Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. február 19. 04:34 Közélet, Vállalat

Húszmilliárdos extraprofitot hozott, hogy a kormány félig a lakosságra tolta a tesztelés költségét

A koronavírus-járvány kezelése során gyakori kritika volt, hogy Magyarországon túl kevés tesztet végeztek. Nemzetközi összehasonlításban valóban ez látszik: az 59. helyen állunk a 145 rangsorolt országból. Az alábbi ábrán látható, hogy Magyarország nemcsak a fejlett országokhoz mérten, de a kelet-közép-európai régióban is a legkevesebbet tesztelte.

Az egyes országokban a koronavírushoz köthető többlethalálozást a The Lancet tudományos folyóiratban megjelent kutatás alapján mutatjuk be. Jól látható, hogy a lakosságarányos tesztelés és többlethalálozás gyenge kapcsolatot mutat, a korrelációs együttható*A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a /-0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken. -0,13. A több tesztnek tehát, ha kis mértékben is, de lehetett hatása arra, hogy kevésbé súlyos legyen a járvány, kevesebben haljanak meg. (Az alábbi ábrán a térségek nevére kattintva el lehet azokat tüntetni, ha ezt tesszük Kelet-Közép- és Kelet-Európával, akkor előbukkan Magyarország jele.)

A nagyon gyenge magyar tesztelési eredmény is sokkal rosszabb lett volna, ha az állampolgárok nem veszik a maguk kezébe a járványkezelést. Mint látni fogjuk, az állam helyett jórészt az emberek fizették, a piac szervezte a PCR teszteléseket.

Hosszadalmas közérdekű adatkérések után az állami szereplők azt állítják, hogy a magyar egészségügyi finanszírozás 2020-2021-ben PCR tesztelések finanszírozására alig 5,5 milliárd forintot fizetett ki.

A szerződések a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) nyilvántartásából lelhetők fel, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) pedig azt állítja, hogy ők nem finanszíroztak egyáltalán koronavírus-tesztelést.

A NEAK tájékoztatásának ellentmond a saját kimutatása. E szerint a Dél-pesti Centrumkórház kapott koronavírus-diagnosztikára 2021-ben 1,7, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és a Szent János Kórház 0,8-0,8 milliárd forintot, további 20 kórház 251 milliót kapott 2021-ben koronavírus-diagnosztikára. Ezzel a 3,5 milliárd forinttal együtt tehát a magyar állam PCR-tesztelésre 2020-ban és 2021-ben elvileg mindössze 9 milliárd forintot költött.

Ez nem túl jelentős összeg, az állami egészségügyi kiadásoknak összesen 0,15 százalékát tette ki a járvánnyal leginkább sújtott két évben. Az eredeti költségvetési tervek szerinti egészségügyi kiadások 512 milliárd forinttal nőttek ebben a két évben – ennek a többletnek is 1,7 százaléka csupán.

Összevetésként, a teljesen feleslegesen beszerzett 16 ezer lélegeztetőgép 300 milliárd forintba került, ezek nagy részét sohasem használták, ellenben számos kétes hátterű üzleti kör gazdagodott belőle. Ennek az összegnek a 3 százaléka ment tesztelésre. A modern és sokkal hatékonyabb mRNS oltásoknál négy-ötször drágábban beszerzett kínai Sinopharm vakcinák 5 millió adagja 55 milliárdba került – ez után az importőr tulajdonosai 5 milliárd forint osztalékot vettek fel a cégből, közel annyit, mint amennyit az NNK koronavírus PCR-tesztekre fizetett két év alatt.

Az NNK által megadott adatok alapján csupán a 2020-2021-ben elvégzett tesztek 2,2 százalékát fizette az állami egészségügyi rendszer. A NEAK nyilvántartásából nem derül ki, hogy hány darab tesztet fizethettek, de az összeg alapján hasonló nagyságrendről lehet szó.

Egy PCR tesztért az NNK 19 500 forintot fizetett, ami kezdetben még piaci árnak számított, 2021-re azonban ennél már bárki olcsóbban teszteltethette magát. Tavaly januári gyűjtésünk szerint 11 900 és 19 500 forint között volt a piaci szolgáltatók ára.

Feltehetőleg azonban sem a NEAK-nál, sem az NNK-nál nem stimmelnek a fenti számok. Arról lehet szó, hogy az egyes rendelőintézetek, kórházak, egészségügyi intézmények vagy a teszteket egy időben végző mentősök a saját működési költségeik között jelentették le egyrészt az egészségügyet finanszírozó NEAK-nak, illetve a járvány elleni védekezés forrásai felett diszponáló NNK-nak az adatokat.

Erre enged következtetni, hogy például a laboratóriumi, PCR-hez köthető vizsgálatok költsége megugrott 2020-ban és 2021-ben is. Az alábbi ábra azonban csak a laborok többletköltségét tartalmazza, ebben a minták levétele, szállítása nem szerepelhet. A kérdés az, ha nem az állam fizette a PCR teszteket, akkor ki?

A magánegészségügyi szolgáltatók pénzügyi adatai elérhetőek 2020-21-re (tavalyra még nem). A hirdetett PCR tesztek mellett azt kerestük, hogy mely laborok számítanak hivatalos tesztelőhelyeknek Magyarországon. Ez is megtalálható az NNK honlapján, és ezen laborok pénzügyi adatait legyűjtöttük. A 11 vállalkozás 2019-es 17,8 milliárd forintos árbevételét 2020-ra 32,7, 2021-re 59,8 milliárd forintra emelte.

Ennek azonban egy részét az NNK megrendelése jelentette a Synlab felé. Ezzel nem számolva a PCR tesztelést végző laborok árbevétele 2020-ban 14,9, 2021-ben 41,3 milliárd forinttal haladta meg a járvány előttit,

így a lakosság a többszörösét költötte az állami kiadásoknak PCR tesztelésre.

A vállalatok nyeresége is meglódult, 0,5 milliárdos 2019-es profitjuk 2020-ra 5,7, 2021-re pedig 15,4 milliárdra nőtt. Ennél is szemléletesebb, hogy a korábban 3 százalékos profitráta 2020-ra 18, majd 2021-re több mint 25 százalékára nőtt.

Extraprofitot ajándékozott a kormány a magánlaboroknak azzal, hogy az embereket részben magára hagyta a teszteléssel, és a lakosság a saját zsebéből kényszerült finanszírozni azt.

Arra nehéz lenne a laborok pénzügyi adataiból pontos számokat adni, hogy mennyi tesztet csináltatott a lakosság. A 11 cég árbevételéből először is levontuk az NNK által a Synlabnak megfizetett összeget. Azt sajnos nem tudjuk, egy vizsgálatot mennyiért végeznek, de reális lehet a 19,5 ezer forintos hatósági maximált árat venni*Ezt 2021 szeptemberében vezették be, de azután nőtt meg jelentősen a tesztelések száma., míg 2022-ben az árcsökkenés miatt 17 ezer forintos átlagos árral kalkuláltunk.

A laborok azonban sok esetben nem maguk végezték a vizsgálatot, csak a mintákat elemezték – ezért a teljes vizsgálati költség 75 százalékát becsültük bevételnek.

Becslésünk szerint az összes PCR teszt legalább felét a lakosság maga fizette a magánszolgáltatóknál.

Az NNK-tól fél év után végül mégis megkaptuk legalább azt, hogy mely laborok végezték el a koronavírus PCR teszteteket. Jól látható, hogy egyre több céget és állami egészségügyi intézményt vontak be ebbe, összesen 39-et. Azt azonban ebből a kimutatásból szintén lehetetlen megmondani, hogy ki fizette ezeket a vizsgálatokat.

Ebből is lehet azonban becslést készíteni: feltételezve, hogy a PCR teszteket az állami laborok közfinanszírozás keretében végezték, míg a magánlaborok alapvetően a magánemberek és vállalatok megrendelésére, hasonló eredményt kapunk, mint a cégbeszámolók alapján, hiszen

az NNK kimutatása szerint az összes, 2020 márciusa és 2022 áprilisa közötti PCR teszt 44 százalékát magánvállalatok végezték.

Az adatok az OSZIR Mikrobiológiai Alrendszerbe az egészségügyi szolgáltatók által feltöltött adatokat tartalmazza, tehát ebbe akkor is be kell hogy kerüljenek az eredmények, ha valaki egy magánszolgáltatónál készítette azt – erről a magánszolgáltatók is tájékoztatják ügyfeleiket.

A laborok szerinti bontást figyelembe véve látványos, hogy folyamatosan növekedett a magánszolgáltatók aránya. Az első hullám idején 8-20 százalék volt, 2020 szeptembere és 2021 májusa között átlagosan 36 százalék. 2021 nyarán az állam látványosan elengedte a tesztelést, és 2021 augusztusában már 71 százalékra nőtt a magánszolgáltatók aránya. Innen 50 százalék közelébe esett vissza, de tavaly áprilisban ismét 66 százalék volt.

Már csak egy probléma adódik a megadott adatokkal: 2020 novemberéig megegyezik az NNK által nekünk küldött adat az koronavirus.gov.hu oldalon közzétettel, amit a Koronamonitor oldal gyűjtésében lehet nyomon követni.

Négymillió darab PCR koronavírusteszttel kevesebb készülhetett Magyarországon, mint azt az eddig állami statisztikákból sejthettük.

Ennek fő oka feltehetően, hogy  az antigén gyorstesztek száma megnőtt. Tehát akinek a gyorstesztje pozitív eredményt hozott, annak már nem végeztek PCR tesztet.

Titkolózó hivatalok

Úgy látszik tehát, hogy más jogcímeken mégis az állami szereplők fizették a PCR tesztelések közel felét. Már csak az a kérdés, hogy ezt miért nem akarták megmondani – a cikk további része az adatkérési kálváriáról szól.

Közérdekű adatigényléssel éltünk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) 2022. január 12-én*Kérem legyenek szívesek megküldeni számomra havi bontásban, hogy a NEAK mely szolgáltatók részére, mekkora összegben és mennyi darab tevékenység után térített meg SARS-CoV2 PCR tesztelést (28930,28933,28935 OENO kódok).
Ezen kívül kérem legyenek kedvesek megadni, hogy mennyi esetben (darab teszt) térítettek havonta 2020 óta SARS-CoV2 gyorsteszteket és mekkora értékben.
, a törvényi 15 nap alatt egyáltalán nem kaptunk választ. Ezt jelezve január 31-én úgy tájékoztattak, hogy ők nem fizettek ki ilyen jogcímen*Tájékoztatom, hogy a NEAK nem rendelkezik a kiadni kért adatokkal, figyelemmel arra, hogy sem a PCR, sem az antigén gyorstesztek finanszírozása nem az Egészségbiztosítási Alap terhére történik.. Ezt követően visszaküldtem a NEAK saját, nyilvános kimutatását arról, hogy PCR tesztekre és SARS-CoV2 diagnosztikára mekkora összeget fordítottak.

A törvényi határidőből messze kicsúszva, tavaly március 9-én írtak egy hosszú levelet, hogy a határidőt 45 napra módosítják – a koronavírus elleni küzdelemre hivatkozva. Ezt március 18-án újabb 45 nappal meghosszabbították. Majd május 2-án sikerült a néhány mondatos érdemi választ is megadni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a PCR teszteteket a Járvány elleni védekezési alap terhére fizették ki – arra pedig nem válaszoltak, hogy miért hagyták ki az első válaszból, hogy a NEAK is fizet koronavírushoz kapcsolódó költségeket.

Sőt, a NEAK nem volt őszinte, hiszen a teszteket hozzájuk jelentik a szolgáltatók. Ezt a NEAK honlapján elérhető tájékoztató is tartalmazza:

A SARS-CoV-2 kimutatása RT-PCR módszerrel beavatkozásokat továbbra is az alábbi kódokon tudják jelenteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé (…) az NNK és a NEAK havi szinten összeveti és ellenőrzi a jelentett adatokat, ezért kiemelten fontos, hogy a NNK és a NEAK (részére) is megfelelő módon történjen jelentés. A vizsgálatok Járvány Elleni Védekezési Alapból történő finanszírozására csak abban az esetben van lehetőség, amennyiben a NNK és az NEAK együttes megállapítása alapján arra sor került.

Tehát meglenne az adat, hogy mennyi teszt készült, mégsem adták meg. De természetesen az NNK-nál is érdeklődtünk. Mivel a Müller Cecília vezette hivatal korábban leveleinkre nem reagált, sok jóra nem számíthattunk.

Még tavaly január 12-én az NNK-nak is küldtünk adatigénylést, ugyanazzal az adatkörrel, mint a NEAK-nak: az NNK mely szolgáltatók részére, mekkora összegben és hány darab tevékenység után térített meg SARS-CoV2 PCR tesztelést? Január 28-án, ahogy várható volt, 45 napra hosszabbítottak, majd kaptam egy választ február 28-án, ami szerint ez olyan minőségileg új adat, amit nem kötelesek megadni.

Ez természetesen nem igaz, de még egy próbát tettem, még inkább pontosítva a kérdést. Március 17-én küldtem el a közérdekű adatkérésem, április 1-jén jött a választ, hogy 45 napra hosszabbították a válaszadási határidőt a koronavírus miatt vészhelyzetre hivatkozva.

Végül 2022. június 27-én egy újabb levél érkezett az NNK-tól – ebben ugyan megadják a havi PCR vizsgálatszámot szolgáltatónként, de azt nem, hogy ebből mennyi volt közfinanszírozott. Ezt a NEAK tudhatná, de őszerintük ugyebár nem finanszíroztak ilyet.

Mivel látványosan nem mondott igazat sem a NEAK, sem az NNK, jogi segítséget kértem. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével bírósági úton kértem, hogy adják meg az adatokat. Az információ összeállítása néhány kattintással megoldható lenne az EESZT felültről, illetve a rendszerek NEAK NNK egyeztetés okán is. De maga az EESZT honlapja is kiemeli, hogy ott minden teszteredmény elérhető.

A bírósági tárgyalás kitűzésének hírére hirtelen az NNK mégis meg tudta adni azokat az adatokat, amiről korábban leírta, hogy nem kell megadnia és nem is tudja ezt megtenni. Május 7-én érkezett egy levél, amiben meg van nevezve, hogy mely szolgáltatóknak mekkora összeget fizettek PCR tesztelésért. Május 9-én pedig a további szerződéseket is megküldték, a második adatigénylésemre is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg szinte mindenki covidos az országban, akit tesztelnek?Sokkal nagyobb az átfertőzöttség, mint korábban bármikor, de ez nem jelenti azt, hogy négyből három tesztelt covidos. A tényleges pozitivitási ráta 40 százalék körül lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinél több az érettségizett egy településen, annál nagyobb a kiadott védettségi igazolványok számaA védettségi igazolványok településenkénti lakosságarányos száma összefüggésben áll több alapvető demográfiai mutatóval.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat járvány járványkezelés koronavírus pcr tesztelés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2024. június 17. 10:11 Adat, Közélet

Iskolázottabb szavazóit veszíthette el az ellenzék

Nagyobbat esett az ellenzéki pártok szavazataránya azokon a településeken, ahol a lakosságon belül magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya.

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.

Fontos

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?

Gergely Péter
2024. június 15. 17:33 Pénz

Berobbant a csok plusz, megint nagyon fogynak a támogatott lakáshitelek

Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.