Orbán minden eddiginél látványosabban demonstrálta, hogy autoriter vezetőket és korrupció miatt szankcionált politikusokat tekint a barátainak
Talán túlzás nélkül állítható, hogy a hétvége minden eddiginél látványosabban szemléltette, hogy az egykor nyugatbarát és liberális demokrata Orbán Viktor mekkora politikai fordulatot vett az elmúlt 15 évben.
Mi történt? A hétvégén nyitották meg Magyarország történetének legnagyobb sporteseményét, az atlétikai vb-t, amelyre számos vezető politikus érkezett, akik közül többen a tűzijátékot is Orbánnal nézték együtt a Karmelita kolostorban. Három nap alatt 15 találkozón vesz/vett részt Orbán.
Igen, de: bár Orbán keretezése alapján „Magyarországra látogat a világ”, a gyakorlatban ez jobbára autoriter vezetőket és bukott európai politikusokat jelent. Orbán hét aktív állami vezetővel ünnepelte a Karmelitában a magyar állam alapítását, közülük öten autoriter vezetők az Economist Intelligence Unit demokrácia-indexe alapján.
A találkozón részt vett még Orbán néhány hatalomból kiszorult európai szövetségese (Sebastian Kurz volt osztrák kancellár, Andrej Babis volt cseh kormányfő, a hétvégén találkozott Janez Jansa volt szlovén kormányfővel is), és ott volt Milorad Dodik is, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, akivel szemben tavaly szankciókat vetett ki az USA korrupcióra hivatkozva.
Szijjártó Péter a hétvégén találkozott a volt libanoni külügyminiszterrel, Gebran Bassillal is, akire korábban barátjaként hivatkozott. Bassil „hírhedt korruptságára” hivatkozva került fel az USA szankciós listájára 2020-ban.
Orbán vasárnapi rádióinterjújábanazt mondta a meghívásokról, „hogy ha nagy világesemény van, akkor egy adott ország meghívja a barátait”. „Egy Európa- vagy Bajnokok Ligája döntő vagy egy világbajnokság mindig rejtetten, többé-kevésbé rejtetten egyben diplomáciai találkozók sorozatát is jelenti” – mondta.
Alulnézet: a képen látható Berdimuhamedow által vezetett Türkmenisztán a világ tíz legelnyomóbb állama közé tartozik. A korrupció rendszerszintű, vallási csoportokat üldöznek, a polgári szabadságjogokat és az internetelérést pedig szigorúan korlátozzák.
Türkmenisztán hivatalosan a mai napig tagadja, hogy akár egyetlen Covid-fertőzés is történt volna náluk. Amikor a WHO küldöttséget küldött az országba, egy róluk készült fotót megosztó férfit letartóztattak és négy évre ítéltek. Az ENSZ-be kicsempészett beszámolójuk szerint azóta is kínozzák.
Szijjártó Péterhétvégi posztjában azzal indokolta a türkmén kapcsolat fontosságát, hogy „Türkmenisztán szolgáltatja a megoldást, az európai földgázellátást a jövőben”, mivel a világ egyik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik.
Miért fontos ez? Orbán Viktor regnálása alatt az atlétikai vb a legnagyobb nemzetközi figyelmet kapó magyarországi rendezvény. Orbán ezt arra használta fel, hogy egyértelműen tudassa a világgal, hogy kiket tekint saját közegének, illetve a barátainak: autoriter, elnyomó vezetőket, miközben nyugati vagy demokratikus országok vezetői látványosan távol maradtak a vb megnyitójától.
Miről tárgyaltak? A hivatalos közlések alapján főleg energetikai kérdésekről. Többek között politikai megállapodás született arról, hogy katari LNG fog érkezni 2027-től, Törökországtól pedig jövőre 275 millió köbméternyi gázt veszünk (ez az éves magyar fogyasztás mintegy 3 százaléka).
Orbán szintén találkozott Rusztam Minnihanovval, az Oroszországhoz tartozó Tatár Köztársaság elnökével, aki szintén amerikai szankciós listán szerepel. A Bild szerint a tatár vezető Oroszországot képviselve egy nagyszabású gabonaügyletet készített elő Orbán közvetítésével Erdogannal Budapesten: eszerint az oroszok számára kedvező feltételekkel, Ukrajnát kihagyva, török támogatással újítanák meg a Fekete-tengeri gabonaegyezményt, az ügylet pedig katari finanszírozással történne (a katari emír szintén ott volt a Karmelitában).
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.