Hírlevél feliratkozás
Avatar
2022. szeptember 19. 04:34 Közélet, Pénz

A kivéreztetett magyar falvak az energiaválságban nem tudnak segíteni sem magukon, sem a lakosaikon

„Nincs olyan önkormányzat jelenleg, amely nincs pánikban. Aki nem kapott még számlát, azért, aki kapott, az pedig azért. Az infláció és a rezsiáremelkedés hatása sokkoló” – mondta a G7-nek Köves Mihály, a Békés megyei Doboz független polgármestere. Már az augusztusi gáz- és áramszámlák is négy-ötszörös emelkedést mutattak, Köves Mihály szerint jövőre pedig akár 15-20-szoros áremelkedés is lehet. A polgármester szerint lényegében mindegy, hogy a szorzó 20-as vagy 120-as, ezt önerőből lehetetlen kigazdálkodni.

A sokszorosára nővő rezsiárak miatt már a kötelező feladatellátás is gondot okoz. A 4000 lakosú nagyközség önkormányzatának kell fenntartania a polgármesteri hivatalt, a helyi egészségházat, a gondozási központot, a település közétkeztetőjét, a bölcsődét és az óvodát.

Néhány intézményben lenne lehetőség a 18 fokos állami szabályozáshoz hasonlóan korlátozni a fűtést, azonban az óvodában és a bölcsődében ezt nem lehet meglépni, mert a jogszabályok szerint szünetet kell elrendelni, ha két nap egymás után a hőmérséklet nem éri el a 20 fokot.

Gulyás Gergely a szombati korményinfón többek között azt mondta, a kormány foglalkozik az önkormányzatok rezsi miatti finanszírozási nehézségeivel és a iskolák illetve oktatási intézmények fűtési szabályaival, de a konkrét döntésekre-szabályokra még várni kell.

Dobozon mindenesetre cikkünk írásakor még arra készültek, hogy a közművelődési intézményt be fogják zárni, és olyan helyre teszik az ott működő foglalkoztató csoportokat, ahol vegyes tüzelésű kazánnal lehet fűteni. Az önkormányzati alkalmazottak közül a nyugdíjba vonulókat nem fogják helyettesíteni, illetve a határozott idejű szerződések meghosszabbítása is kérdéses.

Összességében az látszik, hogy az eddig megszokott, évi 40-70 millió forint feladatellátásra fordítandó kiegészítés összege megugorhat 100 millió forinttal is, gyakorlatilag triplájára emelve a falu működésének összköltségét. A 2020-22 közötti időszak június 30-ig 60 millió forint mínuszt okozott. Ebben benne van a gépjárműadó 40 százalékának elvonása, az iparűzési adó csökkentése és a Covid körül kialakuló költségnövekedés is. Nem létező tartalékokat kellene felélnie Doboznak

– mondta Köves Mihály.

A polgármester szerint próbáltak előre gondolkodni, hiszen a „feladatellátási helyeket” az évek során hőszigetelték, illetve energiatakarékos kazánokat alkalmaznak, aprítékkal vagy fával fűtenek a gáz mellett, de ez sem lesz elég.

Ugyanakkor Köves Mihály szerint a jellemzően alacsony munkaképességű és keresetű lakosság is hiába fordul segítségért az önkormányzathoz, egyre csekélyebb források állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a szép szavakon túl anyagilag támogatni lehessen a faluban élőket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Az ismerőseim mind fogják a fejüket, hogy mi lesz itt télen” - hogy látják sorsukat a rezsiemelés vesztesei?A gázáremelés leginkább a Fidesz szavazói bázisát érinti érzékenyen. Négy megye kistelepülésein kérdeztünk körbe, hogy hogyan élik meg a rezsi növekedését.

Ahogy egy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, súlyosan érinti az önkormányzatokat a rezsiárak drasztikus növekedése. A G7 összesítése szerint a magyar önkormányzatok összes kiadása tavaly 2900 milliárd forint körül volt. Az akkor alig 2,2 százalékot kitevő energiaköltség azonban 64 milliárd forintról a jelenlegi árak alapján 600-700 milliárdra ugrik.

Ha legkésőbb októberig nem kapnak állami támogatást, számos önkormányzat fizetésképtelen lesz, még a gazdagabbaknál is fel kell függeszteni helyi szolgáltatásokat. A nagyobb városok kihívásairól több cikk jelent meg, mi pedig öt falu vezetőivel beszéltünk, hogy jobban megértsük a helyzetüket.

Elmaradó falunap és nagy gondok

Az alig kétezer fős Jász-Nagykun-Szolnok megyei Alattyánban a falunap marad el az energiaárak miatt. „Ez most nem a szórakozás ideje” – mondta némileg borúsan Huszár Arnold független polgármester. A település kiadásai Dobozhoz hasonlóan 3-4-szeresére emelkednek. A közétkeztető például idén már kétszer emelte az árat, másodszor 40-45 százalékkal.

Az alattyáni önkormányzat fűtéscsökkentéssel, spórolással reagál az áremelkedésre.

A kötelező feladatainkat el kell végeznünk, ehhez pedig a meglévő alkalmazottainkra is szükségünk van. Nélkülük nem lennének elvégezve a feladatok

– mondta Huszár Arnold az esetleges elbocsátásokról.

A művelődési házzal szerencséje van a falunak, hiszen éppen felújítják az épületet, így nem kell a rezsire költeni. Az idősotthont pedig korábban felújították energetikailag, így ott sikerülhet költséghatékonyan megoldani a téli időszakot.

Dobozhoz hasonlóan Alattyánban is „nagy gondokra számítanak” a lakosságnál, náluk is többen az önkormányzathoz fordulnak segítségért. Huszár szerint a 700 háztartásnak kiosztott párezer forintos rezsitámogatás is felborítaná a költségvetést, így ezt helyi szinten képtelenség megoldani.

Huszár Arnold szerint a növekvő kiadások mellett a bevételük is csökkenni fog, mivel az infláció és az energiaárak miatt az üzemek csökkenő termelésére számít, tehát csökkenő iparűzésiadó-bevételre.

A gáz- és áramárakkal kapcsolatban nem lehet előre kalkulálni. Január 1-ig közbeszerzést kell kiírni, azonban erre egyrészt tőke sincs, másrészt a szolgáltatókról sem hallani szinte semmilyen információt. Más településektől úgy tudni, hogy maximum három hónapos szerződéseket lehet kötni a világpiaci ár ingadozása miatt

– mondta Huszár.

Érződik a hangulaton

Ha minden így marad, akkor nem tudom mi lesz, teljesen ki vagyunk véreztetve

– mondja Aller Imre, a Győr-Moson-Sopron megyei Kóny független polgármestere. Szerinte az önkormányzati források fokozatos elvonása nélkül mára talán maradt volna némi mozgástér, azonban a gázszámla várható meghétszereződése, – így az éves összköltség 50 millió forinttal való növekedése – kigazdálkodhatatlan lesz.

Kónynak nagyjából 2700 lakosa, és 9 intézménye van. A nyitvatartási idő részleges korlátozása szinte látszatintézkedés, illetve nem lehet ilyen hirtelen átalakítani a fűtési rendszereket, mert nagyon hosszú az átfutási idő. Mindemellett a bölcsődei és óvodai hőfokkal, az idősellátással, valamint az egészségüggyel egész egyszerűen nem lehet szórakozni

– mondta a polgármester.

Aller szerint a borús előrejelzések érződnek a faluban élők hangulatán, de az önkormányzatnak nagyon kicsi a mozgástere. Szerinte sincs mit és honnan átcsoportosítani arra, hogy a lakosságnak közvetlen segítséget tudjanak nyújtani, hiszen a kötelező feladataikat nekik is el kell látniuk „a nem létező tartalékokból”.

Állami segítséget várnak

Beszélgettem olyan településvezetőkkel is, akik nem szerettek volna maguk és településük nevével szerepelni. A két általam megkeresett dél-magyarországi település intézményei szintén korlátozásokkal fognak működni: elmaradnak rendezvények, korlátozzák a korábban ingyenes közösségi színterek használatát, és civil szervezetek támogatásának megszüntetése is szóba került.

Emellett felmerült, hogy az önkormányzati intézményeket is legfeljebb 18 fokra fűtsék fel a télen, valamint az önkormányzati alkalmazottak elbocsátása vagy munkarendjének megváltoztatása is.
A megkérdezett településvezetők a problémáik megoldását egybehangzóan az államtól várják. Egymástól függetlenül azt mondták, hogy mielőbb központi segítségre van szükségük, mert tömegesen fognak fizetésképtelenné válni az önkormányzatok a következő hónapokban.

Köves Mihály dobozi polgármester szerint az egész önkormányzati feladatellátást át kéne vennie az államnak, hiszen, ha a gyerekek nem tudnak bölcsődébe és óvodába járni, akkor a szülők saját megemelkedett kiadásaikat sem tudják fedezni, mert munka helyett otthon kell lenniük. Huszár Arnold alattyáni polgármester pedig azzal zárta az beszélgetést, hogy bízik a kormányban, illetve az országgyűlési képviselőjében, a fideszes Pócs Jánosban, hiszen „ígéretéhez híven neki kell képviselnie minden jászt”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz önkormányzatoknak minden negyedik forintot rezsire kellene költeni, ami lehetetlen leszTöbb heti számolás után sem látja a legtöbb önkormányzat, hogy mivel jár a rezsi emelkedése, állami beavatkozás nélkül sok település hamar csőd közelébe kerülhet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. november 21. 10:31 Adat, Közélet

Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül

1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.

Jandó Zoltán
2024. november 21. 06:04 Közélet

Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember

Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 22. 06:04 Élet, Vállalat

Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat

Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.

Hajdu Miklós
2024. november 21. 14:01 Vállalat

Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg

Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.