Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2023. április 19. 15:56 Közélet

A covid-járvány kezdete óta 70-80 százalékkal lett drágább étterembe járni

Az elmúlt hónapokban rendre 30-40 milliárd forinttal többet fizettünk nagyjából ugyanazért a fogyasztásért a hazai éttermekben, mint egy évvel korábban. Az éttermek drágulása messze meghaladja az átlagos inflációt, ráadásul ez egyáltalán nem új keletű trend: egy évtizede folyamatosan így van.

Kicsit többet sokkal többért

Januárban megközelítette a 145 milliárd forintot a magyarországi vendéglátóhely eladási forgalma. Ez azt jelenti, hogy az idei első hónapban 39 milliárd forinttal, azaz bő harmadával hagytunk több pénzt az éttermekben, mint egy esztendővel korábban. Mindezt úgy, hogy az értékesítési mennyiség mindössze öt százalékkal nőtt. Magyarul

januárban öt százalékkal több éttermi fogyasztásért fizettünk 37 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Ebből már viszonylag könnyű kiszámolni, hogy az éttermi árak emelkedésének üteme még a 27 éves csúcson lévő átlagos inflációt is messze meghaladja. Ha a forgalmi adatokból indulunk ki, akkor a kereskedelmi vendéglátóhelyeken januárban 30,4 százalékkal ugrottak meg az árak, míg a munkahelyi étkezés 29 százalékkal lett drágább egyetlen év alatt.

A KSH hivatalos inflációs adatai is hasonló áremelkedést mutattak az év első hónapjára. Azóta pedig a statisztikai hivatal szerint még tovább gyorsult az éttermi infláció, amely már minden szegmensben meghaladja a 30 százalékot. Sőt a büféáruk esetében március zsinórban a negyedik olyan hónap volt, amikor a 40 százalékos szintet is túlszárnyalta a drágulás mértéke. Nem meglepő módon ez is több mint két évtizedes rekord: az ezredforduló óta mostanáig még a 20 százalékot sem érte el soha az éven belüli áremelkedés mértéke.

Pedig egyébként az éttermi áremelkedés üteme már több mint egy évtizede meghaladja az átlagos inflációt. Az elmúlt 11 évben az átlagos hazai árszint 61 százalékkal lett magasabb, míg az éttermek ugyanebben az időszakban több mint kétszer ekkora mértékben drágultak.

Megugró költségek

Talán még szembetűnőbb ez a különbség, ha a covid-járvány kezdete óta vizsgáljuk a trendeket. A lezárásokat követő újranyitás idején elég drasztikusan emelkedtek az árak a hazai vendéglátásban, és idegenforgalomban. Amellett, hogy az éttermeknek és szállodáknak valahogyan ki kellett gazdálkodni a kényszerű bezárások okozta veszteségeket, a költségeik is rohamosan nőni kezdtek. A covid-időszak elbocsátásai után egyrészt csak magasabb fizetéssel lehetett visszavenni embereket, másrészt megindult a szektor fehéredése is, ezek a folyamatok pedig jelentősen növelték a bérköltséget. Ehhez jött hozzá az elmúlt egy-másfél évben a drasztikus élelmiszerár-emelkedés.

Az éttermek természetesen próbálták minél nagyobb mértékben áthárítani többletköltségeiket a vendégekre. Ennek lett az eredménye az, hogy a járvány kirobbanása óta az éttermi szolgáltatások kétharmadával, a munkahelyi étkezés háromnegyedével, a büféáruk pedig majdnem 90 százalékkal drágultak.

A KSH az inflációs jelentésében sok éttermi terméket nem szerepeltet, de amelyek bekerültek, azokon elég jól lekövethetőek a trendek. Egy napi menü közel kétszer annyiba került most márciusban, mint 2019 januárjában, míg a hamburger két év alatt drágult a kétszeresére.

A szektor forgalmán januárig még nem látszott, hogy a magasabb árak elrettentették volna a vendégeket: ha kismértékben, de volumenben is növekedést mutattak az adatok. Könnyen elképzelhető azonban, hogy ebben már az elmúlt hetek-hónapok is változást hoztak. Az áremelkedések hatására egyre több szektorban kezd nagyon látványosan visszaesni az értékesítés mennyisége: februárban a kiskereskedelmi forgalom már tizedével maradt el az egy évvel korábbitól.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet étterem infláció vendéglátás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.