Befagytak a tárgyalások az EU-tagok között az orosz olaj embargójáról, nem számíthatunk áttörésre a május 30-án kezdődő kétnapos EU-csúcson, legalábbis a zárt ajtós egyeztetések környékéről kiszivárgott hírek szerint. Magyarország ugyanis fenntartja a vétót, sőt álláspontja inkább keményedett az elmúlt hetekben, írja a Bloomberg. A lap szerint a magyar kormány korábbiakkal ellentétes, friss jelzései szerint bármiféle előrelépés az olajembargó kérdésében legkorábban a következő hónapban lehetséges. A lap forrásai attól tartanak, hogy a keménykedő magyar kormány vétója megmérgezi az EU-csúcs tárgyalásait.
Az Oroszországgal szembeni gazdasági nyomást fokozó EU-s szankciócsomag egyik legfontosabb eleme az orosz olajembargó, ami Orbán Viktor miniszterelnök szerint viszont a magyar finomítói kapacitások átrendezését és alternatív ellátási infrastruktúrát tenné szükségessé, ezek pedig „piaci alapon nem finanszírozhatók”. Ráadásul Magyarország álláspontja szerint az orosz olajembargó csak hónapok múlva léphetne életbe, ezért a mostani szűk időablak a megállapodásra „mesterséges”. Az ügyben korábban Orbánnal 24 órán belül az EU két legbefolyásosabb politikusa, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia elnök tárgyalt. Akkor Macron optimista nyilatkozatai szerint az embargóról az EU napokon belül dönthet.
A csomagban szereplő olajembargó a következő 6 hónapban, 2023 január elejére valósulna meg. Orbán viszont akkor tudná támogatni a csomagot, ha Magyarországnak minimum 5 éves időintervallumot és több millió eurós forrásokat biztosítana az Európai Unió. Emellett további garanciákat is szeretne kapni arra, hogy más forrásokból és más útvonalon is elegendő energia érkezik majd az országba.
Az EU korábban engedményeket ajánlott az orosz olajtól függő Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak, eszerint nekik elég lenne 2024 közepéig vagy végéig elvágniuk magukat az orosz energiahordozótól. Bulgária és Horvátország szintén EU-s segítséget és későbbi határidőt szeretne.
A magyar kormány álláspontja szerint mintegy 770 millió euróra lenne szüksége az orosz olajról történő leváláshoz, plusz további, előre meg nem határozott nagyságú forrásra ahhoz, hogy az ország alkalmazkodni tudjon a potenciális gázár-változásokhoz.
A tárgyalások mindenesetre még zajlanak, és a megállapodás az EU-csúcsig nem kizárt. Most éppen a német gazdasági miniszter nyilatkozott macroni optimizmussal arról, hogy a Magyarország által felvetett problémák megoldhatók, úgyhogy napokon belül jöhet a megállapodás.
Mindeközben a vitával párhuzamosan felerősödtek azok a hangok is, amelyek szerint az EU-ban korlátozni kellene a vétójogot, és sima többségi szavazással kellene biztosítani a hatékony fellépést. Maga Von der Leyen is azt mondta az Európai Parlamentben korábban: amennyiben az EU gyorsabban akar előrehaladni, az egyhangú döntéshozatal már nem működik a kulcsfontosságú területeken. Ez egybevág Macron távlati elképzeléseivel is.
Ugyanakkor terítéken van egy kevésbé távlatos terv is a magyar vétó által okozott helyzet feloldására: több tagország javasolta, hogy az egyetértő EU-tagországok Magyarország nélkül is megállapodhatnak arról, hogy embargóval sújtják az orosz olajat. Más országok javaslata szerint viszont a mostani csomagból egyelőre ki kellene hagyni az olajembargót, így a többi szankcióval egységesen lehetne sújtani Oroszországot.
Az EU Orbán fenntartásai miatt kilátásba helyezett egy 2 milliárd eurós programot, ami biztosítani Magyarország, Csehország és Szlovákia energiabiztonságát.
Mindez azzal fenyeget, hogy a csomag tovább puhul, és további országok fognak fellépni a kivételezés igényével. Az orosz olajat szállító tankerek korlátozásáról szóló EU-s javaslatot például Görögország tiltakozása hiúsította meg korábban. Magyarország – ahol hatósági ársapka biztosítja az európai szinten kiemelkedően alacsony üzemanyagárat – viszont éppen a csővezetéken szállított olajat venné ki az embargó alól.
Az embargó meghiúsulása nemcsak jelentősen gyengítené az EU stratégiai súlyát a világpolitikában, de a három hónapja háborúzó Kremlnek is további időt ad a katonai agresszió gépezetének működtetésére.
Ugyanakkor a Wall Street Journal szerint, miközben Orbán fenntartja a vétóját, a háttérben a Mol felgyorsította az olajimport-forrásainak diverzifikálását. Ráadásul a Mol 2014-15 táján már elindított egy programot, amely pont az orosz olajtól való függetlenedést célozta. Nem valószínű, hogy a Krím orosz bekebelezése váltotta ki a lépést, vélhetően inkább alternatíva felmutatásával akart a cég üzleti nyomást gyakorolni az orosz olajat neki beszállító cégekre (a Mol több kereskedőn keresztül vásárolta mindig is az orosz olajat, ezek megversenyeztetése pedig segíthet jobb pozíciót fogni az ártárgyalásokon). Vagyis a Molnál egyáltalán nem idegen gondolat az alternatív beszerzés, sőt ennek a (nyilatkozatok szerint) 170 millió dolláros fejlesztésnek köszönhetően 30 százalékban már idén sem orosz olajat dolgoznak fel Százhalombattán.
Az mindenesetre biztos, hogy Orbán álláspontját szövetségesei, a lengyel és cseh kormány sem nézi jó szemmel. A cseh parlament alsóházárnak képviselője, Markéta Pekarová Adamová például azt nyilatkozta: „Sajnos Orbán nem nézi a teljes képet. Valóban nehéz a közép-európai országoknak, például Csehországnak leállítani az orosz olaj importját. De a csehek és szlovákok alternatív források megtalálására fókuszálnak, anélkül, hogy megtorpedóznák a teljes csomagot. Nem látjuk ezt a megközelítést a magyar féltől”. A New York Times-nak nyilatkozó korábbi lengyel gazdasági miniszter szerint sem igaz, hogy Magyarországnak nincs választása a kérdésben: nem lenne olcsó és egyszerű, de lehetséges.
Közélet
Fontos