar gyakorlatban nem tekintik a magántőkalapok befektetési jegyeinek tulajdonosait a magántőkealap tényleges tulajdonosának.

A magántőkelapok kezelői az egyetlenek, akik tudják, kik az alapok tulajdonosai – nekik pedig csak aggregáltan kell a vagyonról tájékoztatást adni az MNB felé.

A NER által kreált szabályok miatt a magántőkealapoknak nem kell szerepelniük az említett európai, a hatóságok által továbbra is elérhető adatbázisban. Bonyolult jogi kérdés, hogy ez megfelel-e az uniós direktíváknak. Feltehetően a jogszabályoknak prudensen megfelelni próbáló bankok rögzíthették néhány esetben az információkat, amire most már tudják, hogy a magyar hatóságok elvárása alapján nincs szükség.

Mindez azonban azzal a következménnyel jár, hogy

a magyar magántőkalapok, ha akarják se tudják hitelesen bemutatni, hogy kik a tulajdonosaik, nem tudják külföldön bizonyítani, hogy nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot.

Keveset ér bármilyen pecsétes papír, jegybanki vagy pénzintézeti igazolás a jelenlegi tulajdonosokról: akár másnap úgy tudják átadni Tiborcz Istvánnak, Jellinek Dánielnek, Hernádi Zsoltnak, de akár Vlagyimir Putyin embereinek a tulajdonrészeket, hogy erről nem értesülhet senki.

Nehezen feledtethető orosz kapcsolat

Az orosz szálhoz visszatérve: igaz, hogy a Ganz-Mavag nem kapcsolódik a hatályos cégadatok szerint oroszokhoz, mégiscsak közös cége volt a Magyar Vagon Zrt.-nek a Transmasholdingggal. A TMH Hungary Invest Zrt. ma már Ganz-Mavag Invest Zrt. néven működik, és 100 százalékban a Magyar Vagon Befektetési Zrt. tulajdona. Ez az a cég, ami a most a Talgót megvenni készülő projektcég tulajdonosa is.

A másik, ma már szintén teljes egészében a Magyar Vagon Befektetési Zrt.-hez tartozó cég, a korábbi Transmashholding Hungary Kft. ma Ganz Mavag International Kft. néven működik. A Transmasholding Andrej Bokarev oligarcha tulajdona, és szerepel az Egyesült Államok által szankcionált vállalatok listáján. A cégcsoport nem csak passzív követője Oroszország Ukrajna elleni háborújának: az ukrán területen lévő (már 2014-ben megszállt) luhanszki mozdonygyárat gyakorlatilag einstandolták. Ebben a gyárban készültek a Szergej néven ismert hazai 620-as sorozatú dízelmozdonyok is.

Mindez rámutat a keleti nyitás egy nem várt hatására: az ebben résztvevő cégek, döntéshozók később nem szívesen látott partnerek lehetnek Nyugat-Európában. A Talgo felvásárlási kísérlete ráadásul Európában nagy figyelmet kapott a gazdasági sajtóban, így nehezebb lesz a NER-oligarcháknak – átláthatatlan struktúráikkal – felvásárlásokat végrehajtani.

Még egy szempontból nézhet szembe nehézségekkel a magántőkealapokkal dolgozó NER: nyílt titok, hogy a kezelt vagyon nem kis része állami forrásokból származik. Ahogy korábban megírtuk, a Tibrocz-Jellinek párosnak 250 milliárd forintot adott „kezelésbe” az állami Magyar Fejlesztési Bank korábban. Amikor az ilyen alapokhoz köthető entitások megjelennek egy piacon, azonnal felmerülhet a tiltott állami támogatás kérdése.

Zárulnak a pénzmosási és vagyonrejtegető kiskapuk

Hiába tűnik mesterinek a NER vagyonfelhalmozó magántőkealapos konstrukciója, hamarosan eljárhat az idő felette. Az Európai Unióban ugyanis új jogszabályokon dolgoznak. Sőt, Frankfurtban 2025 középétől elindul 400 fővel az AMLA nevű uniós hivatal, ami a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel fog foglalkozni.

Miért tarthat ettől a NER? Az AMLA kötelezheti a vállalatokat és magánszemélyeket dokumentumok és egyéb információk átadására, bírósági engedéllyel helyszíni vizsgálatokat végezhet, és jelentős jogsértések esetén akár kétmillió eurós büntetést szabhat ki.

Az új uniós hivatal vizsgálhatja majd, kik a magántőkealapok igazi tulajdonosai.

A jogszabály szerint tíz évre visszamenőlegesen meg kell mutatni minden, legalább 15 százalékos tulajdonost. Egységes uniós szabályrendszer lesz, hogyan kell ezt kimutatni, kisebb lesz az esély az országok közötti trükközésre. (Frissítés 03.12. A Transparency International felhívta a figyelmünket, hogy a végső uniós direktívába 25 százalékos  részesedés vagy szavazati arányt birtokló tulajdonos került. Az AMLA alapvetően felügyeleti szervként fog működni, vagyis javarészt azoknak a tagállami hatóságoknak, pénzügyi információs egységeknek (Financial Intelligence Unit- FIU) a munkáját fogja ellenőrizni, amelyek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni szabályok betartásáért felelősek. Az AMLA közvetlen nyomozati hatásköre csak az általa kiválasztott, magas kockázatú, legfeljebb 40 pénzügyi szervre fog kiterjedni,) 

Az új rendszer lényege, hogy a hatóságokon kívül az újságírók és a témában érintett civil szervezetek is hozzáférést fognak kapnak az uniós tényleges tulajdonosi adatbázisokhoz. Sőt, ezen felül a 200 ezer eurónál drágább jachtok, magánrepülők, de még autók is bekerülnek az adatbázisba. Így a NER magánrepülői, jachtjai is könnyebben napvilágra kerülhetnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKapóra jöhet a kormánynak a spanyol vasútgyártó magyar felvásárlása, ha újra nekifutna az IC-korszerűsítésnekEgy meg nem nevezett magyar cégcsoport 40 százalékos részesedést szerezhet a Talgo nevű spanyol vasútgyártó cégben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTempósan bővülnek a NER vagyonlerakóiA 2700 milliárd forintot közelíti a magántőkealapokban lévő vagyon értéke, a kikövetkeztethető tulajdonosok között alig találni nem kormányközeli szereplőt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat korrupció magántőkealap ner stróman transzparencia vagyonkezelés Olvasson tovább a kategóriában