Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. február 1. 17:17 Élet, Közélet

Februári tavaszi szünettel és júliusi vizsgákkal spórol a rezsin több nagy egyetem

Van, ahol februárra hozták előre a tavaszi szünetet, máshol a nyári kezdődik idén két héttel később, az épületeket pedig ahol lehet, február végéig rendes fűtés nélkül hagyják. Az állami egyetemek változatos eszközökkel próbálnak megfelelni a kormány előírásának, hogy 25 százalékkal faragják le az energiafogyasztásukat – ez ugyanis a feltétele, hogy állami forrásból pénzügyi segítséget kapjanak a többszörösére nőtt rezsiszámlák kifizetésére.

Ahol csak lehet, online tartják idén a vizsgákat az ELTE tanszékein, ha pedig máshogy nem megoldható, tanítási idő után középiskolákban vizsgáztatják hallgatóikat az első számú magyar egyetem tanárai – értesültünk több oktatótól.

Két héttel ezelőtt az ELTE dolgozói közül 650-en az egyetem vezetéséhez és a közvéleményhez fordultak, jelezve, hogy a jelenlegi fizetések nem biztosítják az oktatók és az adminisztratív munkakörben dolgozók megélhetését, és már az intézmény alapműködését veszélyeztetik – a tanársegédi alapbér a minimálbérnél is alacsonyabb. Az ELTE bérhátránya már a magyar felsőoktatáson belül is jelentős: míg az alapítványi fenntartásba kiszervezett modellváltó intézményeknél viszonylag jelentős béremelés történt 2021 óta, az állami kézben maradt egyetemek – mint az ELTE is – egyre kritikusabb pénzügyi helyzetben vannak.

Az ELTE-s dolgozói nyilatkozat szövegének véglegesítése feltehetően online történt, hiszen az egyetemi épületekben spórolási célból már december elején letekerték a fűtést. Ez az állapot egészen február végéig, a regisztrációs időszak végéig fennmarad. A közel három hónapos nem hivatalos szünet alatt ugyan be lehet menni az épületekbe, de azok többségében dolgozni nem igazán lehet komfortos körülmények között, és a vizsgákat sem oda hirdetik meg. Ezekre az ELTE kollégiumaiban és az egyetemhez tartozó gyakorló gimnáziumokban, az Apáczaiban, a Trefortban és a Radnótiban kerülhet sor, vagy éppen online szervezik meg azokat.

A kormány szeptemberben jelentette be, hogy az energiaválság mérséklése érdekében az állami intézményeket (az egészségügyi és szociális terület kivételével) 25 százalékos gázmegtakarításra kötelezik – az ezt teljesítők a kormány ígérete szerint kiegészítő rezsitámogatást kapnak. Az energiahatékonysági beruházásokra az állami egyetemeknek sem idejük, sem forrásuk nem volt a tél előtt, így az egyetlen reális megoldás a fűtés letekerése és szükség esetén az intézmények átmeneti bezárása volt.

Szegeden tíz fok volt, Pécs elindul

A modellváltó intézmények közül is több takarékossági intézkedésekre kényszerült: a Szegedi Tudományegyetemen például december 19. és január 8. között a legtöbb egyetemi épületet és kollégiumot bezárták, a megcélzott hőmérsékletet tíz fokra csökkentették.

A modellváltókhoz képest az egyetemi átalakítások óta szisztematikusan alulfinanszírozott állami fenntartású felsőoktatásban ugyanakkor több helyütt ennél is jóval hosszabb szüneteket kellett bevezetni. Az ELTE-n három héttel tolták ki a tavaszi félév fizikai kezdetét: egy héttel meghosszabbították a vizsgaidőszakot, előrehozták februárra a tavaszi szünetet, valamint az oktatás nélküli regisztrációs hét alatt is zárva van az épületek nagy része.

Ez a rezsiszünet is hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben idén nem tartanak a felvételi jelentkezést közvetlenül megelőző időszakban nyílt napokat, ezeket előrehozták novemberre, amikor még volt fűtés – az érdeklődés egyetemi forrásaink szerint így is legalább akkora volt, mint korábban. Az alapítványi fenntartású Pécsi Egyetemen ugyanakkor éppen a nyílt napok érdekében is döntöttek úgy, hogy az oktatási épületek többségét nem zárják be. Ott a szorgalmi időszak is elindul a jövő héten – három héttel a két nagy állami oktatási intézmény, az ELTE és a Budapesti Műszaki Egyetem előtt.

BME: korlátozottan nyitva

Formálisan a BME-n is fenntartják végig az úgynevezett jelenléti működést, de a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az épületek csak meglehetősen korlátozottan vannak nyitva. A hivatalokat és irodákat átköltöztették a nyitva maradó néhány épületbe, és bár az oktatók számára kialakítottak nyílt terű irodákat (open office), azok így sem túl melegek. Az előírás szerint a 18 fokos minimum hőmérsékletet kell biztosítani, így az előadótermekbe kevesen járnak be rendszeresen, a munka itt is döntően az online térben zajlik. Ezzel együtt vannak olyanok is, akik, ha kell, inkább továbbra is a megszokott tanszéki helyükre járnak be dolgozni, kabátban.

A BME-n az ELTE-hez hasonlóan egészen február végéig tart ez az időszak, az oktatás idén ott is csak február 27-én indul. A tavaszi szorgalmi időszakot két héttel kitolták, a vizsgaidőszak így egészen július 7-ig tart majd.

A BME-n a korlátozásokat megelőzte egy őszi energetikai és szigetelési felmérés – többféle fűtéstechnika működik az intézményben -, ez alapján optimalizálták a működést. A BME kancelláriája az ELTE-hez hasonlóan nem válaszolt egyelőre érdemben az energiatakarékosság eredményei iránt érdeklődő megkeresésünkre, de úgy tudjuk, egy belső szóbeli tájékoztatás szerint már decemberben is úgy látták, hogy jól állnak az időarányos spórolással.

Kérdés azonban, hogy ha el is érik a 25 százalékos előírt megtakarítást az intézmények, nem kell-e végül kötbért fizetniük a szolgáltatóknak a szerződésben rögzítettnél kisebb fogyasztás miatt. A korábban megkötött éves szerződésekben az elmúlt évek fogyasztását vették alapul, az idei intézménybezárások értelemszerűen még nem szerepeltek a kalkulusban. A szerződéses konstrukció miatt a túl sikeres spórolás olyan alulfogyasztást eredményez, aminél a fogyasztó azt kockáztatja, hogy egy bizonyos szint után kötbért köteles fizetni – ez pedig azt jelentené, hogy az egyetemek hiába zártak be, a megspórolt mennyiség nem érvényesül teljesen a mérlegükben. A kiegészítő állami rezsitámogatás folyósítására a felsőoktatási intézmények utófinanszírozásban számíthatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fél kormánynak távoznia kell a vagyonkezelő alapítványokból, ha nem lesz kibúvóMások mellett hét miniszternek kell feladnia kuratóriumi tagságát, ha ez kell az Erasmus- és Horizont Európa-program uniós forrásainak felszabadításához.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar társadalomban létrejött a deepstate az egyetemi átalakításokkalA kuratóriumokba politikai alapon beültetett tagok akár évtizedekig is a székükben maradhatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk300 millióval nő a rezsi, csökkentett nyitvatartás és 20 fok jöhet a Szabó Ervin KönyvtárbanA budapesti önkormányzat által fenntartott Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és fiókkönyvtárai is nehéz helyzetbe kerültek az egekbe szökő energiaárak miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormánytól nyugodtan elvérezhetnek a megszorítások első kulturális áldozataiNagy hagyománnyal bíró lapok és szervezetek lehetetlenülnek el a költségvetés szorult helyzete és az erősödő kultúrpolitikai szelekció miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet BME egyetem elte energiaár felsőoktatás pécsi egyetem rezsi szegedi tudományegyetem Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Hajdu Miklós
2024. március 31. 04:32 Élet, Vállalat

Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé

Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.

Fontos

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.