Az ország energiaellátásának bővítése érzékelhetően a magyar kormány egyik legfontosabb céljává vált az elmúlt hetek hírei alapján. A cél nem újdonság, de kezd kikristályosodni, hogy a megújulóenergia-termelés felfutásával párhuzamosan hogyan fokozná a kormány a fosszilis energiahordozók felhasználását.

• Az augusztus 20-i hétvégén Magyarországra látogató autoriter ázsiai vezetőkkel is elsősorban az orosz gáz kiváltását célzó alternatív gázforrásokról tárgyalt Orbán Viktor. Törökországgal egy kisebb mennyiségről meg is állapodott, Katarból 2027-tól érkezhet LNG, ezek mellett azeri és türkmén gázzal diverzifikálna tovább.
• A hazai lignittermelés növelése és az “ország nyersanyagkincsének kitermelése” mellett érvelt Steiner Attila energetikai államtitkár a csütörtöki kardoskúti bányásznapon. Riz Gábor energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos pedig azt mondta, hogy a kormány felismerte, bűn lenne nem felhasználni a 200 évre elegendő lignitvagyont. 
• A három új hazai gáztüzelésű erőmű várhatóan 2027-ben kezd majd termelni, ezért fontos a hazai földgázkitermelés szinten tartása, de “még inkább a növelése” Steiner szerint, hozzátéve hogy egyeztetnek új koncessziók kiadásáról is.

Igen, de: a kitermelni tervezett lignit a legnagyobb környezetterhelést okozó energiaforrás, hiszen a szénféleségek közül ennek az egyik legalacsonyabb a fűtőértéke. A lignittel működő Mátrai Erőműben termelik meg a Magyarországon előállított villamosenergia közel 8 százalékát. 

• Az erőművet elvileg 2025-ig be kellene zárni, de egy hete derült ki, hogy a kormány az EU-val egyeztet arról, hogy kitolja az üzemidejét. Egy tavaly őszi kormányhatározat alapján pedig 2029-ig fokozni kell a lignitvagyon kitermelését.

Felülnézet: nagyrészt az elektromos átállás és az épülő akkumulátorgyárak miatt 2030-ra 55 százalékkal nőhet meg Magyarország energiaigénye Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint. A kormány emiatt igyekszik a megújulók és az atom mellett a fosszilis energiahordozók felhasználását is bővíteni, bár a paksi projekt akadozása komoly kihívást jelenthet. 

• “Az egyik legnagyobb eseménye a következő másfél-két évnek az lesz, hogy létrehozzuk azokat az energiatermelő kapacitásokat, amelyek megalapozzák azt az iparpolitikát, aminek a számait Önök itt látták” – mondta Orbán Viktor márciusban.
• A napenergia látványos felfutásán túl más megújuló projektek is előtérbe kerülhetnek: a csütörtöki bányászünnepen szó volt még a geotermikus és a vízenergia kiaknázásáról, Bacsa György, a Mol ügyvezető igazgatója pedig bejelentette, hogy a békési Pusztaföldváron jövőre próba lítium-kitermelést indítanak.

Tágabb kontextus: az EU számos tagállamában az év első felében a megújulókon alapuló áramtermelés rekordokat döntött, miközben a fosszilis alapú termelés az előző évhez képest 17 százalékkal csökkent az EU-ban az Ember nevű energetikai agytröszt elemzése szerint.

• Magyarországon a fosszilis alapú termelés 14 százalékkal csökkent a tavalyi év első félévéhez képest, a megújuló ötödével nőtt. Dániában és Portugáliában a villamosenergia több mint 75 százaléka megújulókból származott az év első hat hónapjában, Görögországban és Romániában pedig meghaladta az 50 százalékot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet energia földgáz fosszilis szén Olvasson tovább a kategóriában