Hírlevél feliratkozás
Szabó Milán
2023. február 5. 04:34 Közélet

„Megmutatjuk a kormánynak, hogy mennyi embertől kell félnie” – diákmozgalmi vezetők az oktatási tüntetésekről

A Szombathelyen élő tizedikes gimnazista, Bozai Ákos hirtelen felindulásból jelentkezett az év oktatási tüntetésein fontos szerepet játszó Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM) nevű diákszervezetbe.

„Egyik este pörgettem a Facebookot, bejött egy adomos hirdetés, megtaláltam a jelentkezési felületet és kitöltöttem az űrlapot” – mondta. Először az informatikai csapatban kezdett dolgozni, ám idővel egyre több feladatot vállalt, és szeptember óta elnöki asszisztens.

Ákos családjával tavasszal költözött Budapestről Szombathelyre, és ekkor szembesült azzal, hogy itt nehezebb aktivizálni az embereket. Az október 23-i budapesti tüntetés egyik főszervezője volt, ahol fel is szólalt, valamint november 26-án és a december 3-án a második hullámos kirúgások után is ott volt a színpadon.

Ákos mond beszédet az október 23-i tüntetésen. Forrás: Bozai Ákos

A Székesfehérváron tanuló Sorok Tamás szintén tizedikes gimnazista. Azt követően kezdett el tüntetésekre járni, hogy szeptemberben öt tanár kirúgtak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, ami váratlanul érte és felháborította őt. Ennek hatására lépett be október közepén az ADOM mozgalomba.

Tamást mindig is érdekelte a közösségszervezés, így kezdetben szervezőként vett részt több élőláncban és tüntetésen. A Belügyminisztérium előtti decemberi virrasztáson is részt vett, majd reggel ment vissza Székesfehérvárra az első órájára.

Bár a mintegy egy éve tartó oktatási tüntetések az elmúlt hetekben kevésbé voltak intenzívek, mint az ősz nagy részében, a konfliktus továbbra sem rendeződött. Ebben a cikkben a két diákszervezeti tag nézőpontján keresztül mutatjuk be az oktatási tüntetések hátterét, és lesz szó személyes élményekről, a vidéki iskolák szerveződéséről, valamint a stratégiai különbségekről az ADOM és az Egységes Diákfront között.

Az események sűrűjében

„Borzasztó fárasztó tud lenni, sok szabad időt vesz el” – mondja Ákos arról, hogy hogyan tudja összeegyeztetni az iskolát az aktivizmussal. Ám ezt ellensúlyozza, hogy a részeredmények – mint amikor először ültek le egyeztetni a tanárokkal Pintér Sándorék – számára sikerélményt jelentenek. „Akkor tiszta a lelkiismeretem, ha minden tanárokkal kapcsolatos tüntetésbe beleállok” – teszi hozzá. Van, hogy éjszakába nyúlóan fennmarad tanulni, de úgy érzi, sikerül egyensúlyt tartania, és elkerüli a kiégést.

Tamás szabadidejének jelentős részét mozgalmi munkával tölti, de ezt szívesen teszi, mivel a tüntetések sokat adnak neki. Sok embert tud megismerni ezeken, közösségek formálódnak, amelyek szerepe szerinte a hétköznapokban nem elég hangsúlyos. „Van az alapvető tanítás = rossz állítás, de mikor sok ember összejön, akkor kijön, hogy valójában ki milyen konkrét problémákkal találkozik, milyen tapasztalataik vannak” – mondja.

Az ADOM és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által a pedagógusokért meghirdetett szolidaritási tüntetés résztvevői vonulnak a Vámház körúton október 23-án. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Tamás megemlíti, hogy a mozgalmi munkával felelősség is jár, ugyanis ha valaki kimegy egy tüntetésre és vállalja az arcát, akkor közszereplő lesz. Mint mondja, sok jelzővel illeték már őket a kormánymédiában. Egyszer Ákos el is kezdte összegyűjteni őket: „…sorosista, ballibsi, gyurcsányista, árnyékmozgalom. Eddig jutottam, amíg ki nem égtem teljesen” – mondja.

Ákos szerint ezek a reakciók nem fogják meghátrálásra kényszeríteni őket. Ezzel együtt Pankotai Lili esete ledöbbentette őket, akit kiállása után számos támadás ért, és jelenleg pereli korábbi gimnáziumát, amit el kellett hagynia. „Érdemes odafigyelni, hogy a szavainknak milyen következményei vannak. És nem azért, hogy ne mondjuk ki őket, hanem hogy fel legyünk készülve arra, hogy milyen retorziók érhetnek” – mondta Ákos az eset kapcsán.

Ezzel együtt Ákosnak a nyilvános szereplés sokat adott, ugyanis saját gondolatai másokkal való megosztása segítette abban, hogy ezeket „emészthető formában” meg tudja fogalmazni. Emellett jó dühlevezetési forma is ez a fajta nyilvános szereplés, és örül, hogy egy vidéki diák tapasztalatai is hangot kaptak az október tüntetésen.

A belpesti kemény magon kívül

A vidéki mobilizáció kérdése mindkét diák számára nagyon fontos. Úgy fogalmaztak, hogy a jelenlegi adok-kapok – tanárok és diákok tüntetnek és sztrájkolnak, majd a kormány kirúg pedagógusokat, és így tovább – egyre több embert felháborít. Szerintük nő azok száma, akik szimpatizálnak a követelésekkel, és vidéken is többen vonódnak be, ám ezzel együtt – Budapesten kívül – sokan elutasítják a radikálisabb lépéseket.

Székesfehérváron Tamás szerint a tanárok nagy része egyetért a követelésekkel, azzal viszont nem, hogy a tiltakozás tanítási időben történjen. Szerinte ebben komoly szerepe van a kirúgásoknak. „Lehet, hogy el tudna menni [a tanár] aldis pénztárosnak, de nem akarja ott hagyni a szakmát, mert gyerekekkel szeretne foglalkozni” – teszi hozzá.

Ákos számára akkor vált látványossá a kontraszt a budapesti és a vidéki városok tiltakozásai között, amikor tavaly márciusban Szombathelyre költöztek Budapestről. Onnan nézve számára úgy tűnt az akkoriban induló tiltakozások alapján, hogy egy belpesti kemény mag igazán aktív oktatásügyben. Azóta lát változást, ám szerinte még mindig sokat kell tenni azért, hogy a vidéki iskolák minél aktívabban bekapcsolódjanak a tiltakozásokba. „Budapesten október 23-án 80 ezer ember volt kint, itt Szombathelyen meg összejött ötszáz, és mi már pezsgőt bontottunk” – mondja.

Tamás szerint vidéki helyszíneken is változó a helyzet, mivel Miskolcon jelentős mozgalmi munkát végeznek a helyi tanárok és diákok, míg Székesfehérváron sokkal nagyobb a passzivitás. Azt mondta, hogy vidéken is „szépen lassan gyarapodik a mozgalmi bázis”, viszont szerinte újra kell gondolni a vidékhez való viszonyt.

Úgy látja, hogy nincs kellő belső gondolkodás a kérdésről a mozgalmi szerveződésekben, ugyanis a budapesti diákok alapvetően Budapestre fókuszálnak. „Az a radikális lépés, ami Budapesten működik, nem jó, ha vidékre csak szimplán rá van tolva, mert nem biztos, hogy olyan formában át tudják venni helyben ezeket” – fejti ki Tamás, hangsúlyozva, hogy sok városban nincs kellő támogatás oktatásügyben ahhoz, hogy a nyomásgyakorlás radikális formáit bevállalják.

Tanár-diák-szülő háromszög

Ákos az ősszel szervezett ülősztrájkot az iskolájában, amin osztálya kollektíven részt vett. Sok tanár támogató és hálás a szolidaritási akciókért, így iskolájában alapvetően pozitív a légkör az oktatás tiltakozások kapcsán. Tavaszhoz képest csökkent a diákok aktivitása iskolájában, ugyanis sokan félnek az igazolatlan hiányzásoktól. A szülőket alapvetően támogatónak látja, és nem tud olyanról, hogy valakit a szülei ne engedték (vagy kötelezték) volna, hogy részt vegyen tüntetésen.

Tamás iskolájában is egyetért a többség az oktatás megreformálásáért tüntetőkkel, ám alapvetően a tanárok és a diákok is passzívak. Ő hallott olyan diákról, akit szülei nem akartak elengedni a tüntetésre, mert nem értenek vele egyet. Végül csak hosszú faggatózást követően egyeztek bele abba, hogy részt vegyen.

Szerinte sok diák esetében a szülői tilalom vagy korlátozás is ott lehet a passzivitás hátterében. A diákok egy része nem látja érdekének a tiltakozást, és van, aki úgy áll hozzá, hogy „miért álljak ki a tanárok mellett, ha XY tanár mindig kiszúr velem?”. Érti a diákok frusztrációit, de szerinte feladatuk rámutatni, hogy a szolidaritás az összes tanárnak szól, és ha valaki tesz az oktatás reformjáért, azzal a saját gyerekeiért is tesz.

Kép a részben az ADOM által szervezett novemberi Kossuth téri tüntetésről. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Ákos úgy látja, hogy a jelenlegi diákszerveződéseket bővíteni kell, és folytatni a meglévő eszközökkel, mivel a diákság a tüntetéseken és szolidaritási akciókon felül nem tud többet tenni: „Én mindig mondom, hogy a tüntetés nem közvetlen ellenállási mód [ellentétben a sztrájkkal], hanem így megmutatjuk a tanároknak, hogy mennyien vagyunk mellettük, és megmutatjuk a kormánynak, hogy mennyi embertől kell félnie”. Minél szélesebb körben sikerül kimutatni a szolidaritásukat, annál többen mernek majd szembe menni a kormányzati intézkedésekkel.

Eltérő mozgalmi stratégiák

Az ADOM diákmozgalom egy öt éve működő oktatásügyi szervezet, ám az utóbbi egy év során létrejött egy új diákszervezet, az Egységes Diákfront (EDF). Az adomosok közösen dolgoznak az EDF tagjaival az oktatás reformjáért: sok tüntetésen közösen vettek részt, és fel is szólaltak egymás eseményein. Ezzel együtt a két szervezet eltérő mozgalmi stratégiát alkalmaz. Míg az EDF-nek vannak alszervezetei, az ADOM-nak centralizáltabb a működése.

Ákos úgy látja, hogy egy olyan gyorsan növekvő szervezet esetében, mint az EDF, nehezebb lehet naprakésznek lenni, ugyanis a sok alszervezet között az információáramlás nehezebb. „Az ADOM megfontolt, átgondolt, parlamentáris szervezetéhez tök jól jön a libikókára egy másik oldal, akik az aktív pörgést képviselik és minden nap kiállnak valamivel” – teszi hozzá.

Tamás kifejti, hogy van nézeteltérés szervezeti kérdéseket illetően, ugyanis az ADOM alapvetően azt képviseli, hogy az eddigi mozgalmi bázisokat kell megerősíteni és egy szilárd struktúrát létrehozni, míg az EDF inkább arra fókuszál, hogy minél több helyre eljussanak és alszervezeteket alakítsanak. Ezzel együtt partnerként működnek együtt, és szerinte „nem szabad, hogy a szervezeti ellentét legyen a központban, mert a cél közös”.

Pártok, sajtó és célok

A pártpolitikát olyan értelemben elutasítják, hogy az ADOM nem fog politikai párttal szövetséget kötni. Támogatást viszont bárkitől szívesen elfogadnak, aki egyetért velük az oktatás reformját illetően. „Novák Katalint is felkértük, hogy szólaljon fel tüntetésünkön, de ő nem élt ezzel a lehetőséggel” – mondja Ákos. Azt mondják, Orbán Viktor támogatását is elfogadnák, mert ők nem a kormány ellen vannak, hanem a Belügyminisztérium oktatáspolitikája ellen.

A kormány eddigi reakcióit viszont elítélik, és károsnak tartják, hogy az egyházaknak juttatott rezsitámogatással és a hit- és erkölcstanoktatók kiegészítő támogatásával próbálják megosztani a tiltakozókat. Ákos egyenesen provokációnak látja a kormány részéről, hogy megemelik a hitoktatók bérét, miközben a tanárok fizetésének emelését az uniós forrásokhoz kötik. „Az, hogy a magyar kormány nem tudja kifizetni az EU nélkül a minimálisat a tanároknak, az azt jelenti, hogy a magyar kormány az EU nélkül csődben van” – jegyzi meg Tamás.

Rövid távú céljuk, hogy megakadályozzák azt, hogy a kormány további pedagógusokat rúgjon ki, valamint, hogy bekerüljenek a közmédiába, hogy képesek legyen a tiltakozásokról szóló narratívát formálni. Amikor kimentek a köztévé székhelyéhez, az óbudai Kunigunda utcába tiltakozni, szerintük tévesen úgy lett beállítva, hogy „gyújtogatni” mentek oda a diákok. Ákos szerint már a legtöbb emberhez az utóbbi egy évben eljutott, hogy valami probléma van az oktatással, de a tiltakozásokról még így is nagyon sokan csupán a közmédia hamis narratívájából informálódnak.

Hosszú távú céljuk, hogy a pedagógusok, szülők és diákok által megfogalmazott 9 pont teljesüljön. A kormányfüggetlen média Tamás elmondása alapján lelkiismeretesen le szokta hozni a 9 pontot, de még így is sokan vannak, akik nem ismerik ezt. Ákos szintén a 9 pontos követeléscsomagra helyezte helyezte a hangsúlyt: „Sokan úgy érzik, hogy a tanárok fizetéséért tüntetünk és pont. Nem, a tanárok fizetése a kilenc pontból az egyik. A tanárok fizetése nagyon sarkalatos pont, de hiába lenne milliós a tanárok fizetése, a tankönyvek ugyanúgy használhatatlanok lennének”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mai tanártüntetés előtt adott pluszpénzt a kormány az egyházi iskoláknakMagyarázhatja a rendeletek időzítését, hogy az egyházi iskolákban dolgozó tanárok első tömeges és nyílt különdemonstrációja óta ez az első jelentős pedagógusmegmozdulás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHalk szavú és békés volt az egyházi iskolák tanárainak demonstrációja, mégis új helyzetet teremtettAz egyházi iskolákkal kivételezik a kormány, de ez nem látszik a tanárok bérén

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétszer annyit adna Brüsszel a tanári béremelésre, mint idáig mondták, a turizmusfejlesztéstől vennének elBrüsszel nem hogy akadályozza a tanárok béremelését, egyenesen az ő felajánlásuk volt, hogy a tanárbérekre is lehessen uniós pénzt költeni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre gyakoribbak, de egyre kevésbé hatásosak a tüntetések az autokráciákbanEgymást megsegítő elnyomó rezsimek, a demokrácia iránt csökkenő érdeklődés is közrejátszik abban, hogy világszerte egyre kevésbé sikeresek a tüntetések.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár csak jó irányba kellene tolni a biciklit az oktatásbanTanároknak, szülőknek, politikusoknak – az egész társadalomnak szemléletváltásra van szüksége, ha 21. századi iskolában gondolkodnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet diák kormány közoktatás oktatás tüntetés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Stubnya Bence
2024. május 16. 13:47 Adat, Közélet

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.

Jandó Zoltán
2024. május 16. 10:27 Adat, Közélet

Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat

A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 18. 17:24 Vállalat

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.

Hajdu Miklós
2024. május 17. 13:32 Élet

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 05:48 Pénz, Vállalat

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.