A friss PISA-eredmények nemcsak arról számoltak be, hogy a magyar diákok teljesítménye a nemzetközi átlaghoz képest valamivel kevésbé zunant mélyre, és hogy matematikából még soha nem született Magyarországon ilyen alacsony átlagpontszám. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) háromévi oktatási-tanulási felmérése, a PISA (Programme for International Student Assessment, vagyis Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program) idén a digitális eszközök használatáról is gyűjtött adatokat. Ezek azt mutatják, hogy a több mint 70 ország több millió 15 éves diákjának mintegy fele ideges és feszült lesz, ha a telefonja nincs a közelében, és a sok szabadidős telefonhasználat a tanulmányi teljesítmény romlásával jár együtt. 

A friss PISA-adatokból kiolvasható: 

• A magyar diákok 31 százaléka soha vagy szinte soha nem kapcsolja ki a telefonján a közösségimédia- és egyéb alkalmazások értesítéseit a tanórák alatt, ez egyébként 6 százalékkal magasabb az OECD-áltagnál.
• Majdnem 50 százalékuk az idő felében vagy annál gyakrabban hagyja ezeket az értesítéseket bekapcsolva tanulás alatt. 
• A magyar diákok 40 százaléka soha vagy szinte soha nem kapcsolja ki az értesítéseket addig, amíg alszik. Ez 10 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál. 
• A magyar diákok fele otthon mindig vagy szinte mindig közvetlen közelében tartja telefonját azért, hogy meg tudja válaszolni az érkező üzeneteket. Ez megyezik az OECD-átlaggal. 
• A magyar diákok körülbelül 40 százaléka tapasztal legalább néha stresszt a tanórákon amiatt, hogy nincs online és nem válaszol meg üzeneteket ezalatt. Ez kicsivel több, mint az OECD-átlag.

Mentális egészség, tanulmányi eredmény

Idén korábban már az UNESCO felmérése is arra jutott, hogy mostanra megbízható kutatások bizonyítják: az okostelefon-használat növekedése rontja a tanulmányi eredményt és nehezíti a koncentrációt. Amerikai felmérések pedig drámai eredményeket mutattak ki a fiatalok romló mentális egészségével kapcsolatban: a telefonhasználat miatt kimutathatóan kevesebbet alszanak, a közösségi média pedig torzítja az önképet, egyre több fiatal érzi magát magányosnak és mellőzöttnek, a 10-14 évesek között tíz év alatt háromszorosára nőtt az öngyilkossági ráta az Egyesült Államokban, a lányoknál pedig négyszeresére. Az UNESCO ezért a diákok telefonhasználatának tantermi tiltását javasolta az országoknak.

A PISA-összegzés ugyanakkor pozitívan értékeli azt a tényt, hogy a világjárvány elhozta az áttörést a diákok és a digitális eszközök használatában: a diákok jelentős többsége magabiztosan használja olyan digitális eszközöket, amelyek a felnőttek világában is központi szerephez jutottak az elmúlt években. Ebben pedig jelentős oktatási potenciál is rejlik, ugyanis a digitális eszközök tanulási célú használata, tudatos integrálása a tanmenetbe, tehát az interaktív, játékos tanulás, a feladatok elemzés utáni személyre szabása, javítja a diákok teljesítményét.

Viszont nemcsak a telefonjaik távolsága okoz komoly feszültséget a diákoknak – a telefonok jelenléte szétforgácsolja a tantermi munkát. A diákok durván kétharmadának el-elvonja a figyelmét a telefonja matekórán, közel kétharmadát pedig olyan társa zavar meg, aki éppen telefont vagy tabletet használ. Az így megzavart diákok aztán lényegesen – háromnegyed évnek megfelelő tananyagértékkel – rosszabb matematikaeredményeket produkálnak azoknál, akik nem számolnak be ilyenről. 

Erős összefüggés

A világ oktatási rendszereinek egyszerre kell hatékonyan integrálniuk a digitális eszközöket a tanulásba, és megóvni a diákokat ugyanezen eszközök káros hatásaitól. Az egyik lehetőség a saját telefonok kitiltása a tanteremből: bár egyre gyakoribbak a szigorúbb szabályozások Európában, a PISA-felmérésben részt vett országok közül csak 13-ban él olyan szigorú tiltás, hogy a diákok több mint kétharmada telefonmentes iskolába, ilyen ország például Albánia, Görögország, Málta, Spanyolország, Katar.

A szigorúan tiltó országokban az adatok szerint is kevesebb a figyelemmegzavarás és koncentrációs probléma, ugyanakkor még a tiltó iskolák diákjainak fele is rendszeres napi telefonhasználatról számolt be. Ennél is érdekesebb, hogy több országban a telefonmentes iskolák diákjai azok, akik nagyobb eséllyel hagyják bekapcsolva a telefonértesítéseiket éjszakára. Következésképpen a tiltás sem hozza el feltétlen a megoldást, sőt ronthatja az esélyeket a tudatos okoseszköz-használatra. 

A PISA-adatokon látszik a “telefonfüggő” diákok matematikateljesítményének drasztikus beesése: a több iskolai nyomkodás rosszabb eredményekkel jár.

• 1 és 2 óra közötti szabadidős telefonhasználat – ez közösségi médiát, internetböngészést, játékokat jelent – már szignifikánsan rontja a matekeredményt a maximum 1 órát nyomkodókhoz képest.
• De azok, akik naponta legalább 3 órát töltenek ilyesmivel, már legkevesebb mintegy 10 százalékkal teljesítenek rosszabbul azoknál, akik 1 óra alatt tartják a szabadidős telefonnyomkodást. 
• 5 és 7 óra fölött a teljesítmény tovább romlik.

Megjegyzendő, hogy a nulla vagy majdnem nulla szabadidős telefonhasználat is a tanulmányi eredmény csökkenésével jár a csak egy órát nyomkodókhoz – ők a diákok 31 százalékát teszik ki – képest. Ugyanakkor feltételezhető, hogy ezt a kategóriát részben lefedik azok, akik nem férnek hozzá saját telefonhoz/mobilnethez napi szinten. 

A PISA-jelentés szerint mindez megerősíti azt a korábbi oktatásszakmai hipotézist, hogy a mérsékelt, szigorú keretek között tartott szabadidős telefonhasználat nem rontja, hanem javítja a tanulmányi eredményt – pontosabban jobb tanulmányi eredménnyel jár együtt. Viszont a “túlhasználat” romboló hatása erős: tehát egyre nagyobb szüksége van árnyalt, arányos és részletes szabályozásra az iskoláknak a témában. 

Belügyminisztérium: Magyarországon nem lesz központi tiltás

A magyar diákoknak közel 30 százaléka számolt be arról, hogy a digitális eszközök elvonják a figyelmüket tanórán, és bő 20 százalékuk mondta azt, hogy digitális eszközöket használó diáktársuk zavarta meg őket a koncentrációban. Ez alulról súrolja az OECD-áltagot: Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Portugáliában ez nagyobb probléma a diákoknak, míg Szlovákiában, Ausztriában, Szlovéniában kisebb. A lenagyobb fegyelem ezen a téren Japánban és Koreában van, ahol az okostelefonok-tabletek által megzavart diák kis túlzással ismeretlen fogalom.

Magyarországon az iskolák házirendjükben maguk szabályozhatják a kérdést: vannak szigorúbb, tiltó szabályozások – osztályteremben le kell adni, épületben nem szabad használni –, és vannak lazább szabályok – tanórai munka közben ne használják a diákok, legyen a táskában.

Az érvényben lévő szabályozásokkal kapcsolatban az oktatásért is feleős minisztériumhoz fordultunk, arra voltunk kiváncsiak, hány iskola házirendje tiltja a telefonozása, és hány iskolából jelentették, hogy visszatérő probléma ez a téma. A minisztérium azonban nem szolgáltatott adatot erről, és azt írta: központi szabályozást nem tervez a minisztérium, a téma viszont szerepel az iskolai kérdőíveikben.

Ez azért is érdekes, mert Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter közlése szerint minisztériumában vizsgálják, hogy beengedjék-e az osztálytermekbe a telefonokat”.

Magyarországon a PISA-teszteket 270 iskolában 6198 diák töltötte ki, a felmérés reprezentatív a mintegy 88 ezer 15 éves diákra nézve.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet digitális oktatás közoktatás okostelefon PISA Olvasson tovább a kategóriában