Az év elején vártnál magasabb idei infláció miatt a minimálbérek és a nyugdíjak utólagos korrekciója is felmerült, de egyelőre mindkét ügyben nagy a bizonytalanság.

Mi történt? Varga Mihály pénzügyminiszter válaszolt a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) augusztusi levelére, melyben a nyugdíjak mielőbbi 3 százalékos, januárig visszamenőleges emelését és az ellátások éves növelésének átalakításáról szóló egyeztetést kérték Orbán Viktor miniszterelnöktől.

• Az emelés módszeréről szóló egyeztetésre Varga nem tért ki, és csak annyit írt, hogy ha az évközi adatok alapján a becsültnél magasabb lesz az éves infláció értéke, januárig visszamenőleg novemberben lesz nyugdíjkorrekció, a törvényben előírtaknak megfelelően.

Miért fontos ez? A novemberi korrekciót becslés alapján végzik, ám nincs következménye, ha ez a becslés nem jó, és ez a korrekció az év közbeni hatásoktól nem védi a nyugdíjasokat – mondta a Népszavának Juhász László, a Nyuszet elnöke.

Számokban: idén januártól 15 százalékos nyugdíjemelés volt a kormány idei inflációs előrejelzése alapján, azonban az év közben megjelenő újabb előrejelzések magasabb inflációt valószínűsítenek. Az MNB júniusi Inflációs jelentése szerint az egész éves infláció 16,5-18 százalék körül alakul majd.

• A statisztikai hivatal nyugdíjas fogyasztóiár-indexe júniusig átlagosan 1-2 százalékponttal meg is haladta az általános inflációt.

Felülnézet: a törvényi keretek mellett a kormánynak a költségvetés nehéz helyzete miatt sem sietős utólagos kompenzációról dönteni. Ahogy arról részletesebben is írtunk, a beeső fogyasztással összefüggésben apadó bevételek miatt a kormány kiadáscsökkentésekre és adóemelésekre is kényszerült.

• A minimálbér és a garantált bérminimum utólagos kompenzációjával a nyugdíjakéhoz hasonló a helyzet: a Napi.hu értesülései szerint július közepéig befagytak az erről szóló tárgyalások, és döntés legkorábban augusztus végén lehet az ügyben.

Tágabb kontextus: májusban a nettó reálkeresetek reálértéke kilencedik hónapja csökkent, az MNB előrejelzése szerint az év egészében a lakossági reáljövedelmek 1,3-0,5 százalékos visszaesésére lehet számítani. 

Mi várható? A legalacsonyabb fizetések kompenzációja egy hajszálon múlhat majd, ugyanis a korrekció egyik feltétele, hogy az infláció éves átlagban meghaladja a 18 százalékot. A minimálbér az év elején 16, a garantált bérminimum 14 százalékkal nőtt.

• Van rá esély, hogy nem lesz kiegészítő nyugdíjemelés, de valószínűbb, hogy novemberben legalább 1,5, de legfeljebb 3 százalékos kiegészítő emelésről döntenek Farkas András nyugdíjszakértő szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRákapott a kormány a megszorításokra, pedig ez a kifejezés a szótárából is hiányzikA kiadáscsökkentések már a kormány fő politikai termékeinek számító programokat is elérik, de a fegyver- és cégvásárlásokról még válság idején sem tesz le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány is látja, hogy baj van, de inkább áttolja 2024-re az idei költségvetés problémáitA lakosság vásárlóerejének csökkenése miatt brutálisan visszaestek a fogyasztáshoz kötődő adóbevételek, miközben egyre drágább az állam finanszírozása. Kockázatos manőverrel oldaná meg a bajokat a kormány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDonald Trump is csettintene a jövő évi magyar büdzsé nyertese láttánCsaknem 29 százalékkal emelik a jövő évi költségvetésben a védelmi kiadásokat, amivel először emelkedhet NATO-kompatibilis szintre a költési arány.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz infláció jövedelem költségvetés minimálbér nyugdíj reálbér Olvasson tovább a kategóriában