Amint az a nemrégiben közölt térképünkről kiderül, a védettségi igazolványok lakosságarányos számában markáns különbségek mutatkoznak a magyar települések között, így most utánajártunk, hogy melyek azok a helyi körülmények, amelyek több vagy kevesebb okmány kiadásával járnak együtt. A cikk apropója leginkább a Választási földrajz közérdekű adatigényléséhez köthető, ennek jóvoltából állnak ugyanis rendelkezésünkre a tavaly év végéig kiadott igazolványszámok településenként – ezen a pontos érdemes megjegyezni, hogy járvánnyal kapcsolatos részletesebb elemzéseket több esetben is hasonló adatkérések, illetve a hatóságok eseti jellegű információközlései tették lehetővé.
Az egyik legfontosabb összefüggés az iskolázottság szintjével mutatkozik: azokon a településeken, ahol magasabb az érettségizettek aránya, jellemzően több védettségi igazolvány jut egy lakosra.
Noha a védettségi igazolvány nem csak a teljes oltási sor felvételével jár, a térképes elemzésünkben már bemutattuk, hogy az okmányok túlnyomó részét a vakcinációt követően kaphatták a magyarok – az előbbi ábrán bemutatott összefüggés hátterében tehát az a nemzetközi tapasztalatok által is megerősített tendencia állhat, miszerint a magasabb képzettséggel nagyobb oltási hajlandóság jár együtt.
Értelemszerűen a korösszetétel sem közömbös a védettségi igazolványok szempontjából, ugyanis ahol arányaiban több a hatvan év feletti lakos, ott az okmányok egy főre jutó száma is magasabb.
A koronavírus-fertőzés szövődményeinek kitettebb idősek tehát nem csak a közvélemény-kutatások során bizonyultak nyitottabbnak az oltakozás iránt, hanem a fentebbiek tükrében a gyakorlatban is nagyobb az átlagoshoz képest nagyobb arányban jelentkeztek vakcináért. (Igaz, nem zárható ki az ökológiai tévkövetkeztetés lehetősége: alapvetően ugyanis egyéni jellemzőket vizsgálunk, de jobb híján települési szintű adatokkal, a területi egységek szintjén megállapított összefüggések viszont nem szükségképpen érvényesek az egyénekre.)
A romák alacsony oltási hajlandósága is megmutatkozik a védettségi igazolványok egy főre jutó számának településenkénti különbségeiben. A problémát felmérések már az oltási kampány kezdetétől jelezték, sőt, Európa-szerte jellemző gond, hogy a zömmel elzártabb településeken élő, kevésbé iskolázott roma közösségek megfelelő tájékoztatás és infrastruktúra hiányában vonakodnak az oltások felvételétől – ezeket a hátrányokat a tavalyi év során úgy látszik, nem sikerült felszámolni, azokon a településeken, ahol nagyobb arányban élnek romák, jellemzően kevesebb az egy főre jutó védettségi igazolványok száma.
Megvizsgáltuk továbbá, hogy a háziorvosok településenkénti elérhetősége – pontosabban az egy főre jutó háziorvosok száma – mutat-e valamilyen összefüggést a kiadott okmányok számával, de ez a statisztika közömbösnek bizonyult. Ugyanígy a feldolgozóipar súlya sem áll összefüggésben az igazolványok számával, amit a szektorban regisztrált cégeknek az összes regisztrált vállalkozáshoz viszonyított arányával mértünk, hiába találtunk arra utaló jeleket egy korábbi cikkünkben, miszerint az ipari munkások kitettebbek lehetnek a járványnak, mint például az otthonról is elvégezhető munkaköröket betöltők.
A fentebbi összefüggések akkor is fennállnak, ha a számításba vett háttér-tulajdonságok hatását együttesen elemezzük*Ezt lineáris regressziót futtatásával tettük meg az említett háttérjellemzők bevonásával, amelynek magyarázó ereje 43 százalék (tehát a védettségi igazolványok lakosságarányos számának települések közötti szóródásából ennyit tudunk megmagyarázni).
Fontos megjegyezni, hogy Budapestet kihagytuk az elemzésből, ugyanis tapasztalataink szerint a fővárosban eltérő tendenciák vannak az ország többi részéhez képest.. E módszer eredményei arra utalnak, hogy az iskolázottság a legfontosabb tényező, amit a romák aránya követ, és az idősek aránya áll a harmadik helyen*A hatáserősséget jellemző béta értékek a következők (a hatáserősségre ezek abszolút értékei árulkodnak):
Érettségizettek aránya: 0,37
Romák aránya: -0,27
60 éven felüli lakosság aránya: 0,21
Feldolgozóipari regisztrált vállalkozások aránya: 0,02
Egy lakosra jutó háziorvosok száma: 0,01. Ahogy azonban fentebb már említettük, ezek az eredmények számos módszertani problémával terheltek, mindenesetre megerősítik azt a vélekedést, miszerint hosszú távon jobb iskolarendszerrel javíthatók a társadalom esélyei egy újabb járvány leküzdésére.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
