Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. július 9. 04:34 Adat

Minél több az érettségizett egy településen, annál nagyobb a kiadott védettségi igazolványok száma

Amint az a nemrégiben közölt térképünkről kiderül, a védettségi igazolványok lakosságarányos számában markáns különbségek mutatkoznak a magyar települések között, így most utánajártunk, hogy melyek azok a helyi körülmények, amelyek több vagy kevesebb okmány kiadásával járnak együtt. A cikk apropója leginkább a Választási földrajz közérdekű adatigényléséhez köthető, ennek jóvoltából állnak ugyanis rendelkezésünkre a tavaly év végéig kiadott igazolványszámok településenként – ezen a pontos érdemes megjegyezni, hogy járvánnyal kapcsolatos részletesebb elemzéseket több esetben is hasonló adatkérések, illetve a hatóságok eseti jellegű információközlései tették lehetővé.

Az egyik legfontosabb összefüggés az iskolázottság szintjével mutatkozik: azokon a településeken, ahol magasabb az érettségizettek aránya, jellemzően több védettségi igazolvány jut egy lakosra.

Noha a védettségi igazolvány nem csak a teljes oltási sor felvételével jár, a térképes elemzésünkben már bemutattuk, hogy az okmányok túlnyomó részét a vakcinációt követően kaphatták a magyarok – az előbbi ábrán bemutatott összefüggés hátterében tehát az a nemzetközi tapasztalatok által is megerősített tendencia állhat, miszerint a magasabb képzettséggel nagyobb oltási hajlandóság jár együtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a halálozások számától, hanem az iskolázottságtól függ, hogy hányan oltatják be magukatAz oltásokat nem azokban a megyékben veszik fel nagyobb arányban, ahol pusztítóbb volt a járvány vagy rosszabb a lakosok egészsége, hanem ahol többen szereztek érettségit.

Értelemszerűen a korösszetétel sem közömbös a védettségi igazolványok szempontjából, ugyanis ahol arányaiban több a hatvan év feletti lakos, ott az okmányok egy főre jutó száma is magasabb.

A koronavírus-fertőzés szövődményeinek kitettebb idősek tehát nem csak a közvélemény-kutatások során bizonyultak nyitottabbnak az oltakozás iránt, hanem a fentebbiek tükrében a gyakorlatban is nagyobb az átlagoshoz képest nagyobb arányban jelentkeztek vakcináért. (Igaz, nem zárható ki az ökológiai tévkövetkeztetés lehetősége: alapvetően ugyanis egyéni jellemzőket vizsgálunk, de jobb híján települési szintű adatokkal, a területi egységek szintjén megállapított összefüggések viszont nem szükségképpen érvényesek az egyénekre.)

A romák alacsony oltási hajlandósága is megmutatkozik a védettségi igazolványok egy főre jutó számának településenkénti különbségeiben. A problémát felmérések már az oltási kampány kezdetétől jelezték, sőt, Európa-szerte jellemző gond, hogy a zömmel elzártabb településeken élő, kevésbé iskolázott roma közösségek megfelelő tájékoztatás és infrastruktúra hiányában vonakodnak az oltások felvételétől – ezeket a hátrányokat a tavalyi év során úgy látszik, nem sikerült felszámolni, azokon a településeken, ahol nagyobb arányban élnek romák, jellemzően kevesebb az egy főre jutó védettségi igazolványok száma.

Megvizsgáltuk továbbá, hogy a háziorvosok településenkénti elérhetősége – pontosabban az egy főre jutó háziorvosok száma – mutat-e valamilyen összefüggést a kiadott okmányok számával, de ez a statisztika közömbösnek bizonyult. Ugyanígy a feldolgozóipar súlya sem áll összefüggésben az igazolványok számával, amit a szektorban regisztrált cégeknek az összes regisztrált vállalkozáshoz viszonyított arányával mértünk, hiába találtunk arra utaló jeleket egy korábbi cikkünkben, miszerint az ipari munkások kitettebbek lehetnek a járványnak, mint például az otthonról is elvégezhető munkaköröket betöltők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyári munkás nem maradhat otthon, ez is oka lehet a járvány kelet-európai pusztításánakKelet-Közép-Európában jelentősen többen dolgoznak a feldolgozóiparban a nyugati országokhoz képest, ami szerepet játszhatott a járvány epicentrumának áthelyeződésében.

A fentebbi összefüggések akkor is fennállnak, ha a számításba vett háttér-tulajdonságok hatását együttesen elemezzük*Ezt lineáris regressziót futtatásával tettük meg az említett háttérjellemzők bevonásával, amelynek magyarázó ereje 43 százalék (tehát a védettségi igazolványok lakosságarányos számának települések közötti szóródásából ennyit tudunk megmagyarázni).
Fontos megjegyezni, hogy Budapestet kihagytuk az elemzésből, ugyanis tapasztalataink szerint a fővárosban eltérő tendenciák vannak az ország többi részéhez képest.
. E módszer eredményei arra utalnak, hogy az iskolázottság a legfontosabb tényező, amit a romák aránya követ, és az idősek aránya áll a harmadik helyen*A hatáserősséget jellemző béta értékek a következők (a hatáserősségre ezek abszolút értékei árulkodnak):
Érettségizettek aránya: 0,37
Romák aránya: -0,27
60 éven felüli lakosság aránya: 0,21
Feldolgozóipari regisztrált vállalkozások aránya: 0,02
Egy lakosra jutó háziorvosok száma: 0,01
. Ahogy azonban fentebb már említettük, ezek az eredmények számos módszertani problémával terheltek, mindenesetre megerősítik azt a vélekedést, miszerint hosszú távon jobb iskolarendszerrel javíthatók a társadalom esélyei egy újabb járvány leküzdésére.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat covid koronavírus koronavírus-oltás oltás védettségi igazolvány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. június 18. 10:38 Adat

Jó eséllyel újabb csúcsot dönt a héten a hazai napelemes áramtermelés

Hétfőn nagyon közel voltunk hozzá, hogy az idén hatodszor is megdőljön a hazai napelemes villamosenergia-termelés rekordja.

Jandó Zoltán
2024. június 17. 10:11 Adat, Közélet

Iskolázottabb szavazóit veszíthette el az ellenzék

Nagyobbat esett az ellenzéki pártok szavazataránya azokon a településeken, ahol a lakosságon belül magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya.

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 05:03 Élet, Pénz

Egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést éttermek és kis üzletek

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.