A kormány módosítaná a fegyverekről és lőszerekről szóló rendeletet, hogy iskolákban szabadidős foglalkozás keretei között lőhessenek kiskorúak, és rendezné a „légfegyverek oktatási célú igénybevételének”, valamint „az emberi élet kioltására nem alkalmas eszközökkel történő lőgyakorlatok” jogi környezetét. A nyolcnapos társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetek szerint a kormány úgy számol: most szeptembertől 210 diák mehet majd lőgyakorlatra az új honvédelem tantárgy keretei között.
A honvédelem mint szabad órakeret terhére választható tantárgy a rövidesen kezdődő tanévben lesz elérhető magyar középiskolákban, az első hírek szerint egyelőre országosan 120-ban, heti egy órában. Mivel ez egyfajta próbaév, a jövőben a kormány minden bizonnyal szélesíteni fogja a tantárgy elérését.
Nézzük, mit tanulhatnak a gimnazisták a tantárgy kerettanterve szerint, aminek már az első mondata bátran kísérletezik a magyar nyelvvel: „Változó világunkban számtalan példa ismert a szülőföldhöz ragaszkodás megnyilvánulásaira, amely azt mutatja, hogy a hazaszeretet és hazafiság fogalmai napjainkban is kiemelt jelentőséggel bírnak.” Később a szándék azért egyértelműbbé válik: azt írják, hogy a tudásanyag átadásával „kialakul és folyamatosan erősödik a haza iránti elkötelezettség.” Továbbá
szükséges segíteni a tanulókat abban, hogy megértsék: értékesebb személyiséggé válhatnak a cselekvő hazaszeretet megismerése által. Ugyanakkor fontos, hogy a fiatalok felismerjék: a jó hazafisághoz hozzátartozik az is, hogy tudják, Magyarország védelme szükség esetén minden állampolgár kötelessége.
A tantárgy nyolc tematikai egységből áll, olyanokból, mint: „a honvédelem rendszere, a Magyar Honvédség”, „lőelmélet alapjai”, „haditechnikai ismeretek”, „térkép- és tereptani alapismeretek”.
Ehhez ilyen követelményeket és átadandó ismereteket rendel a kerettanterv:
A kerettanterv alcíme szerint a tantárgyvázlat szakképzési intézmények 9. és köznevelési intézmények 11. évfolyama számára készült.
Egy másik társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet azt rögzíti, hogy a tantárgy oktatására az lesz alkalmazható pedagógus munkakörben, akinek felsőfokú végzettsége és katonai szakképzettsége van, vagy akinek érettségije van és elvégezte a honvéd altiszti képzést. Ez az összesen 12 hetes képzés az öthetes kisalegység-vezető tanfolyamot elvégző őrvezető katonák számára már elérhető.
Egyébként a fenti tanterv már évekkel ezelőtt megjelent a magyar középiskolákban, az újdonság az, hogy most már a választható órakeret terhére is elvégezhető, nem csak közismereti képzésben honvédelmi alapismeretek címmel, ami választható érettségi vizsgatárgy is lehet. Ez a lehetőség valójában a bő öt éve futó, háromlépcsős Honvéd Kadét Program (KHP) első szintje – a honvédség erről azt írja: a tanórai elfoglaltságot szabadidős programok egészítik ki, például
amelyekre csak a honvéd kadétok járhatnak.
Magát a HKP-t azért indította útjára a kormány 2017-ben, hogy „tudatosítsa a haza szeretetének és a haza védelmének fontosságát, valamint hozzájáruljon a fiatalok felelős állampolgárrá neveléséhez.” A magyar haderőfejlesztési és honvédelmi program kiemelt feladata lett a „hazafias honvédelmi nevelés”. A HKP-ben 2022-re már összesen 4600 kadétot tartottak nyilván, az idei minisztériumi közleményekben pedig már 7000 fölötti szám szerepel. A résztvevő iskolák száma a kezdeti kettőről egy év alatt 55-re, majd mostanra több mint duplájára emelkedett.
A HKP második szintje a honvéd kadét ötéves technikumi szakképzés, a harmadik szint pedig a bentlakásos honvéd középiskola, ahol gimnáziumi és technikumi szintű osztályok is futnak párhuzamosan. „Ez a képzési forma az ország négy városában biztosít lehetőséget arra, hogy a hétköznapjait az itt tanuló kadétok hasonlóan éljék, mint a katonák”, fogalmaz a program honlapja. Ilyen katonaiskolából korábbi hírek szerint a kormány 2030-ig további 10-et szeretne építeni országszerte.
Korábban arról is érkeztek hírek, hogy a Honvédelmi Minisztérium azt is szeretné elérni, hogy a honvédelmi alapismeret tantárgyat felvegyék az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tantárgyai közé, így a versenyen elért eredményekért a tanulók a felsőoktatási felvételi eljárás során többletpontot kapnának.
Egyébként a 2020-as új NAT-ot azért kritizálták a szakemberek, mert az iskolai állampolgári nevelési feladatoknál és a tizenkettedikben külön tantárgyként bevezetett állampolgári ismeretek tantárgyban aránytalanul előtérbe kerülnek a honvédelmi ismeretek, a NAT tulajdonképpen tanulmányi eredményként és feladatként kezeli a hazaszeretet, és az állampolgári ismeretek alatt is főként honvédelmi ismereteket ért.
Pedagógusok korábban mind a kadétprogramot, mint a honvédelmi ismeretek tárgyat kritizálták. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének akkori elnöke úgy fogalmazott: „mivel nálunk nincs sorkötelezettség, az oktatásban megjelenítve próbálják ez iránt felkelteni a fiatalok érdeklődését”, de ennek nincs helye az oktatási rendszerben. Vekerdy Tamás pszichológus anno azt mondta erről: „pacifista vagyok, így ezt a tantárgyat merő ostobaságnak tartom. Nincs szükség ilyesmire az iskolákban. Máshol propagálja magát a honvédség.”
Élet
Fontos