Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. november 14. 17:14 Közélet

Budapesten kiemelkedően jó a magasan képzett fiatalok aránya, de a keleti országrész brutálisan le van szakadva

Magyarország térségei között sok szempontból éles kontraszt mutatkozik, ezek közül az egyik legfontosabb a felsőfokú végzettségűek aránya. A magasan képzett 25-34 évesek aránya Budapesten az Eurostat elemzése szerint is kiemelkedő volt 2021-ben, miközben az ország keleti régióit a kontinens legalacsonyabb értékei jellemezték – a fővárosi 61,1 százalékos arány az európai régiók*NUTS2-szintű közigazgatási egységek a között a 12. legmagasabb, megosztva a Észak-Hollandiával,*Noord-Holland miközben az Észak-Magyarországon mért 19,2 százalék a rangsor végéről indulva a hetedik helyen található, amelyen a két magyar közigazgatási egység közé 237 európai térség ékelődik.

Mindezt jól szemlélteti az európai statisztikai hivatal térképe is, ahol narancssárgával jelölt régiókban 25 százalék alatti, míg a sötétkék színűekben legalább 55 százalékos a felsőfokú képesítést szerző fiatalok aránya. Ez utóbbi kategóriába egyes fővárosok mellett zömmel olyan térségek esnek, ahol jellemző a kutatás és fejlesztés, illetve erős a high-tech iparágak súlya, mint például bizonyos belga, holland, ír és spanyol régiók.

A 22 narancssárgával jelölt régió többnyire a keleti tagországokban és Olaszország déli részén található, és a falusias településszerkezet, illetve a mezőgazdaság jelentős súlya jellemző rájuk. Előfordulnak azonban olyan térségek is ebben a körben, ahol a specializáltabb, szakképzést igénylő munkakörök a gyakoribbak – általában ezeken a területeken a tanulószerződéses gyakorlati képzések útján lépnek a pályakezdők a munkaerőpiacra.

Az országon belüli területi különbségeket nézve mindenesetre kiemelkedő a magyar régiók közötti szórás – ez a mutató lényegében a regionális adatok és az országos átlag közötti átlagos eltérést mutatja. A mindösszesen két régióból álló Litvániát követően ugyanis Magyarországon szóródik a legnagyobb mértékben a diplomások és felsőfokú szakképzettségek térségenkénti aránya, vagyis a fentebb bemutatott különbségek uniós összehasonlításban is markánsak.

A jelenség munkaerőpiaci szempontból azért különösen problémás, mert vélhetően a jelenleginél még több fiatal diplomás tudna elhelyezkedni Magyarországon, amint azt nemrégiben egy OECD-jelentés ismertetése során kifejtettük: a foglalkoztatottság aránya a fiatal magyar diplomások között viszonylag magas, és a Magyarországon elérhető bérprémium is tekintélyes mértékű nemzetközi összehasonlításban. Ezen általános munkaerőpiaci igény kielégítésében főleg a keleti országrészek csak korlátozott mértékben vesznek tehát részt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs elég diplomásunk, pedig a munkaerőpiac simán fel tudná szívni őketA foglalkoztatottság aránya a diplomások közt az egyik legmagasabb Magyarországon. Ez azzal is összefügg, hogy nincs elég diplomás, éppen ezért az elérhető relatív kereseti nyereség is magasabb, a munkerőpiac jóval több diplomást fel tudna szívni valószínűleg.

Ez egyrészt a diplomás munkaerőt igénylő vállalatok központi régióba történő koncentrálódása okozhatja, másrészt az oktatási rendszer hiányosságai is közrejátszhatnak a szélsőséges területi különbségek kialakulásában. Szakértői vélemények szerint ugyanis épp a hátrányosabb, elmaradottabb térségekben van szükség a legjobb tanárokra, akik elindíthatják a helybeli diákokat a társadalmi mobilitás útján. A pedagógusok bérezése és munkakörülményei azonban egyre kevésbé teszik vonzóvá a tanári pályát – a helyzet rendezését követelő megmozdulások a héten is folytatódnak, november 18-ára országos sztrájk és tüntetések várhatók, sőt, számos intézményben egy hetes munkabeszüntetés mellett döntöttek a tanárok–, amivel végső soron a leginkább legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekek és fiatalok számára válik egyre nehezebben elérhetővé a kedvező foglalkoztatási lehetőségekkel kecsegtető felsőfokú képzési rendszer.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont a hátrányos helyzetű iskolákba kellenének a legjobb tanárokHa egy kezdő finn tanár Lappföldre megy tanítani, többszörös bért kap; idehaza viszont már annak is örülni kell, ha a végzettek nem egyből a közoktatáson kívül keresik a boldogulást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet felsőoktatás közoktatás oktatás oktatási egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2025. március 31. 11:06 Közélet

Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája

Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.

Vámosi Ágoston
2025. március 28. 11:29 Adat, Közélet

Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír

Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.

Jandó Zoltán
2025. március 28. 06:09 Közélet, Vállalat

A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya

Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.

Hajdu Miklós
2025. március 29. 15:04 Világ

Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják

Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.

Bucsky Péter
2025. március 29. 06:06 Podcast

Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása

A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.