Évente egyszer nyílik lehetőség arra, hogy a miniszterelnököt a kormánytól független újságírók is kérdezzék. Most eljött ez a pillanat, Orbán Viktor tartotta az év utolsó kormányzati tájékoztatóját. Gazdasági szempontból négy fontos témát érintett, az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.

I. A budapesti repülőtér átvételét bármelyik nap bejelenthetik, a felek már csak a szerződés utolsó simításain, a technikai részleteken dolgoznak. Ezt az ügyet befejezettnek tekinthetjük – mondta a miniszterelnök.

• Az állam azért lép be, mert a kormány elégedetlen azzal, amit az eddigi tulajdonos elért, Bécs után Isztambul is ellépett mellettünk, és Varsóban is nagy fejlesztések folynak.
• A magyar GDP 11,5 százalékát a turizmus adja, globális versenyben vagyunk, Budapest egy nagy mágnes, de nem lehet megközelíteni, ezért kell lépni.
• A működtető partner megvan (ez a hírek szerint a francia Vinci lesz), de lehet, hogy más befektetőt is bevon, esetleg hitelfelvételre van szükség, és ennek részletei még nem alakultak ki.
• Arról nem beszélt, hogy megvan-e az összeg a reptér megvételére. Az elmúlt hetekben ugyanis a tranzakció miatt adta el többek között az Erstében és Yettelben is a részesedését a magyar állam. 

II. A magyar egészségügyben keveredik az állami és a magánorvosi rendszer, ezt rendezni kell.

• A magánegészségügy térnyerése ellenére a kormány nem akar több-biztosítós modellt, mert az szerinte a szegényebb rétegek számára káros lenne.
• A magánszolgáltatásokat nem szándékozik tiltani, de el akarja választani az állami rendszertől, ezzel elkerülve, hogy a profit a magánoldalra vándoroljon, a költség pedig az állami rendszer nyakában maradjon. (Lényegében ennek a kettős rendszernek a meglétében látják a rendre újratermelődő kórházi adósságok egyik okát.)
• Kettős ellenőrzési rendszert kell kidolgozni, az egyik ág a kórházigazgatás, a másik viszont a társadalombiztosítás pénzügyi kontrollja. A tb ma kiutalja a pénzt, a cél azonban az lenne, hogy megmondja, mi mennyibe kerül. Ehhez szemléletváltozásra van szükség, és a folyamat sok időbe telik, a kórházigazgatók minapi felmentésére azért volt szükség szerinte, hogy ez gyorsuljon.

III. Vendégmunkásokból szigorúan nem akarnak bevándorlókat, a jövőben már nem az ország keleti, hanem a déli részét kell iparilag fejleszteni.

• Az új ipari beruházásokhoz a miniszterelnök szerint Magyarországon van munkaerő-tartalék, van energetikai tartalék (illetve az igényekhez fejlesztik azt), és “víz is korlátlanul van, az csak szállítás kérdése”.
• Az ország keleti részén most már annyi ipari üzem van, hogy ezek beindulásával a térség pár éven belül fel fog zárkózni a nyugati részekhez.
• A vendégmunkásokat nem az állam hozza, hanem a magán munkaerő-közvetítők, az állam feladata a keretek megalkotása. A miniszterelnök egyértelműen jelezte, hogy nem a nyugat-európai modellben képzelik el a vendégmunkások alkalmazását, hiszen csak olyan országból engednek be embereket, amelyekkel van kiadatási egyezményünk, és senki sem maradhat az országban, aki nem dolgozik. “Az, hogy ellakják tőlünk az országot, nem fenyeget” – szögezte le, hozzátéve, hogy a szabályok kialakításakor például még a katari modellt is megvizsgálták.
• Az új szakadék észak és dél között alakult ki, ezért a jövőben Csongrád-Csanád és Békés Vármegye lesz az ipari fejlesztésk fő célpontja. Ebben a térségben százezres nagyságrendben van még kihasználható munkaerő-tartalék – mondta Orbán Viktor. Erről korábban részletesen is írtunk.

IV. Azért volt nálunk a legmagasabb az infláció Európában, mert mi vagyunk kitéve legjobban az energiaáraknak.

• Csak az import csökkentésével, vagyis nagyobb önellátással lehet védekezni ez ellen.
• “Szívemnek kedves eredmény”, hogy a naperőmű kapacitás ilyen nagy lett az országban az elmúlt években – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy “öles léptekkel haladunk az önellátás felé”, az elektromos hálózat fejlesztése ehhez szükséges, ami nagy összegeket köt le.
• Paks 2 megépítése után a magyar energiaigény 60 százalékát hazai nukleáris forrás, 30-35 százalékát pedig napenergia fogja fedezni.
• A jelenlegi lakossági rezsikvóták várható felülvizsgálatáról a miniszterelnök nem tudott nyilatkozni. Azt mondta, a gázkvótába a fogyasztók 90 százaléka, az áramkvótába 75-80 százaléka belefér, akinek pedig ez nem megfelelő, annak lehetősége van kilépni a rendszerből, és piaci áron megvenni a gázt és az áramot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet egészségügy energetika kormányszóvivői önellátás reptér vendégmunkás Olvasson tovább a kategóriában